Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Elment egy kicsit Moszkvába, de azért Moszkva is elment egy kicsit hozzá
„A Nyugat az ISIS-t szeretné megsemmisíteni, az oroszok viszont minden más erőt is, melyek veszélyeztetik a szír rezsim konszolidációját.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Bassár el-Aszad szír elnök múlt heti moszkvai útjánál logikusabb és kiszámíthatóbb diplomáciai fejleményt el sem lehet képzelni. A világ, Európa és Amerika mégis igencsak meglepődött. Mi sem mutatja ennél jobban: a Nyugat továbbra is visszariad attól, hogy komolyan felmérje a térséghez fűződő érdekeit, s azoknak megfelelően felülvizsgálja eddigi közel-keleti politikáját.
2011 óta a szír elnök nem hagyta el hazáját.
Több oka is volt ennek. Egyrészt a polgárháború elmérgesedésében neki is nagy szerepe volt, bár nem elsődlegesen ő volt annak kirobbanásáért felelős, így aztán a nemzetközi politikai életben rendre elmaradtak mellőle szövetségesei, senki nem akart vele találkozni már. Másrészt kockázatos is lett volna rendszere számára még egy rövid távollét is, elvégre a harcok kibontakozásakor fokozottan szükség volt, hogy jelenlétével mintegy fenntartsa a rendszer legitimitásának látszatát.
Mostani moszkvai útját efféle megfontolások már nem akadályozták: volt meghívója, aki egy ideje elkötelezett szövetségesének is számít; ugyanakkor Damaszkusz elhagyása nemhogy gyengítené otthoni erőinek legitimitását, de azt a látszatot kelti, hogy helyzetük politikailag is konszolidálódott.
Putyinnak is előnyös volt e találkozó
Minthogy a Közel-Kelet érintett országainak (Szaúd-Arábia, Jordánia, Irán, Egyiptom, sőt Izrael) vezetői az elmúlt hetekben sorra tárgyaltak Moszkvában, épp ideje volt, hogy az a vezető is megjelenjen a Kremlben, akinek országa a krízis fókuszában áll. Putyin ezzel még inkább egyértelműsíthette szándékát, hogy
(a) Oroszország visszatért a Közel-Keletre;
(b) az ISIS elleni harcban kulcsszerepet vállal;
(c) egy potenciális békének egyelőre kizárólagos letéteményese, s ezért
(d) joga van visszaszerezni a mediterráneum keleti medencéjében azt a nagyhatalmi súlyt, mellyel elődje, a Szovjetunió ott korábban rendelkezett.
Moszkva ezzel elérte, hogy a szír válság megoldásától távolodó Európával és Amerikával szemben, a polgárháború megfékezése végett áldozatokat is vállaló Oroszország szerepe még a ténylegesnél is inkább felértékelődjön.
A Nyugat és Oroszország érdekei eltérőek e konfliktusban
1. A Nyugat el akarja Aszadot távolítani, mert egyedül benne látja az emberi jogokat tömegesen megsértő rendszer szimbólumát, sőt konkrétan hozzá köti e cselekmények elkövetésének bűnét. Moszkva Aszadot nem csak, mint szövetségest védi, hanem benne látja a rendkívül heterogén lakosságú ország összetartásának egyedüli zálogát.
2. A Nyugat az ISIS-t szeretné megsemmisíteni, az oroszok viszont minden más erőt is, melyek veszélyeztetik a rezsim konszolidációját, így az al-kaidás hátterű – de legalábbis a Muszlim Testvériséghez húzó – al-Nuszra Frontot, sőt, végső fokon a Szabad Szír Hadsereget is, valamint ez utóbbival szövetséges, Aszad-ellenes szekuláris politikai ellenzéket.
3. Moszkva szeretné konszolidálni az Iránt, a libanoni Hezbollahot és a Damaszkuszt egybekapcsoló tengelyt, míg a Nyugat érdeke az, hogy megakadályozza Teheránt abban, hogy meghatározó hatalom legyen a Közel-Keleten s, hogy kiszabadulhasson a Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország által eddig „menedzselt” izolációból.
4. Moszkva már jogot szerzett, hogy jelen legyen a térségben, a Nyugat viszont nem szeretné, ha ennek intézményi s különösen katonai feltételei megszilárdulnának. Ennek dacára a jelek szerint Moszkva nem csak a tartusi katonai bázisát fogja ismét működtetni, de kap egy másikat is Latakia kikötője mellett.
5. A Nyugat szeretné, ha Szíria államisága, területi épsége érintetlenül helyreállna s ennyiben osztja a környező szunnita fővárosok véleményét, amelyek csak így látják garantálva, hogy Szíria nem lesz egy tisztán síita bázis. Moszkva minden jel szerint viszont szeretne egy kisebb, de sokkal homogénebb – alavita- és keresztény-többségű – államot, mely könnyebben kormányozható és elszigetelhető a beláthatatlan jövőjű iraki konfliktustól.
Moszkva közel-keleti pozíciói ma sokkal szilárdabbak, mint korábban voltak
Mindazonáltal a pénteken, Bécsben, Szíria jövőjéről kezdett amerikai-orosz külügyminiszteri szintű tárgyalások inkább talányosak. Ugyanis azokra – meglepő módon – csak Törökország és Szaúd-Arábia kapott egyelőre meghívót. Az a két ország, melynek oroszlánrésze volt abban, hogy az ISIS feltűnt Szíriában és mára szinte teljesen felszámolta annak államiságát. Ismeretes, Szaúd-Arábia pénzelte és látta el szunnita ideológiai legitimitással azokat a felkelőket, akik mintegy rátelepedtek a szekuláris ellenzék Aszad-ellenes akcióira, s az „arab tavasz” társadalmi forradalmát iszlamista polgárháborúvá változtatták. Törökország pedig készséggel egyezett bele, hogy az említett iszlamista elemek területén kapjanak katonai kiképzést.
Következő cikk: Jól fizet a nőgyűlölet, főleg, ha a főnök is tehetségtelen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump az iráni szárazföldi beavatkozás puszta ostobaságán töpreng. Hogyan jutottunk idáig?
Mit lehet mondani vagy gondolni ebben a félelmetes pillanatban? Ezt az illegális háborút soha nem lett >
Trump Irán elleni támadása felelőtlen
Egy felelős amerikai elnök meggyőző érveket sorakoztathatna fel a további iráni fellépés mellett. Ennek középpontjában a >
Ki segíti a tüntetőket Budapesten, Belgrádban, Isztambulban?
Budapesten 100 ezrek vonultak az utcára az LMBT-jogok érdekében. Belgrádban főleg fiatalok tiltakoznak az őrizetbe vételek >
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >