Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Vajdaságban 53 százalék az őslakos
Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 százalékkal kevesebb román, 21 százalékkal kevesebb szlovák és 19,4 százalékkal kevesebb ruszin él. És ezek csak azok az etnikai közösségek, amelyek nyelvei hivatalos használatban vannak Vajdaság AT területén – írta Aleksej Kišjuhas A multikulturalizmus vége? [Kraj multikulturalizma?] című írásában. A statisztika jól mutatja: folyamatosan változik Vajdaság lakosságának a nemzeti összetétele. A tartomány „gyorsan veszíti” a soknemzetiségű, multikulturális tartomány jellegét, ami nem csak a népességfogyás, de a szervezett és még külföldről (Magyarországból is) pénzelt betelepítések eredménye is. Vajdaságban „a nemzeti kisebbségek gyorsabban tűnnek el, mint a többségi nemzet” tagjai. Az egykori soknemzetiségű Vajdaság „északi szerb tartománnyá válik”? Itt is megvalósulni látszik a Vulin & Vučić féle „orosz-szerb világ”. Bozóki Antal:
– A kúlai magyarság számára jelentős esemény volt a római katolikus temetőben az 1944–45-ben ártatlanul kivégzett áldozatok emlékművének a leleplezése. A magyar–szerb vegyes bizottság adatai 103 helyi nevet említenek, ezeket feljegyeztük az emlékműn lévő időkapszulában – nyilatkozta Valka Károly a Magyar Szó nevű Véemeszes pártlapnak.
Az írásból nem derül ki, hogy Kúlán pontosan mikor leplezték le az emlékművet, mint az sem, kik voltak az áldozatok.
Az áldozatok (kivégzettek?) neveit az emlékműn lévő „időkapszulába” „jegyezték fel”, de nem tudni, hogy hova helyezték és a fotóról sem lehet megállapítani. Valahova eldugták, hogy senki ne lássa? Miért?
Az „időkapszula” talán Valka Károly újítása lehet. Az áldozatok nem érdemelték meg, hogy a nevüket kiírják az emlékműre. Ne látsszon, hogy magyarok voltak? (Értesüléseim szerint a kúlai emlékhely tavaly halottak napjára készült el és az időkapszula a földben van.)
Csaknem nyolc évtizeddel a második világháború vége után sincs befejezve az 1944/45. évi események hatékony tudományos feltárása és a magyarellenes atrocitások elkövetőit sem nevezték még meg.
Fontos, hogy Kúlán is emlékművet emeltek az 1944–45-ben ártatlanul kivégzetteknek. Számos délvidéki/vajdasági helységben azonban még mindig nem valósul(t) meg a mindenkit megillető kegyeleti jog, az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogának a biztosítása. A magyar áldozatok tömegsírjai közül „még mindig nagyon sok a jelöletlen”. Az ártatlan magyar áldozatoknak Újvidéken, Verbászon, Topolyán és másutt mindmáig nem épül(hetet)t emlékhely!
A „történelmi csúcson” lévő magyar-szerb/szerb-magyar barátságot továbbra is beárnyékolja, hogy a bocsánatkérés a szerb részről mind a mai napig nem történt meg, csak a magyar oldalról hangzott el. Szerb részről még az „elnézést” sem mondták ki a vajdasági magyarokat ért atrocitások, népirtás miatt! E nélkül pedig a két nép barátsága csak jól hangzó politikai parola, de a tényleges megbékélésre még várni kell.
Február 1.
Az MNT tükre
– A Zsebtükör applikáció működtetése a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájában vállalt feladata. Célja, hogy segítse a vajdasági magyar közösség kisebbségi jogainak érvényesítését, a magyar nyelvhasználatot a hivatalos eljárásokban.
A Zsebtükör mobil alkalmazás elsősorban lehetővé teszi a jogsértések dokumentálását és bejelentését – egyszerűen és gyorsan, akár anonim módon is. Ezen túl pedig elérhetővé teszi a kisebbségi jogokra vonatkozó információkat is, rendszerezi és kereshetővé teszi az adatbázist – írja a testület hivatalos honlapján.
Az alkalmazás célja „növelni a kisebbségi tagok érdeklődését és tudását a kisebbségi jogok iránt, és lehetőséget adni számukra, hogy aktívan részt vegyenek a jogi folyamatokban”, írja az applikáció oldalán[4].
A működtetéséről február 1-jén beszámolt az MNT „alapítású” Hét Nap, a Magyar Szó, a Pannon RTV és a Szabad Magyar Szó is. Közölték azt is, hogy a Zsebtükör alkalmazás telepíthető androidos és IOS rendszerekre, letölthető a Google Play Áruházból és az App Store-ból is a következő linkeken:
Android: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.studiopresent.zsebtukor
IOS: https://apps.apple.com/dk/app/zsebt%C3%BCk%C3%B6r/id6469098609
Ahhoz azonban, hogy hogy Zsebtükröt használni is lehessen, először be kell jelentkezni, megadni az e-mail címet és a jelszót. Minek ez, ha „anonim módon is” használni lehet?
Megpróbáltam bejelentkezni az applikációba, de nem sikerült. Az oldal vagy nem működik, vagy nagyobb hozzáértést követel.
Fel lehet keresni a Google-on is: https://zsebtukor.mnt.org.rs/az-applikaciorol. Itt öt rovat jelenik meg: Bejelentkezés, Jogaim a jelenlegi „tartószkodási” (sicc!!) helyemen, „GYIK” (?), „A jogok teljes listája helyenként” és az impresszum.
A Jogaim a jelenlegi „tartószkodási” (sicc!!) helyemen c. rovatban meg kell határozni a községet és a helységet, majd ezekre a címekre lehet keresni: Magyar írásmód az okmányokon”; „Szabad felszólalás joga”; Alapvető szabadságjogok”; Magyar nyelvű tanításhoz való jog”; „Személyi autó forgalombahelyezési deklarátum egyeztetési jogi paírok három sorban”.
A „GYIK” rovatban ilyen címek vannak: „A szabad felszólalás joga” (ismétlés?); „Magyar írásmód használata”; „Magyar nyelvű nyilvántartási űrlap”; „A szabad felszólalás joga” (még kétszer megismételve) és a „Jog a szabad felszólaláshoz” (?).
A negyedik oldal „A jogok teljes listáját helyenként”, amit szintén nem lehet megnyitni.
Már most el lehet mondani, hogy az applikáció kezdetleges, csalódást keltő, botrányos, és hogy az MNT programozói helyesírás szempontjából írástudatlanok.
Az MNT hivatalos honlapján több, nemzeti közösségi jogokat rendező „törvény és egyéb jogi dokumentum” található. Ezeket kellett volna/kellene inkább állandóan időszerűsíteni, a módosításokkal folyamatosan kiegészíteni és a közösségi jogok szempontjából fontos új törvényekkel bővíteni. Az MNT-nek pedig nem csak nyitottnak kell lenni a jogsérelmek bejelentésére, de azok felismerésére és orvoslásának követelésére is.
A nemzeti közösségi jogok egyformán érvényesek a tartomány területén, a magyar nyelv pedig a tartományi szervekben és azokban a községekben van hivatalos használatban, ahol ezt a a község alapszabálya a vonatkozó törvénnyel összhangban meghatározza.
Az MNT-ben eddig sem fordítottak kellő figyelmet a közösségi jogok érvényesítésére, még kevésbé álltak ki a jogsérelmek elhárítása érdekében. Ezen a viszonyuláson a Zsebtükör program sem fog változtatni! Mennyire alkalmas és mennyien fogják egyáltalán használni ezt az applikációt?
Február 1.
Vajdaságban 53 százalék az őslakos
– Vajdaság lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 1.740.230 fő, közülük 923.177, azaz csaknem 53 százalék őslakos, azaz olyan személy, aki születéstől folyamatosan ugyanazon a településen él. A bevándoroltak száma 817.053.
Szerbiából 534.226-en, külföldről 282.827-en költöztek Vajdaságba, ebből a jugoszláv utódállamokból 225.192-en érkeztek.
Az észak-bácskai körzetben 161.422-en élnek, ebből 44 százalékot (71.118) tesznek ki a bevándoroltak. Szerbiából 51.131, külföldről 19.987 személy költözött Észak-Bácskába.
Az észak-bácskai körzeten belül a bevándoroltak aránya 38 százaléktól (Kishegyes) 44 százalékon át (Szabadka) egészen 47 százalékig (Topolya) terjed.
A 2022-es népszámlálás eredményei szerint országos szinten az autochton lakosság aránya 53,48 százalék – közölte a Szabad Magyar Szó minden kommentár nélkül.
Az írás szerint Vajdaság lakosságának „csaknem 53 százaléka őslakos”. Inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy a lakosság MÁR CSAK 53 százaléka őslakos.
A magyar lakosság száma 69.457-tel kevesebb, mint tizenegy évvel ezelőtt, ami drasztikus 27,36 százalékos csökkenést jelent.
A magyar nemzetségűek száma és aránya a Vajdaságban (1941–2023):
1941 473.241 28,5%
1948 428.932 25,8%
1961 442.561 23,9%
1971 423.866 21,7%
1981 385.356 18,9%
1991 339.491 16,9%
2002 290.207 14,28%
2011 251.136 13,00%
2022 182.321 10,47%
– Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 százalékkal kevesebb román, 21 százalékkal kevesebb szlovák és 19,4 százalékkal kevesebb ruszin él. És ezek csak azok az etnikai közösségek, amelyek nyelvei hivatalos használatban vannak Vajdaság AT területén – írta Aleksej Kišjuhas A multikulturalizmus vége? [Kraj multikulturalizma?] című írásában.
A statisztika jól mutatja: folyamatosan változik Vajdaság lakosságának a nemzeti összetétele. A tartomány „gyorsan veszíti” a soknemzetiségű, multikulturális tartomány jellegét, ami nem csak a népességfogyás, de a szervezett és még külföldről (Magyarországból is) pénzelt betelepítések eredménye is.
Vajdaságban „a nemzeti kisebbségek gyorsabban tűnnek el, mint a többségi nemzet” tagjai. Az egykori soknemzetiségű Vajdaság „északi szerb tartománnyá válik”? Itt is megvalósulni látszik a Vulin & Vučić féle „orosz-szerb világ”.
Következő cikk: Itt az ideje egy régi európai gondolat újraélesztésének
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >