Ma Diána, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Krajinán át
A Karlovacnál posztoló rendőrnek azt mondtam, Splitbe igyekszünk, engedjen át hát bennünket a rövidebb úton, Krajinán. Amióta John Schoffield, a BBC 29 éves riportere, a négyéves jugoszláv háború nyolcvanadik újságíró áldozata életét vesztette ebben a térségben, igencsak körülményes „beutazási” engedélyt kapni. A jámbor rendőr azonban arról, hogy vezérkari engedély szükségeltetik, vagy nem tudott vagy szemet hunyt felette. Továbbot intett.
A horvát kormány döntése értelmében a 396 000 menekültből 120 000-nek mindössze egy hónapon belül kell benépesítenie a szerbek által elfoglalt területet. Ezek közül sokan saját otthonaikba térnek vissza, a többiek új hazájukkal fognak majd ismerkedni.
Ruža Brkljačić négy év elteltével utazhatott vissza szülővárosába, Slunjba. Véletlenül futok vele össze a már működő benzinkúton. Egy szutykos konyhakést szorongat a kezében, az imént találta; öröme határtalan.
– Ezentúl legalább a kenyeret nem kell majd tördelnem.
Amikor elűzték, csak egy kis puttonyt vihetett magával; amikor hazatért, holmija közül már semmit sem talált, még evőeszközt sem. Egy korcsot simogat, Medónak becézi. Csupán a kutyust örökölte háza jogtalan bérlőitől.
– Jöjjenek be bátran, ne féljenek az elrejtett aknáktól! Én már ezerszer bejártam kis birtokomat.
A penészes, dohos falakat mutatja, úgy tűnik, a volt tulajdonos nem készült fel arra, hogy huzamosabb ideig lakja a házat. A szomszédos üszkös romokban hever. Ruža néni úgy tudja, lőszerrel volt tele, amikor a horvát egységek megrohamozták a várost A háziak bennégtek.
– Huszonhét éven át voltak szomszédaim ezek a „pravoszlávok''. Semmi gondom nem volt velük legfeljebb a gyerekek dézsmálták meg néha piciny kocsmám bevételét.
Dél felé haladva számos konvojjal találkozunk. A segélyszállítmányok Bihaćba igyekeznek, a horvát alakulatok ugyancsak Boszniába; a Drvar, illetve a Dubrovnikot fenyegető Trebinje elleni végső leszámolásra készülve. Frontról hazatérő katonákkal is találkozunk, majd mindegyik haditrófeával kérkedik: knini rendszámtáblával, szerbiai, cirill betűs törköllyel, sőt egyikük egy disznófejet illesztett a motorháztetőre.
Néhány ház még mindig lángokban ég. Az egyiknél leállunk, de a kamerát – John halálából okulva, aki vesztére ugyancsak egy felgyújtott épületet akart megörökíteni – nem a szétlőtt házra, hanem a mögötte levő sínekre irányítjuk. Egy szerelvény tolat, szinte lépésben. Két mozdonya van, az elsőt pajzsként használja, ha netán aknára futna. Alapos ellenőrzésnek vetik alá a sínek minden centiméterét, hisz maholnap Tuđman elnök fog elsőként diadalmasan végigvonatozni a négy éve lezárt Zágráb-Split pályán.
Ebben a pillanatban egy, katona próbálja vadul feltépni páncélkocsink ajtaját. Inkább kireteszelem. Nyomban igazoltat bennünket, aztán a szalagot is követeli.
– Nem fogtok ti leégett házakat filmezni! Megtörtént, ami megtörtént – nem kell felidézni a múltat.
A kamerában játszom le neki tettetett nyugalommal a szalagot, közben még négy harcias katonarendőr vesz bennünket körül. Miután meggyőződtek, hogy valóban a vonatot, nem pedig a házat kaptuk lencsevégre, valamelyest lecsillapodnak.
A gračaci civil rendőrök már barátságosabbak Egy pravoszláv templom mellett strázsálnak nehogy valaki bosszúból kárt tegyen benne. Az udbinei repülőtér következik a krajinaiak hírhedt légibázisa. Onnan szálltak fel még nemrégiben a Bihaćot bombázó szerb harci gépek. A kifutópálya most teljesen üres, csak a szakadatlanul ömlő eső próbálja meg eltörölni a háború nyomait. A srbi leágazásnál, a boszniai határtól néhány kilométerre, már páncélinges rendőrök igazoltatnak bennünket. Miután megtudják, hogy Splitbe igyekszünk, utunkra bocsátanak bennünket; kelet felé azonban szemmel láthatólag nem engedtek volna. Arra menekültek az utolsó szerb egységek, s nyomukban vonul most a horvát hadsereg Drvar felé. Ha azt elfoglalják, akár Banja Lukćig is szabad az előrehaladásuk.
Knin felé közeledve szaporodnak az út menti autóroncsok. Otrić közelében, Knintől 20 kilométerre északra, egy szűk kanyonban, a jelekből ítélve csapdát állítottak a menekülő szerbeknek Az autók, traktorok sokasága szitává lőve, takaró, ruhanemű, sonka ázik az úton. Meg egy játékbaba, láb nélkül, aztán egy felpuffadt tehén. A megnyomorított járműveket hernyótalpasokkal söpörték le az útról. Tetemeket nem látunk, de a levegőt az enyészet édeskés illata járja át. Nem messze a jordániai kéksisakosok egyik helyőrsége. A katonák közönyösen intenek, lehet, hogy ugyanilyen közönyös szemlélői voltak a történteknek is.
Knin katonáktól zsúfolt. Arcukon megkönnyebbülés, vidáman kávéznak a rögtönzött bisztrókban. Néhányan egy kamiont pakolnak, menthetik a házakból lakásokból a menthetőt. Egy öregasszony egy kupacba hányt ruhanemű között matat, hátha talál valamilyen használható kacatot.
Az CINCRO helyi parancsnokságának laktanyájában 750 szerb húzódott meg.
– Ez itt a pórnép – mutat végig rajtuk a hatalmas termetű Dušan Čović. –Ártatlanok vagyunk, a háborúban nem mészároltunk le senki sem, legfeljebb a kényszerű mozgósítás miatt mi is egyenruhát öltöttünk magunkra. Egyetlen vétkünk, hogy nincs járművünk, amivel mi is elmenekülhettünk volna. Tulajdonképpen nem is számítottunk arra, hogy Knint valaha is elfoglalják Amikor órák elteltével sem szűnt meg lövetése, akkor kezdtek el a helybeliek pánikszerűen menekülni.
Ötvenen – Tuđman buzdítására – maradtak volna. Egyikük, a 76 éves Aćim Čolović, még engedélyt is kapott erre a horvát polgári hatóságoktól.
– Visszamentem a falumba, néhány éjszakát a házamban töltöttem, egy reggel azonban három horvát katona rám törte az ajtót. Ütlegelni kezdtek, engedélyemet széttépték – mutatja a sakktáblás, szakadt papírdarabkát. – Megfenyegettek, senkinek sem mondhatom el a történteket. Mégis elmentem a rendőrségre, ahol kinevettek, mondván, biztos a csetnikek tették velem. Hát, most már igazán nincs maradásom.
Alun Roberts, a kéksisakosok szóvivője elmondja, a horvát hatóságok várhatólag engedélyezik a megmaradt szerbek távozását, ezt azonban attól teszik függővé, kihallgathatnak-e 86 gyanús szerbet. A horvátok állítása szerint pontosan ugyanennyi volt a knini ostrom áldozatainak száma is, Roberts viszont kivezet bennünket a helybeli temetőbe, ahol már a harmadik parcellában hantolnak. A takaros sorba rakott keresztek sorszámozottak, zömén az ismeretlen, N. N. jelzés. Már a 239-nél tartanak.
– Attól félek, hogy az egyik parcella – a halom magassága miatt – tömegsírt sejtet, arra azonban nem kaptunk még engedélyt, hogy ezt feltárjuk – mondja a szóvivő.
Egy civil figyelmesen ellenőrzi munkánkat, felettesére hivatkozva megpróbál bennünket kikísérni a temetőből. Utóbb kiderül, Vinko Tokićot Senjből vezérelték át kényszerű sírásónak.
– Kezdetben még lefényképeztük a halottakat, ujjlenyomatokat vettünk tőlük a későbbi azonosítás végett. Most már ez, az oszlás miatt, lehetetlen – bólogat lehangoltan Tokić.
Krajina visszahódítását az állatok élték túl. Disznók, csirkék, pulykák, kecskék tehenek kószálnak Krajina-szerte. Ez utóbbiakat úgy ötszázat, Vrlika környékén terelték karámba. Hatalmas a nyüzsgés körülötte; a visszatérőknek egy tehén és egy borjú a jussa.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >