2024. október 7. hétfő
Ma Amália, Bekény névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Knin - a világok háborúja

Csáki Mihály
Knin - a világok háborúja
Eltorlaszolták a tengerre vezető utat

1990. augusztus 17., 37 fok árnyékban
16 óra 15 perc

A Knin községi belügyi titkárság előtt hallott információfoszlányok szerint a polgárok a knini rendőrség megvédésére gyűltek össze, nehogy megismétlődjön a benkovaci eset, ahol a horvát belügyi szervek különleges egysége két harckocsival rajtaü­tésszerűén lefegyverezte a benkovaci (szerb) rendőrállomást.

16 óra 35 perc

A legújabb híresztelések szerint Obrovacon a nép megvédte a rendőrállomást, és a köztársasági belügyi szervek két harckocsija Knin felé közeledik.

17 óra

A Knini Rádió a már közismert (Srpska se truba sa Kosova čuje/Kosovóban megszó­lalt a szerb kürt – Ko to kaže, ko to laže/Ki hazudik, ki állítja... – Oj, vojvodo Sinđeliću/ Sinđelić vajda stb.) hősi (nem pedig naciona­lista) dalokat kezdi sugározni, és tíz-tizenöt percenként általános készültségre hívja fel a kedves hallgatókat. Közben a város utcáin a helyzet fokozódik. Katonapuskával, pisztollyal, automata fegyverrel, egy- vagy kétcsövű vadászpuskával felszerelt, többnyire farmernadrágos fiatalok özönlik el a főutcát, és amilyen váratlanul jöttek, olyan hirtelen el is tűntek – felmentek a hegyekbe, illetve, ahogy később megtudtuk, a barikádokra. Eltorlaszolták a községbe vezető utakat, és csőre töltött fegyverrel várták az ellenséget A kínos várakozást és feszültséget csak növel­te a hír: a Knin fölötti Uton falucskában fegyveres összetűzésre került sor a polgárok és a horvát rendőrök között.

18 óra 05 perc

„Kedves hallgatóink, a községi elnök ha­diállapotot hirdetett ki a knini körzet terüle­tén – kövessék figyelemmel a knini szerb rádió utasításait." Az utcákon tetőfokára há­gott a káosz. Tűzoltó-, mentő- és katonai autók. Autóbuszok, személy­gépkocsik, néhány megszep­pent külföldi turista és egy tizenhét év körüli fiatalem­ber, aki panaszos, könyörgő, siránkozó hangon fordult hozzánk: „én elkéstem, ne­kem nem jutott puska, mire ideértem, már szétosztották”.

A Knini Rádió drama­turgiája következtében ke­letkezett zűrzavar láttán Orson Welles A világok hábo­rúja című rádiójátéka jutott eszembe. Ami a kettőben közös: Orson Welles elkép­zelt ellensége a világűrből jött, a knini szerbek pedig, ahogy az később kiderült, szintén a képzelet szülte horvát rendőrinvázió ellen léptek harcba.

20 óra 30 perc

A Knini Rádió újabb közleménye: a hadiállapot bevezetésére vonatkozó rendelet dezinformáció volt, erről a községi elnök is biz­tosít bennünket egyenes adásban. Következik a knini katonai körzet főparancsno­kának kijelentése, amelyben cáfolja a katonaság bevetésé­re vonatkozó híreszteléseket. A Knini Rádióban szüntele­nül csörögnek a telefonok (így volt ez 1938-ban a Welles-rádiójáték kapcsán is): hogyhogy nincs háború? Hol az ellenség? Nincs ellenség? Nem volt tá­madás? Sem fegyveres összetűzés? Dezin­formáció? Ki a felelős? A rácsok mögé vele!

Utána csönd, nyugalom. Egy hűvös nyári éjszaka meg­hitt hangulata.

Persze a barikádok ma­radtak A hazai és a külföldi turisták szitkozódtak, és so­kan közülük még az éjjel el­hagyták a tengerpartot, ma­gukban vitték az „útonálló fegyveres bandákkal” történt találkozásuk keserű tapaszta­latát.

Knint még kétszer érte az előbbihez hasonló támadás. Pillanatok alatt talpon volt az egész város. Feléledtek a barikádok, és egy alkalommal még a Knini Rádió adóját is szétszerelték, védett helyre rejtették, nehogy az „ellenség” kezére kerüljön.

19-én megtartották az autonómiára vonatkozó népi véleménynyilvánítást, amelyen minden hazafias szerb (tehát mindenki) meg­jelent, és egyértelműen rászavazott. Néhány szavazóhelyet meglátogatott Jovan Rašković is, és az egybegyűltek általános megelégedé­sére mondott beszédében á fennállt helyze­tért Tuđmant, a horvát államot, a Szövetségi Végrehajtó Tanácsot és az államelnököt okolta, és az összjugoszláv, de elsősorban a szerb haladó erők támogatását kérte a közös ügy érdekében.

Hazafelé menet, miközben üresen bámultam magam elé, és Welles rádiójátékára gondoltam, a Kosovo feliratú útjelző táblára lettem figyelmes. Közben jegyzeteltem: mit láttam, hallottam, mire tanítottak meg a kni­ni események.

*

Partizánháború, minden horvát usztasa – minden szerb csetnik; Rašković csak jót akar a népnek, Tuđman is. Idegenforgalom – ki találkozott külföldi turistával? Horvátország – Szerbia – Jugoszlávia – '92 Európája. Négy nappal közelebb a XXI. századhoz.

1990. augusztus 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább