Ma Dávid, Hunor, Libériusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A bukás
„Victor Pontát leginkább a különleges korrupciós ügyészség által előterjesztett vádak tették támadhatóvá.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Minden jel arra mutat, hogy Romániában új politikai időszámítás kezdődik: Victor Ponta vesszőfutása a végéhez közeledik. Rengeteg elemzés jelent meg a végkifejletről már, de egyik sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani – illetve cáfolni –, hogy a miniszterelnök távozása saját elhatározásból történik-e majd vagy külső nyomásra. A legvalószínűbb, hogy Ponta a számos kényszerítő körülmény miatt egyszerűen már képtelen tartani a frontot.
Mégis melyek ezek a kényszerítő körülmények?
Több mint látványos, hogy a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyre inkább kihátrál mögüle. Persze, egyelőre nem kétséges, hogy egy esetleges bizalmatlansági szavazásnál ne zárna össze még a párt, s ne garantálná a jelenlegi koalíció tovább kormányzását, de ezt nem a miniszterelnök miatt tenné, hanem saját hatalmi érdekeitől vezetve. Az viszont egyre egyértelműbb, hogy maga a párt percről percre kevésbé érzi úgy, hogy Ponta az a személy, aki képes lenne a koalíció valódi érdekeit szolgálni. A számos érdekcsoport, mely nemcsak kívülről támogatja a PSD-t, hanem jelen van a parlamenti frakcióban is, lázasan feszül egymásnak, s egyre inkább formálódóban van egy olyan relatív többség, mely Ponta távozását szeretné látni.
A miniszterelnök kapcsolata nagyon megromlott az államfővel, Klaus Johannis elnökkel annak dacára, hogy Johannis közel sem mérhető a teljesen gátlástalan, aljas megoldásokkal nemcsak élő, hanem kéjjel vissza is élő előző elnökhöz, Traian Băsescuhoz. Ponta igyekezett a személyes jó, sőt bizonyos értelemben bizalmi viszonyt fenntartani vele, miközben persze egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az elnököt – és a mögötte formálódó erőket – a politikai gravitáció mindinkább ellenérdekelt pozíciók felé taszítja. A kenyértörésre június 5-én, délben került sor, amikor az államfő magához rendelte a miniszterelnököt, s felszólította a távozásra, mert a korrupcióellenes ügyészség (DNA) komoly pénzügyi bűncselekményekkel vádolta meg, és kiadatását kezdeményezte a parlamentnél. (Azóta már a vagyonzárolásig is eljutott az ügy.)
Míg korábban a két közjogi méltóság nagy összhangban jelent meg a politikai színtéren, addig egy ideje kerülik egymás társaságát, és az ország fejlődéséről hozott kormányzati döntéseket illetően is gyakorlatilag megszűnt minden egyetértés közöttük. Legutóbb a Ponta-kormány egyik legfontosabb célja, az új fiskális törvény miatt csaptak össze, és Johannis látható elégtétellel vette tudomásul, hogy nemcsak a hazai pénzügyi szektor és a szakértők többsége, hanem a külföld is az új törvény helyességét vitatja.
Közismert, hogy Victor Pontát leginkább a különleges korrupciós ügyészség által előterjesztett vádak tették támadhatóvá. Ezekről egyelőre annyit tudni: egy több mint egy évtizeddel korábbi, munkahelyi, szokatlanul nagy összegű javadalmazás képezi a kereset tárgyát, melyhez később politikai korrupció kötődött. Ponta a vádakat cáfolta, ráadásul a nyomozás során a DNA politikai elfogultsága minduntalan kiütközött. Ám – állítják sokan – mintha ma már ennél is többről lenne szó, s a gyanú törvényellenes pártfinanszírozássá alakulna át, amelyben a PSD meghatározó figurái, így Sebastian Ghiţă nagyvállalkozó és PSD-képviselő, valamint Dan Șova PSD-szenátor játsszák a főszerepet. A 36 éves Ghiţă tulajdonában van a România TV csatorna, valamint a tucatnyi IT-cégből álló Asesoft holding. A politikust már jó ideje befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással és választási csalással vádolja az ügyészség. Ami a 42 éves Dan Șovát illeti, ő kulcsszereplője annak az eljárásnak, melyet a DNA legelőször indított Ponta ellen.
Ponta körül nemzetközileg is elfogyott a levegő. A korrupciós vádak, még ha azok bizonyítékai egyelőre nem is kerültek nyilvánosságra, nagyon elszigetelték a politikust. Ráadásul az elmúlt hetekben nem győzte elégszer dicsérni az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza-kormányt, s amikor az meghirdette a megállapodásellenes népszavazást, Ponta – mintegy szolidaritásból – kijelentette: „Mi is ellenállunk mindannak, amit Romániának külföldről diktálni akarnak.” A nyilvánvalóan populista kijelentést otthon is bírálták, még inkább nemzetközi szinten, s erre ráépült az IMF, a Bizottság, a Világbank és az EKB kritikája a készülő fiskális törvénnyel szemben, ami tovább erősítette Johannis pozícióját, aki már most jelezte: nem lesz hajlandó a szóban forgó törvényt aláírni. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >