Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ferdinánd, a szlovákok reménye
„A magyar sajtó csak nem nagyon rejtette véka alá örömét a trónörökös halála felett.” Csehszlovák Kém (Slovensko, do toho!):
(…) Őrületes fabulacunami és elhallgatás, ez jellemezte június 28-án a Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolását felelevenítő magyar nyelvű weblapokat. A jelenség már csak azért is mókás, mert a magyarok a mai napig amolyan békebeli, dicső korszaknak látják a Monarchiát, pedig az a maga elkorhadt társadalmi berendezkedésével, egymásnak feszülő, sok pici nacionalista helyi törzsek acsarkodásával amúgy is halálra volt ítélve. Ugyanakkor a birodalom utolsó éveiben volt egy politikus, aki megpróbálta a lehetetlent és kísérletet tett a Monarchia megreformálására. Ami aztán épp a magyar politikai elit ellenállásán bukott el végleg.
Ferenc Ferdinánd államfelfogását tekintve feudális gondolkodású, konzervatív monarchista politikus volt, aki egyedüli Habsburg politikusként felismerte: a Duna-menti birodalom átalakításra szorul, különben nem éli túl a 20. századot. E felismerésben segítette új tisztsége. Ferenc József a Monarchia hadseregének vezetését bízta a trónörökösre, aki két fő politikai célt tűzött ki maga elé:
A dualista modell elutasítását és átalakítását
A magyar etnikai politikai elit szeparatizmusának lecsendesítését.
A Monarchia etnikai magyar politikai elitje által vezetett része, Hungária, 1867-től folyamatos szabadságharcot folytatott Bécs és a birodalmi politika ellen. A budapesti kormányok egyre jelentősebb különállást próbáltak kivívni a birodalmon belül. Egy ilyen fontos törekvésük volt a magyar nyelv fokozatos bevezetése az addig kizárólag németül beszélő császári és királyi hadseregbe. Ferdinánd fellépett a magyar próbálkozás ellen, amely csak egy újabb magyar kísérletnek tűnt a kisebbségek elmagyarosítására Hungáriában.
Ferenc Ferdinánd kezdetben elfogadta a császár megszokott kommunikációs módszereit a magyar elittel, de amikor 1903-as politikai válságot kihasználva Budapest újra megpróbálta hivatalos nyelvként bevezetni a magyart és Ferenc József engedett - ahol a katonai egység húsz százaléka értette a magyar nyelvet, ott a parancsszavak magyarul hangoztak el – nem tekintette többé a dualista rendszert elfogadhatónak, amelyet alapjaiban alakított volna át.
Ferdinánd két alternatívában gondolkodott:
Nagyhorvátország kialakításával vagy Csehországgal a dualizmus rendszerét trializmussá alakította volna át.
A kis nemzetek – szlovák, ruszin – autonómiát kaptak volna.
A nagyívű tervekhez azonban szövetségesek kellettek. Jan Galandauer cseh történész mondja: a hadsereg fokozatos elmagyarosítása az Apponyi-féle iskolai magyarosítás katonai verziójaként fogható fel. A trónörökös a folyamatot mindenképp szerette volna visszafordítani. Ez a trónörökösi szándék találkozhatott a fiatal szlovák politikus - és későbbi csehszlovák miniszterelnök - Milan Hodža gondolatával:
“Egy okos Habsburg-politika a Monarchia kis nemzeteit szövetségeseivé teheti, amely egyrészt fékezi az ausztriai német radikálisok agresszív nacionalizmusát, és ellenáll a hungáriai soviniszta magyar elit törekvései ellen is.”
Megoldás: általános és titkos választójog
Ez lett volna a Habsburg politika konkrét megoldási javaslata a dualista rendszer föderatív és/vagy trialista államberendezkedésének átalakítására. A birodalom átalakításában már csak azért is indokolt volt a választási rendszer megváltoztatása, mert a nemzetiségek mindkét parlamentben aránytalanul kis érdekképviselettel rendelkeztek. Az általános választójog bevezetését a hungarus nemesség és a magyar politikusok minden alkalommal megakadályoztak.
De hogyan lehetséges, hogy egy erősen konzervatív monarchista az általános, mindenkire kiterjedő választások bevezetését fontolgatta?
"Bár Ferenc Ferdinánd nem volt demokrata politikus, és nem tette magáévá a demokratikus politizálás alapelveit sem, de a monarchia egységének megtartása, a magyar és osztrák-német szeparatizmus semlegesítése érdekében elfogadta az általános választásokról szóló gondolatokat. Ferenc Ferdinánd a budapesti politika kérlelhetetlen ellenfelévé vált, azt tervezte, hogy hatalomra kerülése után keményen fellép a magyarok ellen.
Budapesten természetesen ezzel tisztában voltak és időről időre Bécs tudtára adták mit gondolnak a konopištěi főhercegről. Egy alkalommal, amikor komolyabban megbetegedett a budapesti napilapok nyíltan megírták, napjai meg vannak számlálva. Amikor Ferdinánd merénylet áldozatává vált, a magyar politikai elit szó szerint fellélegzett, magyar sajtó csak nem nagyon rejtette véka alá örömét a trónörökös halála felett".
Ezt Dušan Kováč, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Tanszékének munkatársa mondta.
"Egyenesen utálta a magyarokat, amelynek egyik oka meglehetősen banális volt: mint trónörökösnek, kötelessége volt a birodalom minden nyelvét érteni, de a magyar nyelv roppant mód irritálta, mivel képtelen volt megtanulni. Ferenc Ferdinánd katonai karrierje során Szegeden is szolgált, ahol többször került összeütközésbe a magyar tisztekkel, mivel nem értette meg jól őket.”
Teszi hozzá Roman Holec, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa.
Ferdinánd munkacsoportja - magyarok nélkül
Egy biztos: Ferdinánd kiváló kapcsolatokat ápolt Hungária kisebbségi politikusaival, szobájának ajtaja mindig nyitva állt előttük. A főherceggel intenzív kapcsolatokat ápolt Milan Hodža szlovák politikus, aki 1907-től rendszeresen felkereste hivatalában. Hungária nem magyar etnikumaiból kerültek ki Ferenc Ferdinánd legszűkebb tanácsadói testületének tagjai is: a horvát Josip Frank, Pavao Rauch, Nikola Mandič, a román Aurel Popovici, Alexandru Vaida-Voevod, Iuliu Maniu vagy épp a szászországi Edmund Steinacker.
Ezek a politikusok alkották Ferdinánd tanácsadó testületét, velük tárgyalt a bécsi Belvedere kastélyban vagy a csehországi Konopiště várában a Monarchia lehetséges átalakításának változatairól és jó eséllyel ezekből a nevekből kerülhettek volna ki közvetlen munkatársai akikkel újjáépítették volna a Monarchiát. Ferenc Ferdinánd tudatosan kerülte Tisza Istvánt és politikai elvbarátait, bécsi műhelymunkáját Hungáriából csupán az egykori belügyminiszter, Kristóffy József követte.
Végül a trónörököst nem egy magyar soviniszta, hanem szerb nacionalista ölte meg. Miért?
1913 októberében II. Vilmos német császár látogatott el Konopiště kastélyába, hogy közös vadászaton vegyen részt a Monarchia trónörökösével. Csakhogy amíg a levadászott fácánok számáról pontos feljegyzéseink vannak – a német császár az első napon 1189, a második napon 1100 fácánt lőtt le, hello Lázár János! – a két politikus tárgyalásáról semmilyen dokumentum, feljegyzés nem került nyilvánosságra.
A mítosz könnyen kialakult: a két magas rangú úr tulajdonképpen egy Szerbia elleni háborúról állapodott meg. A már idézett cseh történész Galandauer szerint, pont ez a pletyka adott ösztönzést a merénylet kitervelésére. Ráadásul sok arisztokrata, a konopištei találkozó után, a “Monarchián belüli szláv nemzetek növekvő erejére” panaszkodott, amire Vilmos úgy reagált, hogy a tendencia mögött Oroszország áll, a szláv hatalmat le kell törni.
Ferdinánd egy esetleges háborút a térségben határozottan ellenzett. Milan Hodža szlovák kortársa szerint “Ferdinánd mélyen meg volt arról győződve, hogy a délszláv-, a szerb-kérdés és általában délkelet-Európa problémája nem oldható meg egy háborúval.”
Egy másik Hodža visszaemlékezésből az derülhet ki, hogy Ferdinánd nem volt ruszofil, de Oroszországgl békéltető politikát akart folytatni és nem új háborús konfliktust kiprovokálni. Ferdinánd legfőbb célja Oroszország megnyerése volt egy új hármas szövetségbe Németországgal és a Monarchiával az 1873-as három császár szövetsége mintájára.
Ferdinánd temetésén részt vett a Kornel Stodola által vezetett szlovák politikai küldöttség is. A trónörökös koporsója mellé egy hatalmas, fehér-kék-piros trikolórral díszített koszorút helyeztek el ezzel a felirattal:
"Nagy remények és erős várakozások égisze alatt: a mélységesen csüggedt szlovákok."
Következő cikk: Orbán a Juncker-ellenes szavazatával elszigetelte magát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >