Ma Konstantin, András névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Napi ajánló
Ernst Jünger háborús regényét az teszi naggyá, hogy háborúellenes
Szerbhorváth György
„Végig kíméletlen, durva, embertelen világ tárul elénk, ajánlom mindenkinek, aki azt hiszi, de jó bakának menni.” Szerbhorváth György kritikája (LIbrarius):
ERNST JÜNGER ACÉLZIVATARBAN
Száz éve történt a szarajevói merénylet. Jó alkalom volt ez arra, hogy elkezdődjék az a leszámolás, amelyre már rég készültek a felek.
Gavrilo Princip kiskorú gimnazista volt, amikor Szarajevóban lelőtte Ferenc Ferdinándot, a monarchia trónörökösét és feleségét. Ez kiváló okot szolgáltatott arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzenjen Szerbiának (aztán mindenki mindenkinek), mondván, az áll a merénylet mögött – pedig az Ifjú Bosznia mozgalom inkább mondható a szabadságért küzdő fiatalok zavaros csoportjának, akik a független délszláv népek államát akarták. Principet leszerbnacionalistázták, nemrég Oszama bin Ladenhez hasonlították. Szóval, ő a terrorista, mindenki más jógyerek. Pedig ez a Ferdinánd embernek állítólag ganéj alak volt, számolatlanul lőtte a vadakat, de ez senkit sem érdekelt akkor.
A TÖRTÉNET ISMERŐS:
milliók vonultak hadba, dalolva, olykor önként. Aztán megmerevedtek a frontok, pedig Németország nagyon tepert – azt is hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy a német császár már akkor az élettér kiterjesztésén álmodozott, amikor Hitler még csak egy szerencsétlen piktor volt, hajléktalan, éhező művészlélek, akárcsak Princip (utóbbitól két vers maradt fenn).
A Nagy Háborúról, amelyben hullottak az emberek, akár a legyek – de már a civilek is –, számos regény született. Érdekes, hogy az egyik legnagyszerűbbik csak most jelent meg magyarul, Ernst Jünger Acélzivatarban c. regénye (a fordítók, Csejtei Dezső és Juhász Anikó értő utószavával, tanulmányával a szerző életútjáról, a korról). Jünger – Nietzsche hatása alatt – maga is oly nyughatatlan alak lehetett, mint Princip. Még ő sem fejezte be a gimit, amikor 1913-ban lelécelt, beállt az idegenlégióba. Aztán a kiképzés keménységét tapasztalva berezelt, apja hazavitte. Ám nemsoká jött az újabb „kiváló” alkalom, hogy ne kelljen polgári életet élni: kitört az I. világháború, és Champagne egyik kisvárosában kötött ki német katonaként, rövid kiképzés után. De már első nap elkezdődött a kijózanodás, mert az acélzivatar sorra vitte el az életeket.
AZ ESEMÉNYEKET KRONOLOGIKUSAN ÍRJA LE, A KEZDETEKTŐL AZ ÖSSZEOMLÁSIG.
Ő maga tizennégyszer sebesült meg (egyszer ez volt a szerencséje, a csapat többi tagja mind egy szálig odaveszett), az apróbb sérüléseket leszámítva, ahogy írja. A regény a naplók szikár stílusában örökíti meg az eseményeket, csak semmi érzelgősség. Emiatt azonban jobban is üt. A pihenőnapok már-már idilliek, akárcsak azok a pillanatok, amikor az angolok épp nem lőttek: „Délutánonként pedig – az angol tüzérség bosszantására – sátorponyván napoztunk az ajtó előtt.”
Nyolc nagy csatában vett részt, amit látni lehetett a háború brutális világából, ő azt mind látta. Megkapta a legrangosabb kitüntetéseket, és a háború után – konzervatívként, aki jobbról bírálta a weimari demokráciát – ugyan sokan kihasználták volna, ő Hitleréktől végképp elhatárolódva a belső emigrációt választotta. De az elismerések nem maradtak el a II. világháború után sem, ráadásul 103 éves korában, 1998-ban hunyt el. Ám legmaradandóbbnak legelső regénye, az Acélzivatar bizonyul(t). És mint háborús regény attól válik naggyá, hogy háborúellenes.
Mint az utószóból megtudhatjuk, a naplójegyzetek alapján készült regényből kimaradtak a kicsapongások, az erotikus élmények, mindaz, ami a frontkatonáról alkotott képet ronthatta volna. Ám ez nem azt jelenti, hogy a már 1920-ban megjelent háborús regény idealizálná a katona alakját, magát a háborút, sőt. Azaz végig kíméletlen, durva, embertelen világ tárul elénk, ajánlom mindenkinek, aki azt hiszi, de jó bakának menni, és azoknak az anyáknak is, akik a sorkatonaság támogatói, hátha embert faragnak a büdös, neveletlen kölykéből. Azt tegyék meg maguk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyarország veszélyben van
A számára kedvezőtlen közvélemény-kutatási arra arra csábíthatja Orbán Viktort, a hibrid autokráciáját alig leplezett diktatúrává alakítsa. >
Trump visszavitte a kiindulópontra az ukrán-orosz béketárgyalásokat, de Putyin pont ezt akarta
Ezt hangsúlyozza kommentárjában a Guardianben Olga Csizs, a Torontói Egyetem Politológia Tanszékének tanársegédje. Elismeri, hogy az >
A VMSZ, a civil szervezetek és az egyházak összefonódása
A két esemény, illetve cikk alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vajdasági magyar civil >
Ki védi meg majd Magyar Pétert?
Mi pedig az adósai vagyunk azért a lehetőségért, amit az elmúlt egy évben egy szál maga >
Drágán add az életed!
Trump folytatja a támadást a sajtószabadság ellen – a példakép nyilvánvalóan Orbán és Putyin. Ezt mondta >
Viharfelhők Szerbia égboltján
Hónapokkal ezelőtt Vučić nagylelkűen ígérgette, hogy bármikor kiírhatja a rendkívüli választásokat, moszkvai üzenetében azonban nem mondott >
A diadal másnapja: nem az RMDSZ győzött, hanem a közösség mentette meg önmagát
Rákapcsoltak ugyan a Nicușor Dant támogató kampányra, de egyetlen szóval sem nevezték nevén Orbán árulását. A >
Szerbia a csonka rendszerváltási múzeumba kényszerült
Amit most a szemünk előtt zajlik, az a múzeumból való kiútkeresésről szólnak. Az elmúlt harminc évben >
AFP: Tízezrek tiltakoztak az Országgyűlés előtt
A médiát és a civileket sújtó „tekintélyuralmi” törvényjavaslat ellen tartottak tüntetést. A jogszabály lehetővé tenné, hogy >
Megszűnt az utolsó független nyomtatott vajdasági magyar nyelvű újság!
A Családi Kör megváltozásával nemcsak a lap, de a vajdasági magyar nyomtatott sajtó történetében is új >
Az izraeli kormányfőnek megvan minden oka, hogy megrémüljön
Erre elég volt, ha csak végignézte, hogy mit csinált Trump a héten a térségben. A három >
Orbán Viktor meglepő módon besorolt a szélsőséges román elnökjelölt mögé
George Simion nacionalista és oroszpárti, így minden adottsága megvan, hogy elnyerje a magyar kormányfő tetszését. Csakhogy >