Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A kétharmad utolsó korlátja
„A bíróságok jelenleg az utolsó számottevő korlátai a kétharmados végrehajtó hatalomnak Magyarországon.“ Véleményvezér:
Váratlanul pozitív meglepetés ért minden, a közélettel foglalkozó embert nagypénteken, amikor is a Kúria döntése legalábbis ideiglenesen megálljt parancsolt a takarékszövetkezeti szektor Takarékbankon keresztüli einstandjának. Bár az ítélet elsősorban eljárásjogi alapon állította meg a folyamatot, a lépésnek mégis komoly szimbolikus értéke van:
azt demonstrálja ugyanis, hogy létezik még olyan szeglete a magyar államnak, amit a kétharmad sem tudott elfoglalni.
A Takarékbank einstandja a dohánykoncessziók újraosztásához hasonlóan a Fidesz fő programjának, a tulajdonviszonyok átrajzolásának egyik fontos eleme. A néhány valóban döntéshozói pozícióban ülő ember kinézte magának ezt a szektort, és a tulajdonosok jogaira fittyet hányva a törvényhozó és a végrehajtó hatalom valamennyi lehetőségét kihasználva meg is szerezték maguknak. Mindezt úgy, hogy nyilvánvalóan erőszakot tettek mások tulajdonhoz való jogain. Egyszóval: modellszerű az eset.
Most azonban homok került a gépezetbe.
Pontosabban még nyilvánvalóbbá vált, hogy még az alkotmányozó többséggel rendelkező hatalomnak is vannak korlátai. Pedig papíron olyan egyszerűnek tűnik: ha valamit akarnak, törvényt írnak róla. Ha nagyon-nagyon akarják, akkor kétharmados törvényt írnak róla. Ezt követően pedig az, ami még tegnap nyilvánvalóan törvénytelen lett volna, az másnap teljesen legális lépésként valósítható meg. Szerencsére ez csak nálunk keleti szelesebb helyeken ilyen egyszerű. A nyugati civilizációban – egy kicsit még a peremvidékén is – a végrehajtó hatalom nem mindenható. Itt még a királyi hatalomnak is komoly korlátai voltak évszázadokon át. Ezek érvényesítésének legfontosabb letéteményesei az elmúlt néhány száz évben a bíróságok lettek.
Természetesen nálunk az átkos a végrehajtó hatalom mindenhatóságáról szólt, és az elmúlt évtizedben a rendszerváltást követő megbicsaklás után ismét nyomulni kezdett ez a hatalmi ág. Ezért aztán azon sem lepődnénk meg, ha hamarosan azt hallanánk úgynevezett mértékadó kormányzati forrásokból, hogy mégiscsak felháborító, hogy a bíróság nem akarja tiszteletben tartani a választók akaratát. Ez a gondolat állítólag már most lépten-nyomon elhangzik, csak éppen informálisan.
Jó ha tudjuk: ordas nagy butaságról van szó. Sőt, rosszindulatú butaságról, amit a végrehajtó hatalom korlátozhatatlanságába vetett hit vezérel. A valóságban a bíróságnak nem feladata, hogy a választói akarattal foglalkozzon, sőt még az sem, hogy mindig a jogalkotó szándékát próbálja kitalálni. A bírónak ugyanis figyelnie kell a jogszabályok és egyes jogelvek esetleges ellentmondásaira éppen úgy, mint a megannyi eljárásjogi szabályra – csak ezekkel együtt tekintheti a törvényt magát.
Nem feladatuk a végrehajtó hatalom kiszolgálása, sőt, azért vannak ők ott, hogy ne a mindenkori kormány ítélkezzen.
A bíróságok jelenleg az utolsó számottevő korlátai a kétharmados végrehajtó hatalomnak Magyarországon (aki szerint nem a végrehajtó, hanem a törvényhozó hatalom kétharmados Magyarországon, az nem érti, hogy hogyan működik a magyar országgyűlés). Gondoljon bárki bármit a Fidesz és természetesen elsősorban Orbán Viktor kormányzati teljesítményéről, azt józanul senki sem kívánhatja, hogy abszolút hatalommal rendelkezzenek. Utóbbi ugyanis teljesen korrumpál és így egyértelműen káros az ország egészének. Ezért aztán az ország minden polgárának alapvető érdeke, hogy legalább ez az utolsó komoly korlát működni tudjon és legalább annyira maradjon független, mint amilyen most.
A Takarékbank-ügy sorsa messze túlmutat az egyébként jelentős önsúlyán. Ez igazából a kétharmad abszolút hatalmi jellegének mérőléce lesz.
Következő cikk: Cenzúra cenzorok nélkül
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >