2019. október 22. kedd
Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Nagy-Szerbia + Nagy-Horvát­ország = nagy háború?

Németh Árpád
Németh Árpád
Nagy-Szerbia + Nagy-Horvát­ország = nagy háború?
Horvát tank Petrinjában - bosszúra bosszú

Hömpölyög a folyam, a menekültáradat nyugatról keletre. Az évszázad legtömegesebb népvándorlása zajlik, és a végét még korántsem látni. Százötvenezer embernek kell hajlékot, új otthont találni, és elképzelhető, hogy ez további százötvenezer vajda­ságit, kosovóit, bosnyákot késztet menekülésre.

Könnyen elképzelhető, továbbá, hogy Tuđman horvát elnök a knini villámháború sikerén felbuzdulva egy alkalmas kifogás pillanatában (tegyük fel: meghiúsult béketárgyalások a kelet-szlavóniai szerbekkel) új hadjáratot indít országa még utolsó elfoglalt területének visszahódításáért, ezzel akár a közvetlen szerb-horvát összetűzés kockázatát is vállalva. Természetes akadály, határ híján nagy a valószínűsége, hogy gyors ka­tonai sikert érne el még mielőtt a jugoszláv tankosok felocsúdhatnának, átkelhetnének a Dunán meg­támadott testvéreik megsegítésére.

Terve megvalósítására Mi­loševićtől eddig már kétszer ka­pott közvetett jeladást: a szerb el­it cserbenhagyta honfitársait a májusi Villám és az augusztusi Vihar hadműveletek során egyaránt. Vajon a tervezett Orkánban így lesz-e; vajon újabb negyvenezer ember válik hajléktalanná, további negyven ezret kényszerítve otthonának elhagyására? Dörög az ég a néhai Jugoszlávia felett, s sokan tartanak – joggal – attól, hogy a viharfelhők fittyet hánynak az országhatárokra; fokozatosan elsötétítik az egész bal­káni égboltot. Az immár négy éve tartó háború után is még csak feltételezhető népvezérek mohósága: megelégszenek-e titói határokkal, vagy jóval többre tartanak igényt?

A helyzet pillanatnyi állása szerint Tuđman áll közelebb álmai kiteljesedéséhez. A volt tábornok neve – a független horvát állam kikiáltásával – a történelembe már bekerült; szuverén, ellentmondást nem tűrő uralkodó; az aranyat érő adriai tengerpartot Umagtól Dubrovnikig mondhatja a magáénak, harc nélkül söpörve el Bosznia-Hercegovina valamikori 30 kilométeres, be­ékelődött partszakaszát; Közép-Bosznia nagy része és Nyugat-Hercegovina horvát (egyelőre még nem horvátországi) ellenőrzés alatt áll. A Nagy-Horvátország létrehozásától – Németország hallgatólagos támogatásával és a Horvát Hadseregben alkalmazott hat nyugalmazott amerikai tábor­nok stratégiai segítségével – már csak pár lépés választja el.

Ezzel szemben a nagyszerb álom-állam körvonalai még kitapinthatatlanok. Az anya­ország lakosainak egyharmada nem szerb ajkú; a déli tartomány, Kosovo, szerb lakos­ság nélkül, pusztán rendőrséggel és katona­sággal nem uralható; a Horvátországból ki­települt/kitelepített/elmenekült szerbek mégis ódzkodnak oda vagy a másik hábo­rús övezetbe, Boszniába költözni – inkább a tehetősebb és megfélemlített Vajdaságot választják; a nagy orosz bátyuska pusztába kiáltott ígéretei épp csak hogy elvisszhan­goznak Belgrádig; az anyaországon kívül élő szerbek árulással vádolják Miloševićet. Karadžić nyíltan ujjat húz vele és hatalmát megóvandó a kenyértörésre is készen áll.

Izetbegović gandhi alkat volt, két ilyen szomszéd mellett azonban jómaga is radikalizálódott. Megcsonkított megnyomorí­tott országának nem teljes ura, hisz a tuzlai és zenicai bégségben jóformán fütyülnek a szavára; Bihaćban alig ismerik; Goražde el­szigeteltségében halálra ítélt; Srebrenica és Žepa az imént halt meg; a Szarajevó ost­romzárának feloldásáért indított offenzíva kudarcot vallott. Kétszázezerre tehető a bos­nyák áldozatok száma, csaknem másfél mil­lióra a menekülteké. A békefenntartók a há­ború tehetetlen szemtanúi voltak, így Izetbe­gović végső kétségbeesésében az iszlám or­szágokhoz fordult. A Nyugat azonban a pes­tistől sem tart annyira, mint az iszlám ter­jeszkedésétől. Egy bosnyák diplomata ke­sernyésen jegyezte meg: „Európának szük­sége van egy szerb csendőrcsizmára a Bal­kánon, hogy megakadályozza a muzulmá­nok beözönlését”. Mindenesetre vitathatat­lan, hogy a kíméletlen vérontásra csupán feddés volt a válasz.

Egyszóval, új Jalta van kialakulóban. A londoni Times nemrégiben egy Tuđmannak tulajdonított térképet jelentetett meg. Állító­lag Miloševićtyel még a háború kitörése előtt folytatott tárgyalásai során rajzolgatta meg a térképen a Bosznia felosztását jelentő S betűt, amely Szarajevót, Zenicát Mostart, Bihaćot, de még Banja Lukat is a horvátok­nak ítéli, a szerbeknek pedig Kelet-Boszniát és Kelet-Hercegovinát adományozza.

Zágrábban ugyan nem tagadják a tér­kép létezését, ám az elnök szóvivője kere­ken kijelentette: ez Paddy Ashdown, brit liberális politikus műve. Ezt követően Tuđman nyomban elutasította Jelcin moszkvai meghívását hozzátéve: addig nem hajlandó találkozni Mi­loševićtyel, amíg a béketárgyalásokra meg nem hívják Izetbegovićot is.

A nemzetközi diplomácia fej­vesztve verseng abban, hogy merészebbnél merészebb béke­terveket kínáljon fel, eközben szem elől tévesztve, hogy mi­lyen keményfejű balkániakkal van dolga. Az amerikai admi­nisztráció például egyenesen ar­ra vetemedett, hogy Goraždét ajánlja fel a szerbeknek a szara­jevói szerb negyedek elhagyása fejében, noha Karadžić és Mladić azt anélkül is bevehetik, hogy kiköltöznének Grbavicáról meg Ilidžáról.

A háborúnak tehát koránt sincs vége, jóllehet egy éve úgy gondoltam, elcsitulnak a szen­vedélyek. Szerbia és a szerbek az idén kapott pofonokat aligha tűrik ölbe tett kézzel. Nyil­vánvaló, hogy meghurcolt testvéreik elhe­lyezésére újabb területekre van szükségük, és azokat tűzzel-vassal meg is szerzik. A bos­nyák ellenfél bizonyult eddig a legsebez­hetőbbnek, kézenfekvő hát hogy elsősor­ban ismét ellene forduljanak esetleg dél felé: Sandžak és Kosovo irányába. Tuđmant sem ijesztik meg a szerb tankok; eltökélt szándéka, hogy a Dunáig meg sem áll.

Akkor viszont újabb menekültáradat lepi el Vajdaságot, amelynek hulláma átcsaphat Magyarországra is. Hisz a legfrissebb jelen­tések szerint az elmúlt egy hét alatt mintegy 60 000 krajinai telepedett le Szerbia északi tartományában, akik a horvátok mellett im­már hat magyar családot is kitoloncoltak házaikból.

1995. augusztus 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább