2019. november 22. péntek
Ma Cecília, Filemon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Jugoszláv tragédia öt képben

Kedd: a függetlenség kikiáltása - Szerda: készültségben a hadsereg - Csütörtök: Háború Szlovéniában - Péntek: Tűzszünet - Szombat: sorsunkra várva

Csíkos Zsuzsa
Csíkos Zsuzsa
Jugoszláv tragédia öt képben
Barikádtaposás Maribor környékén (Dudás Szabolcs fotója)

Ülésezik a Szövetségi Tanács. Szó sincs az elnökválasztásra vonatkozó ultimátum­ról, amely ma jár le.

Első kép: kedd, június 25.

A téma a szlovének Érzem, mellékvágányon futnak a dolgok. Közben érkezik a hír: Szlovénia és Horvát­ország egyidejűleg, a tervezettnél korábban, este hatkor kihirdeti az önállóságot. Pontban hatkor Ante Marković megjelenik a parlamentben. Ekkorra már a szlovének elhatárolták magukat a határozattól, a hor­vátok nem szavaztak rá. Este a kormányel­nök nem utazik el Titogradba, a megbe­szélt tévés szereplésre. Helyette 22 órakor kormányülés kezdődik.

Második kép: szerda, június 26.

Az éjszakai kormányülés eredménye: semmisnek tekintendő a függetlenségi nyi­latkozat, folytatni kell a megbeszéléseket, biztosítani a föderáció működését, megvá­lasztani Stjepan Mesićet az államelnökség élére. Tilos a belső határátkelőhelyek meg­nyitása, az államköziket pedig a szövetségi belügy veszi ellenőrzése alá a hadsereg támogatásával. Ebből lesznek később a csapatmozdulatok, a véres összetűzések. Majd eldől, miért felelős a kormány, és miért a hadsereg.

A szorgalmas szlovének reggelre már mindenfelé leszedték (volna) az országos szimbólumokat, de a hadsereg megakadá­lyozta őket. A jelentések szópárbajról szól­nak.

Reggelre fegyveres összetűzés a horvát­országi Glinában. A horvát változat szerint Martić belügyesei megtámadták a horvát rendőrállomást. A szerbek azt állítják, hogy horvát rendőrök támadtak a városkára. A Belgrádi Televízió híre szerint életét vesztet­te egy fegyveres (szerb) személy, aki egyébként a szerb (fegyvertelen) önkénte­sek tagja volt. Újabban már fegyveres ön­kéntesekről beszélnek.

A szerb parlament délután ötkor tárgyal az elszakadásról. Csak a Borbában olva­som, hogy Páll Sándor, a VMDK képvi­selője azt nyilatkozta, hogy anakronisztikus a „minden szerb egy államban”-elmélet. Lám, a magyarok is hatban élnek! A nyilat­kozat elfogadását másnapra halasztják.

Jugoslav Kostić óvatosan kijelenti, hogy nem szeretné szavazatát Stjepan Mesićre adni.

Este nagy ünnepség Ljubljanában. Le­vonják a jugoszláv zászlót, helyébe a szlovén lobogó kerül. Határtalan az öröm, ünneplés, ujjongás. Folyik a pezsgő, min­denki boldog.

Harmadik kép: csütörtök, június 27.

Hajnali 2 óra 45 perckor a vrhnikai páncélos egységek elindulnak Ljubljana felé. Varaždin felől hasonló hírek érkeznek. Konrad Kolšek, az ötödik katonai körzet parancsnoka tiszti rendeletre hivatkozik, nem kormányhatározatokra.

A JNH bevonul Szlovéniába

Pregl cáfolja, hogy a kormány vétkes az ügyben. Kučan drámai hangú üzenetben fordul a nemzet­hez, és megígéri, ha kell, fegyverrel védik meg a függetlenséget Levélben kéri Szlo­vénia felvételét az ENSZ-be. A csapatmozdulatok, a barikádok felszámolása, rettene­tes képet nyújt. Jugoszláviában, Szlovéniá­ban, háború dúl. Súlyos összecsapás törté­nik Ormožban. Helikopteres támadások, tankok, fegyverropogás, halottak jelentik az útravalót Európába. Lojze Peterle kijelenti: ez megszállás. A szövetségi kormány belg­rádi meghívását visszautasítja. A szlovén elnökség visszahívja tisztségviselőit. Vonat­kozik ez Živko Preglre is.

Délután érkezik a hír, hogy a kormány alelnöke elhatárolta magát a hadsereg lé­péseitől. A kabinetfőnöke este hat óra körül azt válaszolja, hogy Pregl csak a Tanjugnak nyilatkozik. Bejelentette távozá­sát és leszögezte: Ante Marković nem ezt akarta. Az esti kormányülésen még „inkog­nitóban” részt vesz. Elmegy Marković leg­hűségesebb és legtekintélyesebb embere.

Késő esti hír: lelőttek egy helikoptert Az angolok megkezdték az Adrián nyaraló 15 ezer angol turista evakuálását.

Belgrádban megtartják a csonka össze­tételű államelnökség ülését. Jelen van Gračanin belügyminiszter és Gligorijević, a ju­goszláv parlament elnöke. A hét államel­nökségi tag közül öt szerb, egy Crna Gora-i és egy szerb vezetéknevű albán. Jović késő délután arról tájékoztatja a Szerb Parla­mentet, hogy sikeres (?) volt az ülés, és lényegében korábbi álláspontja megerősítéséért jött, mivelhogy ismét aktuális lesz a szavazás a „Mesić-kérdésben”. Simán leke­rülne a napirendről az ügy, ha nem kér szót Dragoljub Mićunović, aki szerint az elnökségi rotáció blokádja miatt Szerbiát az ország szétzúzásával vádolják. „A józan ész azt mondja, rosszul tettük”, fűzi hozzá Mićunović. Slobodan Raketić az SZMM ne­vében kijelenti: a kevésbé rosszat kell vá­lasztani. Hatalmas a zúgolódás, elégedet­lenség szavai nyomán. Aleksandar Bakočević szavai: „Nem hittem volna, hogy ebben a parlamentben van olyan, aki Me­sićre szavaz!” Hallatlan! Hol van már Unković! Az ellenzék ezúttal is bölcsebb. A Demokrata Párt és az SZMM tiltakozik – mint később kiderül – a köztársasági el­nöknél is, aki megnyugtatásul azt mondta, hogy ő sem tudott Jovic lépéséről. (Ezért nem volt világos, hogy Božović, aki szintén felszólalt, mit is akart.) Igaz vagy sem, de Raketić családját azóta telefonon zaklatják, őt pedig usztasának nevezik.

A két Krajina egyesülése észrevétlenül zajlik le, pedig a politikai és területi egyesü­lés célja: minden balkáni szerbet egy or­szágba!

Vuk Drašković azzal dicsekszik, hogy Aleksandar Karađorđević herceg az ő tiszteletére rendezett fogadást, és hogy a szerb nemzeti gárda főparancsnoka a her­ceg lesz. Másnap érkezik a cáfolat: fogadás havonta van, és a herceg inkább a békés utat választja Európába.

Negyedik kép: péntek, június 28.

A háború harmadik napja. Mind a há­rom szlovén repülőtér lezárva. Brniket bombázták, a hadsereg hivatalos szóvivője szerint csak lőtték. Milán Kučan a Bizton­sági Tanács segítségét kéri. Igor Bavčar fasisztákról beszél, Janez Janša (a sajtótá­jékoztatón a kommandók öltözékében jele­nik meg) síri csöndben adja elő a követ­kezőket: a hadseregnek állítólag már két hónappal ezelőtt volt terve arra az esetre, ha a két szakadár köztársaságot a NATO is támogatná. (Marković és Kadijević kijelen­tik: a terv közönséges hamisítvány.) Arról is beszámol, hogy 13 tiszt, 80 katona és 19 civil szökött meg a hadseregből; a terület­védelmi egységek 250 katonát és 7 tisztet ejtettek foglyul.

Délután három órára a hadsereg elvé­gezte feladatát (micsoda cinizmus!) és leál­lította az akciót Ez lenne a tűzszünet, de a lövöldözések késő este sem szűnnek meg.

A hadsereg váltig bizonygatja: alkotmá­nyos feladatának tett eleget, a fedezet a Szövetségi Tanács és a kormány június 25-i határozata volt. Elsőként nem lőtt, de válaszolt a támadásokra. Este a YUTEL tudósítója arról számol be, hogy 17 kiska­tonát beszállítottak a pszichiátriára idegösszeroppanás miatt. A háromnapos hábo­rú vesztesége – a hadsereg kimutatása sze­rint – tíz halott, huszonkét sebesült. Több helikoptert lelőttek, járműveket rongáltak meg.

A kormány délben tart ülést, amelyen a hadsereg képviselője bejelenti, hogy a szlo­vén gerillaháború nagy veszteséget okoz, és ha azonnal nem lesz tűzszünet a had­sereg „meggyőzőbb” lépéseket tesz. Azt is hallottam már, hogy a hadsereg úgy nyilat­kozott, hogy Lištica nem ismétlődhet meg, és hogy ha akarta volna, elsöpörhette vol­na az ellenállást Janša zavarta bele a szlovéneket ebbe az egyenlőtlen harcba.

Ante Marković délután fél ötkor tájékoz­tatja az újságírókat, hogy a kormány a reggeli ülésén követelte az azonnali tűzszünetet, indítványozta az elszakadási nyilatko­zatok három hónapra történő befagyasztá­sát, a tárgyalások folytatását és Mesić megválasztását A kormányelnök megpró­bálja megmagyarázni, hogy a történtek elkerülhetetlenné teszik az alkotmányos rend szavatolásához szükséges lépéseket A hadseregtől azonban nem határolja el magát.

Ljubljana válasza: az önállóság nem le­het vita tárgya, a hadsereg fasiszta, megszálló, erőszakos, kíméletlen.

A tűzszünetről Stane Brovet tájékoztatja Kučant, aki írásbeli értesítést kér. Öt óra körül ezt megküldik. Közben Kučan a had­sereg újabb támadásairól értesíti Markovićot. Kadijević cáfolja a támadásokat. A kormányelnök követeli a két fél megbeszélését. Este fél nyolckor Kadijević helyett Brovettel születik megállapodás: legkésőbb 21 óráig el kell némulniuk a fegyvereknek.

Megtudjuk, hogy Luxemburgban az Eu­rópai Közösség délelőtti megbeszélésén tá­mogatták a kormányjavaslatot, és azonnal miniszteri hármast Indítottak Belgrádba bé­kéltetni. A Nyugat tehát még mindig hisz Markovićnak.

Tupurkovszki is nyakába veszi az orszá­got az elnökválasztás ügyében. Miloševićtől elvi támogatást kap. Hasonlóra már volt példa. Mesić szerint az átmeneti időszak­ban a váláshoz szükséges béke megterem­tése lenne az államelnökség feladata.

Este megérkezik a miniszteri hármas. Markovićtól a hadsereg visszavonását kö­veteli, Miloševićtől azt, hogy oldja fel az elnökségi blokádot, a két szakadár köztár­saságtól pedig azt, hogy fagyasszák be az elszakadási döntést.

Ötödik kép: szombat, június 29.

Derűlátóak, mert mindenki igent mondott. Csakhogy a Balkánon mások a játékszabá­lyok. Később kiderül, hogy Kučan nem úgy gondolta, ahogy mondta, Milošević csak feltételesen tett ígéretet, Marković pe­dig nem adhat parancsot a hadseregnek. Délután az államelnökség három szerbiai és a Crna Gora-i tagja bejelenti: ha Szlové­nia és Horvátország felfüggeszti a kiválást, Mesić lehet az elnök. Az Európai Közösség nem rendel el gazdasági zárlatot.

Az utolsó információk este nyolckor: a hét órára összehívott államelnökségi ülést további konzultációk miatt elhalasztották. Barikádok, szórványos lövöldözések még vannak Szlovéniában és Horvátországban. Csökkent a háborús veszély, de nem tudni, mit hoz a holnap. Jugoszláviában minden lehetséges.

1991. július 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább