2024. december 5. csütörtök
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Párt)konferencia 1944/45-ről (1.)

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és Sólyom László kezdeményezésére 2009-ben alakított történész vegyes bizottság feltáró munkája nyomán mintegy 20.000 ártatlanul kivégzett magyar áldozat számbavételéig eljutva és a két ország vezetőinek közös főhajtását és koszorúzását követően ez a folyamat kb. félúton megrekedt. A szükséges kölcsönös megbocsátás pedig egyoldalú maradt, mert Áder János bocsánatkérését Tomislav Nikolić nem viszonozta. A megtorpanás okára a két maffiaállam Keresztapája szolgálhatna magyarázattal – fűzte hozzá a találó megjegyzést a Vajdaság Ma portál szabadkai konferenciáról közölt november 13-i írásához egy kommentelő. A szerb oldal bocsánatkérése nélkül a két nép barátsága csak jól hangzó, álságos parola, a megbékélésre eszerint még várhatunk. Bozóki Antal:

Ugyan milyen személyi kultusz… Nálunk a kétszínűség kultuszát ápolják.

Ma kakav kult ličnosti… Kod nas se neguje kult dvoličnosti.

Voja Radovanović

 

Két (ál)civil szervezet, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság és a Szabadka város területén 1944-ben és 1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatok Kegyeleti Bizottsága (párt)konferenciát szervezett november 13-án Nyolcvan éve történtek a magyarellenes atrocitások – A történelmi megbékélés egy évtizede címmel. A gyűlést a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (MTTK) épületében tartották meg, a Magyar Nemzeti Tanács és Topolya Község Önkormányzatának támogatásával.

– A konferencia nyitott mindazok előtt, akik érdeklődnek a téma iránt – nyilatkozta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pártközlönyének, a Magyar Szónak az egyik szervező. Feltéve, ha kaptak meghívót!

A publikumot a kiválasztottak mellett többnyire fiatalok, bizonyára az MTTK odarendelt hallgatói képezték, vagy akik azt gondol(hat)ták, hogy ott valami „fontos esemény” történik.

A meghívó és a helyszíni tudósítások szerint a konferencia két „felvonásban” zajlott.

A kezdetén bemutatták a Visnyei József visszaemlékezése alapján készült, Egy szemtanú: Emberek a halál árnyékából című 10 perces dokumentumfilmet.

Ezután Kudlik Zoltán, Szabadka Város Kegyeleti Bizottságának elnöke következett, aki „elmondta, a tanácskozás célja az emlékezés, továbbá a témával foglalkozó kutatások bemutatása, valamint a szerb-magyar megbékélés tízéves időszakának felelevenítése”. Teleki Júlia, a tiszaistvánfalvi/járeki koncentrációs tábor csúrogi túlélője is „megosztotta gondolatait az egybegyűltekkel”.

Megnyitóbeszédet Szili Katalin, Magyarország határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja mondott, aki emlékeztetett, hogy „a második világháborút követően Kárpát-medence szerte voltak megtorlások, a magyarok a kollektív bűnösség jegyében váltak a bosszú áldozatává”.

– A kollektív bűnösséget egyszer és mindenkorra el kell törölni, ez egyes területeken, például Kárpátalján még nem egyértelmű, a Vajdaságban viszont már megtörtént a történelmi megbékélés is – értékelte Szili Katalin. Hozzátette: nyolc évtized után ki kell mondani, hogy „nem lehet senkit bűnösnek tekinteni sehol, csak azért, mert egy nemzethez tartozik, csak azért, mert éppen magyarnak született”.

A több szempontból is pontatlan és vitás felszólalásában Szili Katalin semmi újat nem mondott, különösen pedig nem a kollektív bűnösségről. Sőt, az is lehetne mondani, hogy az utóbbival kapcsolatos álláspontokat korábban többen már világosan kifejtették.

A „kollektív bűnösség” „valamely etnikai vagy társadalmi csoport, közösség egyetemleges felelősségre vonását” jelenti, „azon a jogcímen, hogy e közösség egyes tagjai ténylegesen (vagy feltételezhetően) jogi vagy erkölcsi értelemben elítélendő cselekedetet hajtottak végre”.

A II. világháború után azért lehetett egyes népcsoportokra, így „Csúrog község magyar és német lakosságára” is – a szigorúan bizalmas 2/45 számú, 1945. január 22-én meghozott határozattal – kimondani a kollektív bűnösséget (amit aztán „az analógia alapján, alkalmaztak Zsablya község magyar lakosaival szemben is az illetékes állami szervek által lefolytatott vagyonelkobzási eljárásokban”), „mert a korabeli jogi normákban nem léteztek olyan tilalmak, amelyek ezt megakadályozták volna”.

Ma már bármely társadalmi csoport kollektív büntetését „a nemzetközi humanitárius jog tiltja” és „háborús bűncselekménynek minősíti”. Ezt az álláspontot erősítik meg a volt Jugoszláviában háborús bűnöket elkövetők felelősségre vonására alakult Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) ítéletei és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a témában hozott több határozata, köztük az 2024. május 23-án elfogadott Srebrenica-határozatának szövege is, amely nem említi a szerbek kollektív bűnösségét.

Szili Katalin eltörölné azt, amit a nemzetközi, de a szerbiai jog egyébként sem ismer?!

A miniszterelnöki megbízott állítása, miszerint „2011-ben eltörölték a kollektív bűnösséget, és jóvátételt írtak elő” ugyancsak vitatott és pontosításra szorul. Arra utal ugyanis, hogy nem jól ismeri a szerbiai helyzetet.

Sulyok Tamás, Magyarország Orbán Viktor által választott államfője – a 2024. október 27-28-i látogatása alkalmával – „külön köszönetet mondott a (radikálisból haladóvá lett Aleksandar Vučić– B. A.) szerb államfőnek, hogy kormányfőként eltörölte a magyarságra kollektív bűnösség terhére kirótt, világháború utáni rendeleteket”.

A helyzet viszont az, hogy a szerb kormány 2014. év október 30-ai 3877 számú határozata nem csak jogászi vélemények, hanem az indokolás szövege szerint is formálisan eltörölte ugyan a három község magyarjainak kollektív bűnösségét, de ennek alapján „csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény”, nem pedig visszamenőleg, az 1945. évi határozatok meghozataláig. Magyarán, a kormányhatározat el is törölte, meg nem is a három falu magyarjainak a kollektív bűnösségét. Ezt akár „nesze semmi, fogd meg jól!”-nak is lehetne nevezni.

Vitás Szili Katalinnak az az állítása is, miszerint Vajdaságban/Szerbiában 2013-ban „már megtörtént a történelmi megbékélés is”.

Csúrogon 2013. június 26-án volt a magyar-szerb/szerb-magyar vezetői „összeborulás”, koszorúzás, főhajtás, amit „történelmi megbékélésnek” is neveznek, de a bocsánatkérés csak a magyar oldalról hangzott el (az 1942. évi újvidéki razzia miatt). Szerb részről, még az „elnézést” sem mondták ki a vajdasági magyarokat ért 1944/45-ös – az újabb kutatások szerint – népirtásért! Szerbiában ezért nemhogy senkit felelősségre nem vontak, de még csak meg se neveztek!

– A csúrogi megemlékezés virágai mellett a megbánás szava nem hangzott el, és cselekedetek sem követték az akkori szerb elnök (Tomislav Nikolić – B.A) szavait: a történelmi vegyes bizottság munkája félbemaradt, a vagyon-visszaszármaztatás és a rehabilitáció nem szolgáltatott igazságot – írja egyebek mellett a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) 2024. október 26-i közleményében.

A Pásztor István Alapítvány Tomislav Nikolićnak díjat adományozott, mivel „hozzájárult a Szerbiában élő magyar közösség boldogulásához”.

Pásztor Bálint a Szabadkai Magyar Rádió Napindító műsorában elhangzott szavai szerint „örvendetes, hogy két nappal a díjátadást megelőzően (október 28-án – B.A.) Szerbia és Magyarország hivatalban lévő köztársasági elnökei Csúrogon megismételték (másutt: „erősítették meg”) a 11 évvel ezelőtti főhajtást az ártatlan szerb és magyar áldozatok emléke előtt”. Szerb részről a bocsánatkérés azonban ez alkalommal sem hangzott el!

– A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és Sólyom László kezdeményezésére 2009-ben alakított történész vegyes bizottság feltáró munkája nyomán mintegy 20.000 ártatlanul kivégzett magyar áldozat számbavételéig eljutva és a két ország vezetőinek közös főhajtását és koszorúzását követően ez a folyamat kb. félúton megrekedt. A szükséges kölcsönös megbocsátás pedig egyoldalú maradt, mert Áder János bocsánatkérését Tomislav Nikolić nem viszonozta. A megtorpanás okára a két maffiaállam Keresztapája szolgálhatna magyarázattal – fűzte hozzá a találó megjegyzést a Vajdaság Ma portál szabadkai konferenciáról közölt november 13-i írásához egy kommentelő.

A szerb oldal bocsánatkérése nélkül a két nép barátsága csak jól hangzó, álságos parola, a megbékélésre eszerint még várhatunk.

 

2024. november 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Erkölcs(telenség)

A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >

Tovább

Događa li se čudo u Mađarskoj?

Od februara do novembra ove godine mađarska politička scena se potpuno promenila: mada valadajuća stranka Fides >

Tovább

Hatalomváltás előtti forrongások

Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >

Tovább

Vučić szava felülírja a törvényt?!

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >

Tovább

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább