2019. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Előre megfontolt szándékkal

Vagy: tudja-e a bal kéz, hogy mit tesz a jobb

Engler Lajos
Engler Lajos
Előre megfontolt szándékkal
Vojislav Šešelj

Mindkét, nagy visszhangot keltett kijelentés szinte egyidőben hangzott el: Brüsszelben a volt Jugoszlávia hat köztársasága elnökének „békeértekez­letén”.

Slobodan Milošević szerb elnök Franjo Tuđman horvát kollégájának a „valótlanságokat tartalmazó felszólalá­sára” válaszorva kifejtette, hogy a hor­vátországi szerbek – akikhez mellesleg Tuđmanék már a kezdet kezdetén valóban méltatlanul viszonyultak – „legfeljebb csak álmodhatnak arról, hogy olyan jogokat élvezzenek, mint a szerbiai horvátok”. Alig néhány órával e sajtóértekezlet előtt a „szerb parla­mentben” – mert egyes képviselők hiába kérik, hogy ez Szerbia parla­mentje legyen – Šešelj csetnikvajda a maga végtelen önteltségében, a ver­seny előtt kijelölt győztesek ellent­mondást nem tűrő hanglejtésével a parlamentre, ezúttal is, szinte hipnoti­kus hatást gyakorolva, egyetlen hor­vát parlamenti kollégájának az arcába vágta, hogy ami a piszkos háborúnk­ban történik, az még hagyján ahhoz képest, ami a szerbiai horvátokra a hadüzenet nélküli háború után vár. Éspedig ez nem más, mint a horvá­tok kollektív kitoloncolása Szerbiából! Ezzel voltaképpen megismételte a legilletékesebb helyről ebben az év­században egyszer már elhangzott egy egész népnek szóló népirtó fenye­getést. Amit, mint ismeretes, első íz­ben egy piktorból lett hírhedt népve­zér annak idején tett a zsidó népet illetően. Azt is tudjuk, hogy milyen következményekkel.

Így immár az is teljesen világos, hogy a csetnikek a második világhá­borúban miért voltak olyan meghitt barátságban szövetségeseikkel, a né­met megszálló fasisztákkal. Amiről, mellesleg, most a horvát usztasákat teljes joggal szidó és átkozó közvéle­ményalkotóink mélységesen hallgat­nak. De ez még nem a legrosszabb. Šešelj vajda soviniszta vérszomja már korábbról ismert. Kijelentése ezért nem is kelthet lényegében nagy meg­lepetést Legfeljebb csak hajmeresztő gondolatokat kelthet az emberben. Ugyanis, ha Šešelj ilyen brutális nyíltsággal a nagy nyilvánosság előtt ki­mondja azt, amit kimondott, könnyen elképzelhető, mit csinálhatnak a „nem létező” csetnik álkatonai alakulatok ott, ahol most élet és halál urai!

S még ez sem a legszörnyűbb. A lélegzetelállító, a minden reményt gyökerében elfojtó csalódás az, hogy a pökhendi vajda ilyen nyílt népirtó, a művelt világ törvényeit tipró, s a saját országának alkotmányára fittyet há­nyó kijelentésére a „világ legdemokra­tikusabb parlamentjében” nem rea­gált a közvetlenül érintetten kívül sen­ki! Sem a hatalmi pártból, sem az ellenzékiek soraiból! S ez még akkor is megbocsáthatatlan, ha egyébként tudjuk, hogy Szerbia minden polgárá­nak az elnöke egyebek között nemrég egy képeslapnak adott interjújában közölte, hogy az ellenzékiek közül ne­ki éppen ez a Šešelj vajda a legszim­patikusabb! Mert „töretlenül követke­zetes”! Hát ez igaz. Még a második világháborús eszmei cimboráihoz vi­szonyítva is nagyon következetes. Mert, ha véleményét ugyan nem is olyan ritkán váltogatja, vérszomjában, határtalan „idegen”-gyűlöletében való­ban tántoríthatatlan.

S most felmerül a kérdés: vajon a két fent idézett, a brüsszeli és a belg­rádi kijelentés között csupán az-e a különbség, hogy a bal kéz nem tudja, hogy mit tesz a (még rosszabb) jobb, vagy pedig a (rosszabb) jobb kéznek szánt jövőbeni szerepet kotyogta el időnek előtte határtalan önbizalmá­ban a magát már győztesként ün­neplő „vörös vajda”.

Bárhogy is legyen, a „szerb” parla­ment hallgatag zömének semmi oka sem volt a tévé jóvoltából „közölt” kaján mosolygásra, míg a megfenye­getett kollégájukat szemlátomást a guta kerülgette. Mert a küldött urak és elvtársak ne is tessenek álltatniuk magukat. A történelemből tudjuk: ha ne adj’ Isten valóban ilyenek kerülnek majd hatalomra, akkor előbb ugyan a horvátok, aztán meg a nem szerbek, s végül, de elkerülhetetlenül a más­képpen gondolkodó szerbek is majd sorra kerülnek a mennyországból való kiűzésben. Aki nem hiszi, lapozza csak fel az újkor történetét.

Ezért a szerbiai horvátoknak szánt dörgedelmesen beígért nyugtalan ál­mot nyugodtan álmodhatja máris mindenki. Még akkor is, ha hisz és bízik a jogállamban, az emberségben. Még akkor is, ha töretlenül reméli, hogy minden népben mégis sokkal több a búza, mint a konkoly. S ha nem nemzeti kizárólagosság által el­vakult vérszomjas fenevad.

Brüsszelben egyébként a hat köz­társasági elnök legutóbbi megbeszé­lésein, amint azt Slobodan Milošević elnöknek a fent említett kijelentéséből szintén megtudtuk „jelentős előrelé­pés történt a jugoszláviai béke helyre­állítása irányában”.

Talán csak nem hivatottak a fenti és hasonló Šešelj-féle és egyéb pro­vokációk ezt meggátolni?

Előre megfontolt szándékkal.

1992. április 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább