2024. december 22. vasárnap
Ma Zénó, Flórián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Orosz–magyar gázüzlet, grúz szuverenitás, pávatánc

„Az oroszoknak és Orbánnak a céljai nagyon hasonlóak.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):

Nyolc nappal azt követően, hogy Angela Merkel Budapestre látogatott és hét nappal azt megelőzően, hogy oda megérkezik Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor vendéget fogadott a parlamentben. Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök járt nála, aki a közösen tartott sajtótájékoztatón kijelentette: nagyra értékeli, hogy „Magyarország támogatja Grúzia területi integritását és szuverenitását, valamint euroatlanti integrációs törekvéseit”.

Bár Grúzia a nemzetközi életben különösebben fontos szerepet nem játszik, e látogatás szimbolikus üzenetét nehéz lenne félreérteni. A grúz kijelentés ugyanis szöges ellentétben áll azokkal a geopolitikai célokkal, amelyeket Putyin követ. Még inkább aláhúzza a nyilatkozat fontosságát a grúz és a jelenlegi ukrán helyzet feltűnő párhuzamossága.

2008 nyarának végén az orosz 58. hadsereg megtámadta Grúziát, és pár napig tartó harcban szinte lerombolta a fővároshoz közel fekvő Gori városát és a környező falvakat. Kétszázezer embernek kellett elhagyni az otthonát, Oroszország pedig végérvényesen kiszakította a grúz államból Dél-Oszétiát.

A grúzoknak régi, történelmi vitája van három különböző etnikummal. Délnyugaton az örmény határnál élő adzsarokkal, akikkel – minthogy területük nem érintkezik Oroszországgal – időközben megbékéltek. Viszont nem jutott nyugvópontra a konfliktus a Grúzia északnyugati határövezetében élő abházokkal, valamint az oszétekkel. Ez utóbbi két népcsoport elszakadási szándékai mögött – azon túl, hogy a grúz politikai elit is gyakran tett kísérletet teljes beolvasztásukra – Moszkva áll, ezzel is destabilizálva az országot, annak kormányait.

Grúzia mereven elutasítja, hogy a Putyin által létrehozott Eurázsiai Unió tagja legyen, viszont amilyen gyorsan csak lehet, az Európai Unió valamint a NATO tagjává kívánna válni. Stratégiai szerepet játszik abban is, hogy a Nyugat és Moszkva között egyensúlyozó Azerbajdzsán szénhidrogén exportja a legrövidebb úton kijuthasson a Fekete-tengerre.

A magyar-grúz gazdasági kapcsolatok nem túl jelentősek, tekintettel a dél-kaukázusi ország szűkös anyagi helyzetére; a magyar aktívum évi mintegy 36 millió dollár, a grúz export Magyarországra mindössze 450 ezer. Így Garibasvili váratlan budapesti feltűnésének és kijelentéseinek más magyarázata van. A grúzok számára oly fontos, egyébként meg semmire sem kötelező magyar kiállás minden bizonnyal Washingtonnak, Berlinnek, valamint Brüsszelnek szól, ellensúlyozandó a közelgő putyini vizit miatt korábban megfogalmazott aggodalmakat. De vajon egy efféle mondat megnyugtat bárkit is?

Annak fényében, hogy Orbán milyen üzleteket tervez aláírni Moszkvával, nemigen. A magyar miniszterelnök számára stratégiai fontosságú a hosszú távú gázmegállapodás. Kérdés, hogy jó ez Magyarországnak?

Aligha. Ugyanis bár a jelenlegi szerződés év végén tényleg lejár, egyelőre nincs szükség egy újabb hosszú távú szerződésre, pláne nem olajindexáltra és nagyobb mennyiségre megkötve. Ugyanis vannak úgynevezett „beragadt” mennyiségek, melyekkel az ellátás kihúzható 2017-2018-ig. Eközben – már most látni – a globális gázpiacon drámai változások mennek végbe: egyre dinamikusabban fejlődik a folyékony gázkereskedelem (LNG), interkonnektorok épülnek, és már körvonalazódik a Déli Gázfolyosó terve is.

Úgy tudni, hogy mindennek dacára három lehetséges megoldást tettek le a Fideszhez köthető szakemberek Orbán asztalára.

1. Magyarország a szolgáltatókat mintegy versenyeztetve a mindenkori piaci áron szerezné be a gázt, igényeinek megfelelően. Ez lenne a legolcsóbb, de tény: igen magas lenne a biztonsági kockázata.

2. A teljesen államfüggő megoldás egy domináns forrással – jelesül Oroszországgal – számol. A kormány egyedül tőle vásárolja a gázt, hosszú távú szerződés birtokában. Nagyon biztonságos út, de az elsőnél jóval drágább, hisz rugalmatlan árképzésű, ráadásul durva politikai és energetikai függőségi helyzetbe hozza Magyarországot.

3. És végül a vegyes modell: hosszú vagy középtávú szerződés egy domináns forrással, kis – azaz a legszükségesebb – mennyiségre. A többi gázt pedig a piacról úgynevezett „spot áron” lehetne beszerezni. A legtöbb vélemény szerint ez lenne ideális Magyarország számára. Azaz ki kellene alkudni az oroszokkal évi 3 milliárd köbméternyi gázt hosszú vagy középtávú szerződéssel, a többit viszont alternatív versengő beszállítóktól megvenni.

Nagy valószínűséggel Orbán az oroszokkal egy hosszú távú szerződést köt majd, méghozzá úgy, hogy az inkább a jelenlegi modellre hasonlítson. Tehát az árképzés az állam kezében marad, így életben tudja tartani a rezsicsökkentést. Ez viszont eleve veszteségessé teszi majd a mindenkori gázimportot, ami hosszú távon fenntarthatatlan. A helyzetet még abszurdabbá teheti, ha a MET-nek különleges engedélyt adnak majd, hogy az orosz források mellett egyedüliként hozzon gázt Magyarországra. A jelek ebbe az irányba mutatnak, ugyanis az oroszoknak és Orbánnak a céljai nagyon hasonlóak.

2015. február 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen

Ezt a kérdést teszi fel a Politico  amerikai portál európai kiadásában.  „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >

Tovább

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább