2019. szeptember 16. hétfő
Ma Edit, Ciprián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (1.)

Schosberger Pavle
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (1.)
Római lelet zsidó szimbólumokkal a csébi (Ćelarevo) nekropoliszból

A mai Jugoszlávia területén több mint kétezer éve élnek zsi­dók. Egyesek már az időszámítá­sunk előtti IV. században települ­tek a Balkán-félszigetre, Macedó­niai Nagy Sándor uralkodása idején.

Bevezető

Az időszámításunk II-III. századából Solin és Muć, vala­mint a III. századból Sztobi, Duklja, Senj és Mursa térségéből származó régészeti leletek tanú­sága szerint ez idő tájt már szer­vezett közösségekben éltek zsi­dók e területeken. Egyes görög feliratú, a IV. századból származó pannóniai sírfeliratok arra utal­nak, hogy ide is eljutottak romanoita-zsidók a Balkán-félsziget déli részeiből.

Ami a mai Vajdaság területét illeti, a csébi (Čelarevo) nekropolisz VIl. (X. ?) századból való lele­tei között olyan töredékek is ta­lálhatók, amelyeken menórák és más zsidó szimbólumok és jelek láthatók. Ezekről ugyan a mai napig nem tisztázódott, mely néptől származnak, de nyilvánva­ló, hogy nem lehetett tőle idegén a zsidó vallás.

Arra, hogy Sirmiumban, Cusumban vagy más vajdasági tele­püléseken a törökök előtti idők­ben nagyobb számú zsidóság élt volna, nincs bizonyíték.

Egy a códobai kalifátus ide­jén, 953-ban, III. Abd ar-Rahmán udavarában élt, Chászdái ibn Sáprut nevű zsidó orvos és mi­niszter és II. József kazár kagán közötti, horvátországi, magyaror­szági, oroszországi és bulgáriai zsidók közvetítésével folyt levele­zés bizonysága szerint akkoriban már éltek zsidók a nevezett or­szágokban, és köztiszteletben áll­tak udvari körökben is.

A magyar királyság területén 890-ben már éltek zsidók, egyes vélemények szerint már koráb­ban, a hunok és az avarok ideérkezése előtt is. I. László a szabol­csi zsinaton 1092-ben zsidóelle­nes törvényeket hozott.

Az érdekesség kedvéért meg­említjük, hogy Ivan Alexandar bolgár császár (Dusán cár sógo­ra) a szép zsidó Sára-Theodorát vette el feleségül, Mara nevű lá­nyuk pedig Andronikosz Palaiolo­gosz bizánci herceg felesége lett. Legidősebb lányukat, Tamarát I. Murát vette feleségül (Bajazid nem ebből a házasságból szüle­tett).

A XVI. sz. elején az oszmán hatalom előretörése jelentős vál­tozásokat hozott az e területeken élő lakosság életébe. A mohácsi csata, azaz 1526 után Bácska is török fennhatóság alá került. Az osztrák és magyar hatóságokkal ellentétben a törökök jóval toleránsabban viszonyultak a zsidók­hoz, és megengedték nekik, hogy kereskedelemmel foglalkoz­zanak. Feltehető, hogy ezekben az időkben kisebb zsidóvándorlá­sokra is sor kerülhetett a török birodalom határain belül. Valószínűnek tetszik, hogy ez idő tájt érkezhetett egy kisebb csoport zsidó Nándorfehérvárból (Belg­rád) Péterváradra, s telepedhetett meg az akkori katonai táborerőd tövében.

A törökök kiűzetése idejéből (1683-1699, amikor Bácska fel­szabadítására is sor kerül) szár­mazó adatokban a zsidók hadi­szállítókként és kantinosokként szerepelnek, és állandóan nyo­mon kísérik az osztrák császári sereget.

A rendelkezésünkre álló fenti adatok birtokában sem állíthatjuk azonban, hogy a nevezett időben Vajdaság területén bármilyen na­gyobb zsidó település vagy közösség létezett volna. A zsidók inkább a nagyobb központok­ban, Budán, Pozsonyban, Nagy­szombatban, valamint Morvaor­szág kisebb településeiben ütöttek tanyát, és elkülönített negye­dekben, gettókban éltek.

A mai Jugoszlávia területén három zsidó etnikai csoport élt a múltban.

A romanioták Bizánc terüle­tén éltek már az antik időkben. Beszédnyelvük a görög volt. Szerteszóródtak a nagyvilágban, Pannóniába is került belőlük. Idővel beolvadtak a zsidóság egyéb csoportjaiba, leginkább a szefárd közösségekbe. Mára a romanoitákból csak néhány veze­téknév (Papo, Romano stb.) ma­radt fenn.

A szefárdok (héberül: Sz'fa­rad, a. m. Spanyolország) a XV. században Spanyolországból és Portugáliából száműzött zsidók leszármazottai. Beszédnyelvük a ladino (judeo-espanol), az archai­kus spanyol és a héber nyelv keveréke. Volt belőlük Szerbiá­ban, Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, a dalmát váro­sokban és Dubrovnikban is, ki­sebb szórványokban az ország egész területén. Az askenáziktól beszédnyelvükön kívül abban kü­lönböznek, hogy másként ejtik a héber szavakat (a magánhangzó­kat), helyenként más az imád­ságrendjük és eltérőek a vallási szertartásaik dallamai, valamint az öltözködésmódjuk is. A szefárdok és askenázik egyaránt a négyszögletes héber írásmódot és a kurzív, úgynevezett Rasi-betűt alkalmazzák.

Az askenázik (héberük Askenaz, a. m. Németország) több­nyire Közép- és Kelet-Európában telepedtek meg, de föllelhetők úgyszólván az egész világon. Be­szédnyelvük a jiddis (az archai­kus német és a héber nyelv ke­veréke, szláv jövevényszavakkal). Sokan éltek közülük Horvátor­szág, Vajdaság, Bosznia-Hercegovina területén, és Belgrádban.

Letelepedés

A zsidóság tömegesebb vajda­sági jelenlétéről az első török vereségek és az oszmán sereg visszavonulása idejétől számítva beszélhetünk csak. Az újonnan felszabadított területekre az egyéb nemzetiségű telepesekkel együtt zsidók is érkeztek az Oszt­rák Császárság más területeiről. Egyes városokban és a bányavidékeken nem engedélyezték a letelepülésüket, úgyhogy inkább a kisebb helységekben és a latifun­diumokon ütöttek tanyát.

Feltételezhető, hogy a török idők előtt itt élt zsidókból is fenn­maradt néhány család, amely idővel elvegyült az újonnan jött zsidó telepesek között.

Vajdaság területe gyéren la­kott vidék volt akkoriban, a csá­szári hatóságok tehát igencsak szorgalmazták a betelepítését. Jelentősebb számú szerb tele­pes érkezett 1690-ben, magyar 1718-ban, német 1712 és 1716 között, szlovák 1740-ben, örmény 1739-ben. Az első zsidó családok 1693-ban telepedtek le, mégpedig Rácfaluban (Racko selo), a leendő Újvidéken. A me­gyék 1713-ban fel is panaszolták, hogy a péterváradi katonai hatóságok védelmükbe veszik az idegeneket, még a zsidókat is.

Budán 1725-ben ismét létre jött a Királyi Helytartóság (lat: Regium lokumentalis; ném.: Statshalterei), amely nehézsége­ket gördített a zsidók betelepülé­se elé, és elrendelte a zsidó la­kosság összeírását.

Fordította: Szilágyi Károly

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (2.)

1991. április 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább

Az OZNA 35 000 embert ölt meg tervszerűen

Likvidálások voltak Magyarországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában is, de közel sem ilyen tömegesek, se nem vezettek nyilvántartást. >

Tovább