2024. december 22. vasárnap
Ma Zénó, Flórián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Nem érted meg az oroszokat ésszel

Miért tűnik úgy, hogy Magyarország Hitler után már megint a rossz oldalon áll? A Csehszlovák Kém Luboš Palata hírmagyarázatát fordította le (Slovensko, do toho!):

Ukrajna területi egységét az 1994-ben a világ nagyhatalmai által aláírt Budapesti Memorandum garantálja. Az aláírók között van Oroszország is. Éppen ezért Oroszország továbbra is vonakodik, hogy közvetlen agresszióval avatkozzon be a Krím-félszigeten.

Hasonlóan Oroszországhoz és Kazahsztánhoz az újonnan keletkezett Ukrajna is atomnagyhatalommá vált a kilencvenes években. A Szovjetunió széthullása után Ukrajna területén is hatalmas mennyiségű nukleáris fegyver halmozódott fel. Az ukrán rakétaipar a mai napig gyárt olyan hordozókat, amellyel interkontinentális ballisztikus rakétákat célba lehet juttatni.

1994-ben írták alá a Budapesti Memorandumot, amely alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsának három tagja, az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Oroszország teljes körű és alapvető garanciát vállalt Ukrajna területi egységére és nemzetbiztonságára. Cserébe Ukrajna (hasonlóan Kazahsztánhoz) vállalta, hogy megsemmisíti felhalmozott nukleáris-fegyverkészletét. Janukovics-féle ukrán kormány szintén a Budapesti Memorandumra hivatkozva javasolta szombat este, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát.

Követeljük az Orosz Föderáció kormányától és hatóságától, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából. Orosz partnereink hagyjanak fel a polgárháborús és katonai konfliktus kiprovokálásával Ukrajnában!", üzente Jacenyuk az oroszoknak.

Az orosz agresszió fékje

A Budapesti Memorandum az egyik döntő oka, hogy Oroszország nem jelentette be hivatalosan krími (ukrajnai) katonai hadműveleteinek tényét, illetve a sokak szerint az orosz különleges alakulatok felfegyverzett tagjai éppen ezért nem viselnek azonosítókat egyenruhájukon. Oroszország a Budapesti Memorandum miatt egyensúlyozik és egyelőre csak előkészíti a masszív katonai megszálló hadműveletét. Mindezt éppen azért teszi, mert Oroszország itt a Krímen kockára teszi az egész világra kiterjedő nukleáris tömegpusztító fegyverek leszerelésének politikáját. Azt a politikát, amelynek köszönhetően Oroszországnak továbbra is különleges szerepe van az atomnagyhatalmak sorában, amellyel csak néhány ország büszkélkedhet a világon. Azt a politikát, amely a jelenlegi világrend alapkövét képezi.

Éppen ezért meglepő, hogy Oroszország az éj leple alatt az ENSZ Biztonsági tanácsában aktívan részt vett, amely megerősített Ukrajna területi egységét, felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét a krími helyzet folyamatos követésére, illetve folyamatos tárgyalásra szólított fel. Oroszország a BT-ben színjátékot űz és állítja, semmilyen megállapodást nem sértett meg a krími katonai objektumokkal kapcsolatban, az ukrán kormánnyal továbbra is elutasítja a tárgyalások minden formáját, amelynek egyébként már Moszkva a lehetőségét is eljátszotta azzal, hogy napokkal korábban az újonnan felálló ukrán kormányt illegitimnek nevezte. Oroszország bepróbálkozik, meddig mehet el.

A Nyugatnak nem szabad várakoznia

Oroszország ezekben a napokban és órákban próbálgatja, hogy meddig mehet el. Az oroszok célja, hogy ameddig csak lehetséges elmenjenek, majd visszavonuljanak egy már jó előre előkészített és megtervezett pozícióba, amely alapján kicsikarhatnak valamiféle kompromisszumot Transznisztria, Abházia és Oszétia mintájára vagy legalábbis jelentős mértékben megnövelik az orosz katonai jelenlétet a Krím-félszigeten.

Amennyiben a Nyugat, tehát mi, el szeretnénk kerülni a blamázst, a Krími-félsziget problémáját a lehető leghatározottabban úgy kell megoldani, hogy egyenrangú partnerként lépünk fel Oroszországgal szemben. Sokkal hatékonyabban és gyorsabban kell beavatkoznunk, mint ahogy csaknem húsz évvel ezelőtt kezeltük a helyzetet Jugoszláviában. Ráadásul a Krím esetében sokkal többről van szó, mint Szarajevóban és Pristinában.

Amennyiben nem sikerül megvédeni Ukrajnát az orosz agresszió ellen, amennyiben más, nukleáris fegyverrel még nem rendelkező államok azt látják, hogy egy olyan ország, amely önként lemond atomfegyvereiről és hiábavaló módon hivatkozik a leszerelést biztosító megállapodásra, miközben az egyik biztosítékot nyújtó nagyhatalom által simán meg lett szállva, nos ebből világméretű probléma is alakulhat. Egy olyan probléma jöhet létre, amelyben Moszkva egészen biztosan a vesztesek oldalára kerül. Logikusan gondolkozva a Krím ezt a hatalmas kockázatot nem éri meg. Csakhogy néha azt is mondják, "Oroszországot ésszel nem érted meg".

UPDATE: Oroszország katonákat küld a krími-félszigetre. Putyin elnök javaslatát az Orosz Föderáció tanácsa elfogadta. A Kreml szerint a hadsereg bevetése a helyzet normalizálása és az orosz polgárok védelme miatt történik. Jelenleg már hatezer orosz katonáról szólnak a térségben a hírügynökségi jelentések - CsK

2014. március 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen

Ezt a kérdést teszi fel a Politico  amerikai portál európai kiadásában.  „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >

Tovább

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább