Ma Miksa, Rezső, Edvin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Előre megfontolt szándékkal
Vagy: tudja-e a bal kéz, hogy mit tesz a jobb
Engler Lajos
Mindkét, nagy visszhangot keltett kijelentés szinte egyidőben hangzott el: Brüsszelben a volt Jugoszlávia hat köztársasága elnökének „békeértekezletén”.
Slobodan Milošević szerb elnök Franjo Tuđman horvát kollégájának a „valótlanságokat tartalmazó felszólalására” válaszorva kifejtette, hogy a horvátországi szerbek – akikhez mellesleg Tuđmanék már a kezdet kezdetén valóban méltatlanul viszonyultak – „legfeljebb csak álmodhatnak arról, hogy olyan jogokat élvezzenek, mint a szerbiai horvátok”. Alig néhány órával e sajtóértekezlet előtt a „szerb parlamentben” – mert egyes képviselők hiába kérik, hogy ez Szerbia parlamentje legyen – Šešelj csetnikvajda a maga végtelen önteltségében, a verseny előtt kijelölt győztesek ellentmondást nem tűrő hanglejtésével a parlamentre, ezúttal is, szinte hipnotikus hatást gyakorolva, egyetlen horvát parlamenti kollégájának az arcába vágta, hogy ami a piszkos háborúnkban történik, az még hagyján ahhoz képest, ami a szerbiai horvátokra a hadüzenet nélküli háború után vár. Éspedig ez nem más, mint a horvátok kollektív kitoloncolása Szerbiából! Ezzel voltaképpen megismételte a legilletékesebb helyről ebben az évszázadban egyszer már elhangzott egy egész népnek szóló népirtó fenyegetést. Amit, mint ismeretes, első ízben egy piktorból lett hírhedt népvezér annak idején tett a zsidó népet illetően. Azt is tudjuk, hogy milyen következményekkel.
Így immár az is teljesen világos, hogy a csetnikek a második világháborúban miért voltak olyan meghitt barátságban szövetségeseikkel, a német megszálló fasisztákkal. Amiről, mellesleg, most a horvát usztasákat teljes joggal szidó és átkozó közvéleményalkotóink mélységesen hallgatnak. De ez még nem a legrosszabb. Šešelj vajda soviniszta vérszomja már korábbról ismert. Kijelentése ezért nem is kelthet lényegében nagy meglepetést Legfeljebb csak hajmeresztő gondolatokat kelthet az emberben. Ugyanis, ha Šešelj ilyen brutális nyíltsággal a nagy nyilvánosság előtt kimondja azt, amit kimondott, könnyen elképzelhető, mit csinálhatnak a „nem létező” csetnik álkatonai alakulatok ott, ahol most élet és halál urai!
S még ez sem a legszörnyűbb. A lélegzetelállító, a minden reményt gyökerében elfojtó csalódás az, hogy a pökhendi vajda ilyen nyílt népirtó, a művelt világ törvényeit tipró, s a saját országának alkotmányára fittyet hányó kijelentésére a „világ legdemokratikusabb parlamentjében” nem reagált a közvetlenül érintetten kívül senki! Sem a hatalmi pártból, sem az ellenzékiek soraiból! S ez még akkor is megbocsáthatatlan, ha egyébként tudjuk, hogy Szerbia minden polgárának az elnöke egyebek között nemrég egy képeslapnak adott interjújában közölte, hogy az ellenzékiek közül neki éppen ez a Šešelj vajda a legszimpatikusabb! Mert „töretlenül következetes”! Hát ez igaz. Még a második világháborús eszmei cimboráihoz viszonyítva is nagyon következetes. Mert, ha véleményét ugyan nem is olyan ritkán váltogatja, vérszomjában, határtalan „idegen”-gyűlöletében valóban tántoríthatatlan.
S most felmerül a kérdés: vajon a két fent idézett, a brüsszeli és a belgrádi kijelentés között csupán az-e a különbség, hogy a bal kéz nem tudja, hogy mit tesz a (még rosszabb) jobb, vagy pedig a (rosszabb) jobb kéznek szánt jövőbeni szerepet kotyogta el időnek előtte határtalan önbizalmában a magát már győztesként ünneplő „vörös vajda”.
Bárhogy is legyen, a „szerb” parlament hallgatag zömének semmi oka sem volt a tévé jóvoltából „közölt” kaján mosolygásra, míg a megfenyegetett kollégájukat szemlátomást a guta kerülgette. Mert a küldött urak és elvtársak ne is tessenek álltatniuk magukat. A történelemből tudjuk: ha ne adj’ Isten valóban ilyenek kerülnek majd hatalomra, akkor előbb ugyan a horvátok, aztán meg a nem szerbek, s végül, de elkerülhetetlenül a másképpen gondolkodó szerbek is majd sorra kerülnek a mennyországból való kiűzésben. Aki nem hiszi, lapozza csak fel az újkor történetét.
Ezért a szerbiai horvátoknak szánt dörgedelmesen beígért nyugtalan álmot nyugodtan álmodhatja máris mindenki. Még akkor is, ha hisz és bízik a jogállamban, az emberségben. Még akkor is, ha töretlenül reméli, hogy minden népben mégis sokkal több a búza, mint a konkoly. S ha nem nemzeti kizárólagosság által elvakult vérszomjas fenevad.
Brüsszelben egyébként a hat köztársasági elnök legutóbbi megbeszélésein, amint azt Slobodan Milošević elnöknek a fent említett kijelentéséből szintén megtudtuk „jelentős előrelépés történt a jugoszláviai béke helyreállítása irányában”.
Talán csak nem hivatottak a fenti és hasonló Šešelj-féle és egyéb provokációk ezt meggátolni?
Előre megfontolt szándékkal.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >