Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Az ukrajnai válság újra feléleszti a régi traumákat Közép- és Kelet-Európában
„Az oroszok Vlagyimir Putyin elnök soviniszta magatartása feletti ujjongása túlnyomórészt a negatív történelmi tapasztalatokat idézi fel újra.“ Galamus:
A Süddeutsche Zeitung Klaus Brill cikkét közölte: "A félelem visszatérése".
Az ukrajnai válság és Oroszország magatartása újra feléleszti a régi traumákat Közép- és Kelet-Európában. Felháborodást vált ki, hogy sok német oly nagy megértést mutat Putyin iránt.
Közép- és Kelet-Európa népei számára a 2014. év egész sor emléknapot tartogat, amelyek közül számos az elnyomás és a gyilkolás legszörnyűbb időszakaira, sok más a felszabadulás és megértés boldog időszakaira emlékeztet. Az évfordulókról az aktuális politikai helyzet fényében, és 25 éve első ízben a félelem és a szorongás légkörében fognak megemlékezni. Az ukrajnai válság, a Krím félsziget annektálása és az oroszok Vlagyimir Putyin elnök soviniszta magatartása feletti ujjongása túlnyomórészt a negatív történelmi tapasztalatokat idézi fel újra.
2014 ezért Közép- és Kelet-Európában újra válságesztendő. Mindenesetre a megnyugvást szolgálhatja, hogy május 1-jén Csehország, Lengyelország, Magyarország és további öt nemzet az Európai Unióhoz való csatlakozásának 10. évfordulóját ülheti meg. Éppen most az uniós tagságot – és a NATO-hoz való, szintén tíz, illetve részben 15 évvel ezelőtti csatlakozást – egyetlen biztosítéknak tekintik arra, hogy nem lennének védtelenül kiszolgáltatva egy újabb elnyomásra, legyűrésre irányuló kísérletnek. És ősszel az 1989-es forradalom évfordulójáról is bizonyosan abban a meggyőződésben emlékeznek majd meg, hogy soha nem térhet vissza az akkor meghaladott kommunista diktatúra és vele az oroszok dominanciája szomszédaik felett.
A Hitler–Sztálin-paktum sok nép traumájaként tovább él
Természetesen előbb meg kell emlékezni a második világháború kezdetéről, arról, hogy a Wehrmacht 75 évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot. Ezt követte az, hogy a Vörös Hadsereg szeptember 17-én inváziót hajtott végre Lengyelország keleti részén. Az érdekszférákat röviddel korábban, 1939. augusztus 23-án a Hitler–Sztálin-paktumban határolták körül. Ez a dátum a német emlékezési hagyományban háttérbe szorult, de a lengyelek és a balti népek számára központi fontosságú. Akkor állították át ugyanis a váltókat a lengyel állam újbóli feloszlatásához, a lengyel elit tagjai ellen német és szovjet kommandók által elkövetett tömeggyilkosságokhoz, valamint Lettország, Litvánia és Észtország későbbi bekebelezéséhez a Szovjetunió által. Azóta Közép-Kelet-Európában nincs nagyobb trauma, mint egy német-orosz megegyezés a két ország között fekvő kisebb szomszédok feje felett.
Ezt kell most átgondolni, amikor Németországban figyelemre méltóan sok ember mutat megértést Putyin eljárása iránt, és az állítólagos nagyhatalom Oroszország biztonsági szükségleteire hivatkozik. Lengyelországban és a Baltikumban ez éles ellenzést, részben felháborodást vált ki. Mintha Ukrajna és a vele szomszédos államok másodosztályú országok lennének, amelyeknek polgárai, tekintettel a nagy szomszédokra, nem dönthetnek szabadon arról, mely államszövetséghez akarnak tartozni.
A NATO-csapatok most megkezdett kivezénylését, amely Lengyelországnak és a balti államoknak a nyugati biztonsági rendszerbe való egyértelmű beágyazottságát juttatja kifejezésre, sok ember a fenyegetésre adott egyetlen helyes válasznak tekinti.
Egyébként nem csupán a varsói fundamentálisan katolikus ellenzék tekinti a vezető uniós politikusokat – pardon – puhányoknak. Tomasz Lis, az egyik vezető lengyel publicista a Nyugatot impotenciával és opportunizmussal vádolja, és egy aggok házához hasonlítja. Az ilyen megnyilvánulások azt mutatják, hogy a krími válság sokféle veszélyt rejt, mégpedig Németországnak a közvetlen szomszédaihoz fűződő viszonyára nézve is. Aki ezt meg akarja óvni a károsodástól, az jól teszi, ha a történelem alapos tanulmányozására használja fel a 2014. esztendőt.
Következő cikk: A kétharmad utolsó korlátja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >