2019. szeptember 21. szombat
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Az újvidéki ötök

Az elbocsátások háttere*

Sugár András
Az újvidéki ötök

(...) A szomszédos Jugoszláviában ezt tetézi a Tito-féle államszövetség gyötrelmes bomlása. A legnagyobb tagköztársaságban, Szerbiában az eddigi állampárt utódalaku­lata, Milošević Szerb Szocialista Pártja ka­pott abszolút többséget. Ez a párt a szerb nacionalizmus erőivel és a jugoszláv hadse­reg bizonyos tábornokaival karöltve a titoizmust igyekszik fenntartani új köntösben, holott más köztársaságokban mélyreható változások kezdődtek el.

Belgrád ma nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megzabolázza a nagyon is szabadszájú­vá liberalizálódott sajtót, különösen a televízi­ós újságírókat, és közülük is, legalábbis kez­detnek, az Újvidéki Televízió vezető munka­társait, mégpedig első lépésként öt ismert magyar tévés kollégánkat.

Ma egy hete, pénteken, rövid úton eltávolí­tották őket, és az elbocsátásról szóló határo­zat főleg azt említi meg, mint a kirúgás okát, hogy ők öten a Napló című rendkívül sikeres lap megalapítói, tulajdonosai és buzgó mun­katársai, akik ily módon kétszeres személyi Jövedelemhez jutnak. E lapban egyébként az ötök kifigurázzák az Újvidéki Televízió egyik-másik adását, és ezért – idézem a határozatot – meg kell védeni az Újvidéki Rádió-Televízió tekintélyét.

A Vjesnik című zágrábi lap szerint műkö­désbe lépett az a terv, amellyel eltávolítanak mindenkit, aki nem úgy gondolkodik, mint a mai vajdasági sajtóirányítók. A Panoráma for­gatócsoportja ellátogatott Újvidékre, a Napló szerkesztőségébe.

Panoráma: Hogyan is történt ez a kirúgatás, hogyan kezdődött az öt kolléga kálváriája pontosan egy héttel ezelőtt?

Keszég Károly (volt tévé-szerkesztő): Megkérdeztek bennünket a jövő heti tervekkel kapcsolatban. Ezen a héten – most már ezen a héten vagyunk – lett volna a Jelen-lét című műsorunk, a művelődéspolitikai jellegű ma­gazinműsor. Nagyon szépen elmondtuk, hogy mit tervezünk. Kedélyesen elbeszélgettünk – félóra múlva kirúgtak bennünket. Gro­teszk, abszurd dolog, drámaírók pennájára való.

Csíkos Zsuzsa (volt tévé-kommentátor): Sohasem hittem volna, nem mertem hinni, hogy ez a hatalom eddig merészkedik, hogy mindenféle törvényes indoklás és törvényre való hivatkozás nélkül egyszerre elbocsásson öt embert.

Panoráma: Lehet, hogy a tévés főnökök érvelésének van valami tárgyi alapja, neveze­tesen talán tilos itt hetilapnál, folyóiratnál maszekolnia annak, aki a televízió munkatár­sa?

Balázs Attila (volt tévé-szerkesztő): Ná­lunk az egész országban általános gyakorlat, hogy az újságírók nem csak egy helyre dol­goznak, nem csak egy helyre írnak, hanem még számtalan egyéb helyre, amennyire győzik. Tehát nem egyedülálló példa sem a mi szerkesztőségünkben, sem az egész tévé­ben, hogy még egyéb helyeken dolgoznak emberek és bizonyos tiszteletdíjra meg egyebekre tesznek szert.

Panoráma: A munkatörvénykönyvnek mi köze van ehhez az eljáráshoz?

Németh Árpád (a Napló egyik alapítója): Az eset után természetesen azonnal konzul­táltunk ügyvédünkkel, aki egyébként egy fi­nom úriember, és aki azt mondta, hogy ez tiszta fasizmus. Tudniillik ennek a határozat­nak semmilyen jogalapja nincs. Ez egy telje­sen illegális papír, úgyhogy mi egyfelől azon­nal föllebeztünk, másrészt pedig ügyvédünk azonnal bűnvádi eljárást indított az aláírók, a határozat három aláírója: a vezérigazgató, a vezérigazgató-helyettes és a tévéigazgató el­len.

Panoráma: Mi volt az elbocsátás igazi oka?

Csíkos Zuzsa: Lényegében a másként gondolkodók egy csoportját látják itt, akik – szerintem – csak formálisan kaptak azért fölmondást az Újvidéki Televízióban, mert egyrészt a Napló munkatársai, másrészt ala­pító főszerkesztője meg igazgatója. Mi tulaj­donképpen, hogy így mondjam, még tavaly októberében kezdtük a harcot, amikor Fekete Elvirát nevezték ki oda főszerkesztőnek, aki kemény cenzúrát vezetett be abban a szer­kesztőségben. Ezzel mi tulajdonképpen nem tudtunk egyetérteni. A független újságíró szer­vezet révén megpróbáltunk tiltakozó levelek­kel a tartományi parlamenthez fordulni, de ez, sajnos, semmilyen eredménnyel sem járt.

Bódis Gábor (volt tévé-főszerkesztő – ma: a Napló főszerkesztője): A Naplót azért alapítottuk, mert úgy mértük föl, hogy az Újvidéki Televízióban nem lehet tárgyilagos újságírást folytatni. Az Újvidéki Televízió egyetlenegy párt érdekeit szolgálja ki cenzú­ráival...

Panoráma: Melyik pártét?

Bódis Gábor: A Szerb Szocialista Párt érdekeit szolgálta ki a választások előtt és a választások után is, sőt a cenzúra még fokozódik.

Panoráma: Ezek szerint a Naplóban vég­zett munkájuk nem ok, hanem ürügy. De mi a valódi ok? Lehet, hogy a fegyverszállítások kérdésében, a Kalasnyikov-ügyben vagy a szerb-horvát ellentétek ügyében olyan politi­kai vonalat vittek, amely keresztezi az Újvidéki Televízió mai politikai vonalát?

Keszég Károly: Nekünk nincsenek Kalasnyikovjaink, nekünk eszünk van, és megpróbáljuk azt használni. No meg pennánk van, amivel megpróbáljuk azt leírni.

Németh Árpád: Erkölcsösnek csak azt tartjuk, hogyha függetlenek vagyunk. Tehát akkor lehetünk hivatásos újságírók, ha nem vagyunk egyetlen párt tagja sem.

Panoráma: És szemben állnak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével?

Németh Árpád: Ezt nem mondanám. Inkább azt mondom, hogy megpróbálunk tárgyilagosan írni mindenkinek a cselekede­téről, tettéről.

Fekete Elvira, aki ma a magyar tévémű­sorokat irányítja, tavaly októberben már fogadta a Panorámát. Már akkor is sokat bírálták és természetes, hogy most, amikor nagyon forró lett körülötte a levegő, meg akartuk hallgatni őt, a tisztogatás asszo­nyát, hiszen azt hallottuk, hogy a televízió­ban újabb elbocsátások várhatók Belgrád­ban, Kosovóban és másutt, és mindenütt a Szerbiában kormányzó párt egyeduralma a cél. Föl is hívtuk Fekete Elvirát, ő nem oszlatta el aggodalmunkat, de nem is volt hajlandó nyilatkozni. Közölte: hosszú be­szélgetésünkből csak annyit szabad meg­említeni, hogy Fekete Elvira megtagadta az interjút.

Ezután a tartományi kormány impozáns palotájába mentünk, hiszen telefaxon még Budapestről jó előre interjút kértünk a tarto­mány tájékoztatási titkárától, Milan Lučić úr­tól. Ő nem ért rá. Helyettese, Vlaovics József, szintén nem nyilatkozott, hanem ehelyett át­nyújtott nekünk egy gépiratot, amely a hiva­talos álláspontot tartalmazta. Vlaovics úr civil­ben nem más, mint Fekete Elvira férje, tehát a kör bezárult.

De mi is az a hivatalos álláspont? Az, hogy nincs tömeges elbocsátás, ilyesmi nem is várható, és ami történt, annak oka a munka­helyi szisztematizáció, a munkaszervezés, a munkaerő-felmérés. Ezt nem veszi kész­pénznek a szerb parlament számos tagja.

Panoráma: Ön szerint törvényes volt ez az eljárás?

Petar Petrović (a szerb parlament tagjak Nem, nem hiszem, hogy törvényes lett volna, mivel a határozat amellyel a döntést hozták egyetlen részben sem utal törvényre, törvény­es előírásra.

Panoráma: Tehát a döntés politikai célo­kat szolgál?

Petar Petrović: Az a magyarázat ame­lyet adtak vagyis a határozat amely elrendel­te az újságírók elbocsátását, lényegében arra vall, hogy a dolognak politikai háttere van, mégpedig az, hogy itt lényegében másként gondolkodókról van szó. E pillanatban mi annyit tudtunk csinálni, hogy felhívást szöve­geztünk meg. A szerb parlamenten belül a kulturális és tájékoztatási bizottságban azzal a követeléssel álltunk elő, hogy vizsgálóbizott­ságot kell alakítani, amely ezt az egész ügyet az öt újságíró elbocsátását kivizsgálja, tisztáz­za, és utána tájékoztatja a szerb parlamentet.

Csíkos Zuzsa: A végén még egy mondat erejére visszatérve ötünkre, azt hiszem, hogy a hatalom elvakult intézkedésének következmé­nye esetünk. A Naplóban azt üzentük, hogy visszatérünk még. Én nagyon remélem, hogy sikerül.

* (A Sugár András által készített ripor­tot a Magyar Televízió Panoráma cí­mű műsorában sugározták 1991. március 1-jén)

1991. március 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább