2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk

Ezt állapítja meg Thomas Friedland, a New York Times külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a Közel-Kelettel és ez idő alatt egy-egy Pulitzer-díjat kapott a Libanonból, illetve Izraelből küldött tudósításaiért. Borúlátását az magyarázza, hogy mint kifejti: megbukott a nemzeti egységkormány és helyét egy olyan koalíció veszi át, amelynek szélsőségességben nincs párja az ország egész eddigi története során. És mivel ami Izraelben történik, az sokszor beharangozza a világban bekövetkező mozgásokat, Isten óvjon attól, hogy ez most is így legyen. Hiszen ultraordox és ultranacionalista politikusok kerülnek most oda a tűzhöz, köztük nyíltan ultraortodox és ultranacionalista politikusok, soraikban leplezetlen rasszistákkal és arabellenes radikálisokkal, akikről pedig egykor azt lehetett hinni, hogy örökre a margóra szorulnak. Ennélfogva most bajban van az amerikai zsidóság, hogy támogasson-e továbbra is egy ilyen rendszert, de fel van adva a lecke a washingtoni diplomáciának is. Hiszen már nem mondhatja, hogy az izraeli demokrácia ugyanazokat az értékeket követi, mint az USA.

Washington Post

 

A vezércikk úgy értékeli, hogy Izrael riasztó fordulatot tesz a választás után az illiberális demokrácia felé. Ami azért nem érthető, mert objektívan nézve, gazdasági és katonai potenciálja alapján az ország még soha nem volt ennyire erős a megalakulása óta eltelt 74 év során. Sokan mégis úgy voksoltak, mintha ez nem így lenne. Így egy olyan szövetség lett a befutó, amelynek élére Netanjahu kerül. Ő azzal kampányolt, hogy rajta kívül senki nem tud  hatékony védelmet nyújtani a palesztin erőszakkal és az iráni nukleáris programmal szemben.

Hogy vereséget szenvedett az előző, centrista kabinet, az csak zavarhatja Izrael külföldi barátait, beleértve az Egyesült Államokat. És nem csupán ezért, mert egyesek már temetik a kétállami megoldás lehetőségét, hanem Netanjahu mérlege miatt. Korrupciós vádak miatt eljárás van ellene folyamatban és az USA ügyében a belső megosztottságra játszott. A legnagyobb aggály azonban vele kapcsolatban az, hogy várhatóan ultrajobbos szövetségeseket vesz be a kormányba.

De tény és való, hogy az egyik ilyen, Ben-Gvir, immár bekerült a politika fő áramába, Netanjahu pedig előreláthatólag huzamosabb időre rendezkedik be a hatalomban. Éspedig meglovagolva az illiberális irányzatokat. A szélsőjobbos támogatók cserében várhatóan kulcsminisztériumok ellenőrzését kapják meg, ideértve azt, amelyik a rendőrséget felügyeli.

Washington mindenesetre már levert egy fontos útjelző cölöpöt: nem lehetetlen, hogy bojkottálja Ben-Gvirt, ha az bekerül a kabinetbe. De nem az a lényeg, hogy a partnerek milyen gusztustalan retorikához folyamodnak, hanem hogy mit csinálnak, ha hatalom kerül a kezükbe. Leginkább az érdekes persze, hogy mitévő lesz Netanjahu az ország demokratikus hagyományai és az Amerikához fűződő régi viszony kapcsán.

 

New York Times

 

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk – állapítja meg Thomas Friedland, a lap külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a Közel-Kelettel és ez idő alatt egy-egy Pulitzer-díjat kapott a Libanonból, illetve Izraelből küldött tudósításaiért. Borúlátását az magyarázza, hogy mint kifejti: megbukott a nemzeti egységkormány és helyét egy olyan koalíció veszi át, amelynek szélsőségességben nincs párja az ország egész eddigi története során. És mivel ami Izraelben történik, az sokszor beharangozza a világban bekövetkező mozgásokat, Isten óvjon attól, hogy ez most is így legyen.

Hiszen ultraordox és ultranacionalista politikusok kerülnek most oda a tűzhöz, köztük nyíltan ultraortodox és ultranacionalista politikusok, soraikban leplezetlen rasszistákkal és arabellenes radikálisokkal, akikről pedig egykor azt lehetett hinni, hogy örökre a margóra szorulnak. Ennélfogva most bajban van az amerikai zsidóság, hogy támogasson-e továbbra is egy ilyen rendszert, de fel van adva a lecke a washingtoni diplomáciának is. Hiszen már nem mondhatja, hogy az izraeli demokrácia ugyanazokat az értékeket követi, mint az USA. 

Benjamin Netanjahu olyan ágytársak révén térhet vissza a hatalomba, akik 5. hadtestnek tekintik az izraeli arabokat, a politika jóváhagyásától kívánják függővé tenni a bírák kinevezését és erőteljesen folytatni szeretnék a zsidó települések építését a Nyugati parton. Ezen felül befagyasztanák a leendő miniszterelnök elleni zajló korrupciós pereket, ugyanakkor megvetik a nemi kisebbségek jogait.

De a politikus kénytelen volt egyre inkább a szélsőjobb felé fordulni, mert saját pártja vitázott vele jogsértései és hazugságai miatt. Az eredmény az lett, amint azt egy izraeli szakértő megfogalmazta, hogy az ország teljesen kifordult önmagából és belép egy sötét alagútba. 

 

Szelestey Lajos

2022. november 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen

Ezt a kérdést teszi fel a Politico  amerikai portál európai kiadásában.  „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >

Tovább

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább