2019. augusztus 21. Szerda
Ma Sámuel, Hajna, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Krajinán át

Németh Árpád
Németh Árpád
Krajinán át
A győztesek a zsákmányolt szerb zászlóval (a szerző felvétele)

A Karlovacnál posztoló rendőrnek azt mondtam, Splitbe igyekszünk, engedjen át hát bennünket a rövidebb úton, Krajinán. Amióta John Schoffield, a BBC 29 éves riportere, a négyéves jugoszláv háború nyolcvanadik újságíró áldozata életét vesztette ebben a térségben, igencsak körülményes „beutazási” engedélyt kapni. A jámbor rendőr azonban arról, hogy vezérkari engedély szükségeltetik, vagy nem tudott vagy szemet hunyt felette. Továbbot in­tett.

A horvát kormány döntése értelmében a 396 000 menekültből 120 000-nek mindössze egy hónapon belül kell benépesítenie a szerbek által elfoglalt területet. Ezek közül so­kan saját otthonaikba térnek vissza, a többiek új hazájukkal fognak majd ismerkedni.

Ruža Brkljačić négy év elteltével utazhatott vissza szülővárosába, Slunjba. Véletlenül futok ve­le össze a már működő ben­zinkúton. Egy szutykos kony­hakést szorongat a kezében, az imént találta; öröme határ­talan.

– Ezentúl legalább a kenye­ret nem kell majd tördelnem.

Amikor elűzték, csak egy kis puttonyt vihetett magával; amikor hazatért, holmija kö­zül már semmit sem talált, még evőeszközt sem. Egy korcsot simogat, Medónak becézi. Csupán a kutyust örö­költe háza jogtalan bérlőitől.

– Jöjjenek be bátran, ne féljenek az elrejtett aknáktól! Én már ezerszer bejártam kis birtokomat.

A penészes, dohos falakat mutatja, úgy tűnik, a volt tulaj­donos nem készült fel arra, hogy huzamosabb ideig lakja a házat. A szomszédos üszkös romokban hever. Ruža néni úgy tudja, lőszerrel volt tele, amikor a horvát egységek megrohamozták a várost A háziak bennégtek.

– Huszonhét éven át voltak szomszédaim ezek a „pravoszlávok''. Semmi gondom nem volt velük legfeljebb a gyerekek dézsmálták meg néha piciny kocsmám bevételét.

Dél felé haladva számos konvojjal találko­zunk. A segélyszállítmányok Bihaćba igyekez­nek, a horvát alakulatok ugyancsak Boszniá­ba; a Drvar, illetve a Dubrovnikot fenyegető Trebinje elleni végső leszámolásra készülve. Frontról hazatérő katonákkal is találkozunk, majd mindegyik haditrófeával kérkedik: knini rendszámtáblával, szerbiai, cirill betűs tör­köllyel, sőt egyikük egy disznófejet illesztett a motorháztetőre.

Néhány ház még mindig lángokban ég. Az egyiknél leállunk, de a kamerát – John halálá­ból okulva, aki vesztére ugyancsak egy felgyúj­tott épületet akart megörökíteni – nem a szétlőtt házra, hanem a mögötte levő sínekre irányítjuk. Egy szerelvény tolat, szinte lépés­ben. Két mozdonya van, az elsőt pajzsként használja, ha netán aknára futna. Alapos el­lenőrzésnek vetik alá a sínek minden centimé­terét, hisz maholnap Tuđman elnök fog elsőként diadalmasan végigvonatozni a négy éve lezárt Zágráb-Split pályán.

Ebben a pillanatban egy, katona próbálja vadul feltépni páncélkocsink ajtaját. Inkább ki­reteszelem. Nyomban igazoltat bennünket, az­tán a szalagot is követeli.

– Nem fogtok ti leégett házakat filmezni! Megtörtént, ami megtörtént – nem kell felidéz­ni a múltat.

A kamerában játszom le neki tettetett nyu­galommal a szalagot, közben még négy harcias katonarendőr vesz bennünket körül. Miután meggyőződtek, hogy valóban a vonatot, nem pedig a házat kaptuk lencsevégre, valamelyest lecsillapodnak.

A gračaci civil rendőrök már barátságosab­bak Egy pravoszláv templom mellett strázsál­nak nehogy valaki bosszúból kárt tegyen ben­ne. Az udbinei repülőtér következik a krajinaiak hírhedt légibázisa. Onnan szálltak fel még nemrégiben a Bihaćot bombázó szerb harci gépek. A kifutópálya most teljesen üres, csak a szakadatlanul ömlő eső próbálja meg eltö­rölni a háború nyomait. A srbi leágazásnál, a boszniai határtól néhány kilométerre, már páncélinges rendőrök igazoltatnak bennünket. Miután megtudják, hogy Splitbe igyekszünk, utunkra bocsátanak bennünket; kelet felé azonban szemmel láthatólag nem engedtek volna. Arra menekültek az utolsó szerb egysé­gek, s nyomukban vonul most a horvát had­sereg Drvar felé. Ha azt elfoglalják, akár Banja Lukćig is szabad az előrehaladásuk.

Knin felé közeledve szaporodnak az út menti autóroncsok. Otrić közelében, Knintől 20 kilométerre északra, egy szűk kanyonban, a jelekből ítélve csapdát állítottak a menekülő szerbeknek Az autók, traktorok sokasága szi­tává lőve, takaró, ruhanemű, sonka ázik az úton. Meg egy játékbaba, láb nélkül, aztán egy felpuffadt tehén. A megnyomorított járműve­ket hernyótalpasokkal söpörték le az útról. Te­temeket nem látunk, de a levegőt az enyészet édeskés illata járja át. Nem messze a jordániai kéksisakosok egyik helyőrsége. A katonák kö­zönyösen intenek, lehet, hogy ugyanilyen kö­zönyös szemlélői voltak a történteknek is.

Knin katonáktól zsúfolt. Arcukon meg­könnyebbülés, vidáman kávéznak a rögtönzött bisztrókban. Néhányan egy kamiont pakolnak, menthetik a házakból lakásokból a ment­hetőt. Egy öregasszony egy kupacba hányt ru­hanemű között matat, hátha talál valamilyen használható kacatot.

Az CINCRO helyi parancsnokságának lakta­nyájában 750 szerb húzódott meg.

– Ez itt a pórnép – mutat végig rajtuk a hatal­mas termetű Dušan Čović. –Ártatlanok vagyunk, a háborúban nem mészároltunk le senki sem, legfeljebb a kényszerű mozgósítás miatt mi is egyenruhát öltöttünk magunkra. Egyetlen vétkünk, hogy nincs járművünk, amivel mi is elmenekülhettünk volna. Tulajdonképpen nem is számítottunk arra, hogy Knint valaha is elfoglalják Ami­kor órák elteltével sem szűnt meg lövetése, akkor kezdtek el a helybeliek pánikszerűen menekülni.

Ötvenen – Tuđman buzdítá­sára – maradtak volna. Egyi­kük, a 76 éves Aćim Čolović, még engedélyt is kapott erre a horvát polgári hatóságoktól.

– Visszamentem a falumba, néhány éjszakát a házamban töltöttem, egy reggel azonban három horvát katona rám törte az ajtót. Ütlegelni kezdtek, engedélyemet széttépték – mutat­ja a sakktáblás, szakadt papí­rdarabkát. – Megfenyeget­tek, senkinek sem mondhatom el a történteket. Mégis elmen­tem a rendőrségre, ahol kine­vettek, mondván, biztos a cset­nikek tették velem. Hát, most már igazán nincs maradásom.

Alun Roberts, a kéksisako­sok szóvivője elmondja, a hor­vát hatóságok várhatólag en­gedélyezik a megmaradt szer­bek távozását, ezt azonban at­tól teszik függővé, kihallgathat­nak-e 86 gyanús szerbet. A horvátok állítása szerint ponto­san ugyanennyi volt a knini ostrom áldozatai­nak száma is, Roberts viszont kivezet bennün­ket a helybeli temetőbe, ahol már a harmadik parcellában hantolnak. A takaros sorba rakott keresztek sorszámozottak, zömén az ismeret­len, N. N. jelzés. Már a 239-nél tartanak.

– Attól félek, hogy az egyik parcella – a halom ma­gassága miatt – tömegsírt sejtet, arra azonban nem kaptunk még engedélyt, hogy ezt feltár­juk – mondja a szóvivő.

Egy civil figyelmesen ellenőrzi munkánkat, felettesére hivatkozva megpróbál bennünket kikísérni a temetőből. Utóbb kiderül, Vinko Tokićot Senjből vezérelték át kényszerű sírásó­nak.

– Kezdetben még lefényképeztük a halotta­kat, ujjlenyomatokat vettünk tőlük a későbbi azonosítás végett. Most már ez, az oszlás mi­att, lehetetlen – bólogat lehangoltan Tokić.

Krajina visszahódítását az állatok élték túl. Disznók, csirkék, pulykák, kecskék tehenek kószálnak Krajina-szerte. Ez utóbbiakat úgy ötszázat, Vrlika környékén terelték karámba. Hatalmas a nyüzsgés körülötte; a vissza­térőknek egy tehén és egy borjú a jussa.

1995. augusztus 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább

Az OZNA 35 000 embert ölt meg tervszerűen

Likvidálások voltak Magyarországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában is, de közel sem ilyen tömegesek, se nem vezettek nyilvántartást. >

Tovább