2019. október 23. Szerda
Ma Gyöngyvér, János, Gyöngyi névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Milošević haláltánca

Mirko Kovač
Milošević haláltánca
Amivel elkezdődött: szövetségi rendőrök puskatussal támadnak egy kosovói albánra 1989-ben

Mirko Kovač író, a szerbiai ellenzék képviselője nemrég hosszabb írást jelentetett meg a Libération című lapban Slobo­dan Milošević szerb köztársasági elnökről. Alább ebből közlünk részleteket a Népsza­badság nyomán.

A Slobodan Milošević szerb köztársasági elnökhöz közel álló emberek azt mondják, hogy eddigi karrierjében a romániai események érin­tették a legsúlyosabban. Baráti körben dühösen ismételgette: „Ez ellenforradalom, mint Magyar­országon volt 1956-ban”. Az pedig, hogy Ceausescut és Elenáját, mint a patkányokat, lelőtték, megrázta és kétségbe ejtette. Nem hiszem, hogy ekkor szállta volna meg Ceausescu szelle­me, hiszen ő már akkor ehhez az emberfajtához tartozott. Lélekben Ceausescut támogatta, mint ahogyan titokban csodálta Szaddam Husszeint. Közel állnak hozzá az olyan alakok, akik az egész világgal szembeszállnak. Mindig támogatni fogja az ellenséggyártás szakértőit. Amikor har­monikaszó mellett ünnepelte az 1989-es alkot­mányt, amellyel megszüntette az autonómiákat, mintegy száz albánt öltek meg. 1991 márciusá­ban rendőrségi alakulatoknak osztogatta parancsait barlangjából a tüntető egyetemisták ellen, és vérontást idézett elő Belgrád ut­cáin. Ő az elindítója a szerb-horvát háborúnak, amely a Balkán történel­mének legkegyetlenebb és legpisz­kosabb háborújaként kerül be a tan­könyvekbe. Felbérelte a jugoszláv hadsereget, hogy gyilkoljon és romboljon. Nélküle elképzelhetetlen a szerb politika e korszaka. Amióta hatalomra került, több tízezerre nőtt a halottak száma.

Nem hiszem, hogy helyénvaló őt Hitlerhez hasonlítani. Ő egészen kis kaliberű. Nem az utcáról került hata­lomra, mint Hitler, hanem karrieristaként osont be a politikába. Ám nem a társadalmon vagy a szerb szellemen kívül jelentkezett. A tömeg akarta őt, mert ő azonnal azonosult Szerbiával. A szerb értelmiség magához ölelte ezt a szocialista bankárt annak reményében, hogy majd ő rendezi a nemzet számláit, s törleszti a múlt adósságait Ez az ember szélsőségesként és nacionalistaként erőltette rá magát másokra, s ezek a balkáni ember jellemtipológiájának jellegzetes vonásai. Igaz, hogy a szerbiai ellenzék egy része nemzeti szerencsétlenségnek tekinti Miloševićet, de a pravoszláv egyház, a Szerb Tudo­mányos Akadémia, az írószövetség, a rendőrség

és a hadsereg belső nagyságként élik meg, aki rá tudja erőltetni másokra Szerbia állami hatal­mát. Nekik egy olyan szerencsétlenre volt szük­ségük, aki azt hiszi, hogy „a politikát hazaszere­tetből tanulják”, s hogy az igazság hősies kate­gória. Egy pszichiáter egy fogadáson így bókolt neki: „Ön, Milošević úr, a szerbség lényegének megtestesítője”. Ez semmiképpen sem igaz. Ha Milošević volna „a szerbség lényegének megtes­tesítője”, ez igen lehangoló szellemi képe lenne egy népnek.

Ez az ember már nem tudja féken tartani azt, amit maga idézett elő. S olyan gyűlöletet váltott ki, amely már őt is elnyelni látszik. Mint a többi gazember, ő is azonnal a nép kollektív sebeit kezdte piszkálni. Szörnyekkel vette körül népét. Kifejlesztette veszélyeztetettség-érzetét, és moz­gásba hozta minden félelemtartalékát. Megsza­badította a felelősségtől, és revansizmusra ösztö­kélte. Indulatokon taposott, és a genocídiumról szónokolva fellobbantotta a képzeletet. Az egy­kori áldozatok utódait mészárosokként használta fel. Most ez a nevetséges diktátor valamiféle világfasizmusról handabandázik dacára annak, hogy ő maga már nacionalizmusba süllyedt, s hódító háborúba keveredett. Területeket csatol át, áttelepíti a lakosságot, zsarol más nemzete­ket, megalázza a kisebbségeket s ez már nem csupán „a fasizmus minimuma”, hanem első stádiuma.

A politikába háborús módszereket vezetett be, mint ahogyan most az általa előidézett háborúba némi politikát igyekszik bevezetni. Azonnal háborút akart, de nem tudta, hogyan kezdheti meg. Csak akkor bátorodott neki, ami­kor a fiatal albánok meggyilkolásának próbája fájdalommentesen, a szerbek és a hadsereg jóváhagyásával megtörtént. Rövid idő alatt olyan kavarodást idézett elő, hogy el kell ismernünk a rendetlenséghez való tehetségét. A rombolás e stratégája már ma impozáns romokat tudhat a háta mögött. Erejét a csőcselékből meríti. Milošević annyira belegabalyodik hibáiba, hogy csak újabb hibák árán tud kikeveredni belőlük. Nem a megbékélés, hanem az egyet nem értés embere. Akkor fogadja el a párbeszédet, amikor már késő. Akkor enged, amikor falhoz szorítják.

Milošević véglegesen lerombolta a szerb katona mítoszát Egy amerikai lap fogatlan szörnyként, kivert kutyaként ábrázolta. Ez a katona tyúktolvaj és gyújtogató. Milošević má­sokat akart megalázni, és saját népét alázta meg. Megszégyenítette a tradíciót. A Crna Gora-i csőcseléket és lumpenproletariátust Dubrovnikra uszította. Kulturális genocídiumot követett el.

Ellenségeket gyártott, holott önmaga legna­gyobb ellensége. Nagy-Szerbia vagy egy kis Jugoszlávia létrehozására törekedve egy katonai tábort hozott létre. El akarta rabolni Horvátor­szág egy részét, és betelepíteni szerbekkel, de végül csak széttelepítette a szerbeket is, a horvá­tokat is. A lerombolt városokat és településeket felszabadítottaknak nevezi. Ahol roncs élet, ott szabadság van. Horvát házakat felgyújtva az öntudat irigylésre méltó szintjére emelte a horvát embert. Kosovóból háromszázezer albánt akart kitelepíteni, és időközben még mintegy húszezer szerb költözött el onnan. Minden erejével hada­kozott Horvátország és Szlovénia függetlensége ellen, s ezek már függetlenek. Mindent megtett azért, hogy megmentse a Kommunista Szövet­séget, s amikor ez nem sikerült, átke­resztelkedett szocialistává. El akarta csú­fítani Dubrovnikot, s népe arcát csúfította el. Nem minden szerb barbár, de Milošević törzsének sok-sok éven át kell majd mosa­kodnia, ő a szerb poli­tika kudarcának a megtestesülése. Ő az abszolút vereség, az emberi és erkölcsi bukás.

Mindennek ellenére Milošević nagy tekintély­nek örvend a szerb nép körében. Sokak számá­ra ő a király. Ünnepli a pravoszláv egyház, s a szerb pátriárka meg­szenteli fegyverét.

Milošević a szerbeken kívül mindenkivel meg­utáltatta a jugoszlávság eszméjét, de sikeresen ötvözte a szerb naciona­lizmust a katonai szocia­lizmussal.

Attól tartok, hogy a szerb politika már nem tud meglenni nélküle. Ez a zavar sokkal súlyosabb az ő elmezavaránál. Amit ő felszított, az már ott pislákolt sokak lelkében. Én bukást kívánok neki. Hogy ez megvalósuljon, Szerbiának meg kellene szaba­dulnia a tehetetlen és őrült kommunista tábor­nokoktól, s főparancsnokuktól, Slobodan Miloševićtől.

De nem csak tőlük, hanem örökségüktől és szellemi nyomoruktól. Ezt a hazafiknak kell megtenniük, akik szeretik népüket, akik ápolják népük hagyományait.

1992. május 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább