2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Tragédia politikai háttérrel

Az orosz gépkatasztrófa háttere

„Itt kenőpénz ellenében minden nagyobb nehézség nélkül, jegy nélkül is fel lehet jutni bármelyik járatra.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):

Október 31-én a Metrojet nevű, a hanti-manysiföldi Kogalim városából működtetett orosz magántársaság 9268-as járata lezuhant a Sínai-félsziget felett. A katasztrófában 224-en vesztették életüket, az Airbus A-320 személyzetét leszámítva valamennyien turisták voltak. Azonnal megindultak a politikai találgatások, melyeket az Iszlám Állam (IS) a Sínaion is aktív csoportjának, a Wilayat Sinainak bejelentése – miszerint ők lőtték volna le a gépet – tovább tüzelt.

Való igaz, iszlám szélsőségesek gyakran kísérelnek meg merényleteket repülőgépek ellen. Ezek kivitelezése ha nem is egyszerű, nem túl drága, a médiafigyelem, amit vonzanak viszont óriási. Az estek megfélemlítő jellege pedig az esetleg százak életét követelő szerencsétlenség miatt még ennél is nagyobb. Csecsenek már több alkalommal lőttek le elsősorban orosz katonai gépeket, az al-Kaida pedig 2001-ben egy cipősarokba beépített bombával, 2006-ban folyékony robbanóanyaggal, 2009-ben pedig egy alsóneműbe rejtett gyúlékony anyaggal próbált repülő ellen merényletet elkövetni. Bár egyik sem sikerült, a légitársaságok milliárdokat kényszerültek költeni az ellenőrzés növelésére.

Az IS-nek persze több oka is lehetett volna rá, hogy a sínai merényletet elkövesse, hiszen hadban áll a kairói kormányzattal. Terrorista ügynökei 2013 szeptemberében merényletet hajtottak végre Mohammad Ibrahim belügyminiszter ellen, bár a támadás nem érte el célját. Közvetlenül ezt követően viszont sikerült megölniük Hisam Barakat főügyészt. Idén júniusban egy luxori turistaközpontot támadtak meg, majd két követségi épületet Kairóban. Valamennyi támadás komoly károkat okozott Egyiptom legjövedelmezőbb költségvetési forrásának, az idegenforgalomnak, még inkább ellehetetlenítve a kormányzat helyzetét.

Egy orosz gép lelövése ezen túl hatásos üzenet nemcsak az orosz turistáknak, hanem Vlagyimir Putyinnak is, aki szeptemberben elrendelte az Iszlám Állam és a Nuszra Front nevű al-Kaida-hátterű szervezet, sőt a Szabad Szír Hadsereg bázisainak bombázását. Ha az IS elérné célját, az nem csak Oroszországra lenne igen veszélyes, de egyértelmű fenyegetést jelentene Washington és az Európai Unió számára is.

De hogyan lehet egy ilyen merényletet végrehajtani? A legkézenfekvőbb egy rakétatámadás, vagy ha a terroristáknak sikerül beépülniük a Sarm-el-Sejk-i repülőtér személyzetébe, és robbanóanyagot csempésznek a fedélzetre.

Szakértők ugyanakkor teljességgel kizártnak tartják a gép lelövését. Valóban van az IS birtokában vállról indítható – úgynevezett MANPAD – rakétafegyver, de az SA-7, SA-16 és SA-18-as típusok maximális hatótávolsága öt kilométer, a 9268-as járat viszont már utazómagasságon, 9144 méteren volt, amikor a katasztrófa bekövetkezett. Az említett rakéták legfeljebb a repülőtér közelségében, felszálláskor semmisíthették volna meg a gépet – volt már rá eset, amikor így lőttek le egyiptomi helikoptert, de a mostani szerencsétlenség Sarm-el-Sejktől legalább kétszáz kilométerre, a félsziget középső részén következett be.

Az előzetes vizsgálatok azt sem teszik valószínűvé, hogy az utas- vagy csomagtérben robbanás következett volna be, mert eddig erre utaló nyomokat nem találtak, de ennek lehetőségét mégsem lehet teljesen kizárni, ugyanis a repülő nagy magasságban darabjaira esett szét. Szintén erősíti ezt a gyanút a repülőtér rendkívül kezdetleges és gyenge biztonsági szolgálata. Köztudomású, hogy itt kenőpénz ellenében minden nagyobb nehézség nélkül, jegy nélkül is fel lehet jutni bármelyik járatra. Az európai és izraeli turistajáratok ezért külön biztonsági szolgálatot vesznek igénybe az utasok ellenőrzésére.

Az orosz politikai vezetésnek mellesleg érdekében áll, hogy a merényletteória lekerüljön a napirendről. Moszkva aktuális szíriai katonai szerepvállalását ugyanis komoly belpolitikai feszültséggel terhelné meg, ha ez igaznak bizonyulna. Csencsenföld lerohanása, a dagesztáni hadműveletek, s mindezek következménye, a terrortámadásoknak való kitettség emléke mindmáig elevenen él a lakosságban, s ezzel Putyinnak számolnia kell.

Meglehet, ez is indokolja, hogy az orosz szakértők leginkább potenciális műszaki problémákról beszélnek, kizárva ezek közül az elektronikus rendszerek meghibásodását, ugyanis ez esetben a pilóta, navigálva a gépet, megkísérelhette volna a kényszerleszállást, de legalábbis rádión jelezte volna, hogy nincs rendben valami. Tudni lehet, hogy az Airbust korábban már érte egy kisebb baleset, amikor megsérült a farokrésze, de azt kijavították, aktuális generálszervízelésére pedig idén került sor Budapesten.

Az okokat latolgatva azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy milyen állapodban vannak az orosz légitársaságok manapság. Országosan 150 társaságnak van repülési engedélye, de közülük az Európai Légi Biztonsági Ügynökség (EASA) szerint csak néhányuk felel meg az előírásoknak: a jekatyerinburgi székhelyű Ural Airlines, a novoszibirszki S7 Airlines, a nemzeti légitársaság, az Aeroflot és a Hanti Manysijszk-i UTair Aviation. Az EASA közleménye viszont arra utal, hogy a Metrojet egyáltalán nem.

2015. november 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább