Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
(Más) napló 80.
Járekon még csak magyar emléktábla sem lett
Kisebbségjogi témák
Bozóki Antal
A tartományi kormány és a községek miért nem biztosítanak segélyt vagy kölcsönt – egyenlő feltételek mellett – az őshonos lakosságnak, hogy megállítsák az elvándorlást? Nem érdekük… Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):
Május 6.
Járekon még csak magyar emléktábla sem lett
Hetvenkét év után felavatták és felszentelték a Duna menti svábok járeki (tiszaistvánfalvi) emlékművét.
A hírhedt járeki láger áldozatai között, amely 1944. december 3-ától 1946. április 15-ig működött, a vajdasági németeken kívül több száz magyar nemzetiségű is van.
Az 1945. január 23-án kezdődött csúrogi, január 28-án a zsablyai, majd április 18-án a mozsori magyarok Járekre való erőszakos költöztetése lakóhelyükről. Ezt megelőzően a csúrogi magyarokat – a Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság szigorúan bizalmas 2/45 számú, 1945. január 22-i határozattal – kollektív bűnösnek nyilvánította.
Az ottani haláltábort megjárt és az ott elhunyt magyarok pontos számát ma sem tudni (ismereteim szerint a német áldozatokét sem). Most nem hogy emlékmű, de még csak emléktábla sem jelzi a magyar áldozatokat Járekon. Igaz, a márványkereszthez tartozó táblára a felirat – a német és a szerb nyelv mellett – magyar nyelven is felkerült. Ez lenne az ártatlan magyar áldozatokra való méltó megemlékezés? Mintha a három említett falui magyarjait a járeki táborba el sem hurcolták volna és nem tiltották volna meg nekik a szülőföldjükre való visszatérést!
„A járeki tömegsírra állított kereszt a Duna meneti svábok adakozásának köszönhető”. Az avatáson a magyarokat csak olyan összefüggésben említették, hogy „a XX. Század elején 2127 német nemzetiségű, 47 magyar és 2 szerb polgár élt”.
Az eseményen a felszólalók közül (akik között egyetlen magyar nem volt) egyedül Axel Dittman, Németország belgrádi nagykövete jegyezte meg, hogy „a II. világháború szörnyű kínokat okozott ezen a vidéken, míg 1944 és 1946 között a járeki haláltáborban rengeteg német és magyar ártatlan áldozat vesztette életét”.
Az emlékműavatástól elmúlt egy hét alatt egyetlen reagálást nem láttam azzal kapcsolatban, hogy miért maradt el a magyar áldozatoktól való megemlékezés. Miért nem lehetett közös emlékművet állítani az ott elhunyt ártatlan áldozatoknak? Akkor most külön emlékmű lesz a magyar áldozatoknak? Vagy már a kegyeleti jog is politikai egyezkedések tárgya lett? Mit szólnak mindehhez a volt táborlakók, és akiknek a hozzátartozói ott haltak meg?
Május 8.
Vajdaság olyan lehetne, mint Európa
Újvidék adott otthont a mintegy 100 európai régió fiatal politikusait tömörítő Ifjúsági Regionális Hálózat közgyűlésének és konferenciájának. A program keretében a Tartományi Képviselőházat 40 fiatal politikus látogatta meg.
A vendégeket Aleksandra Đanković (1987), a képviselőház alelnöke fogadta, aki Vajdaságot vendégszerető és többnemzetiségű régiónak mutatta be, ahol évszázadok óta 26 nemzetiség él békében egymással.
– Büszkék vagyunk arra, hogy itt a nemzetiségek békében élnek egymással. Nem egymás mellett, hanem egymással. A tartomány példaként szolgálhat mindazoknak a fiataloknak és a politikusoknak, akiknek a következő időszakban lehetőségük lesz Európa társadalmi szellemiségéért harcolniuk. Önök Európát közös erővel olyanná tudják majd formálni, amilyenné szeretnék. A jövőbeli Európa akár olyan is lehetne, mint Vajdaság: egymás iránti toleranciával és tisztelettel teli – mondta Đanković.
A fiatal európai politikusok olyan benyomásokkal távoz(hat)tak a délvidékről, hogy itt a nemzeti kisebbségeknek minden joga érvényesül, példásak a nemzeti közösségek viszonyai, mivel „békében élnek egymással”.
A nemzetek közötti jó viszonyok, a különböző nemzetiségűek „együttélése” azonban megkövetelik a nemzeti közösségek kollektív és egyéni jogainak biztosítását, a gyakorlatban (nem csak szavakban) való alkalmazását.
Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának a Szerbiai Szocialista Párthoz (SPS) tartozó fiatal alelnöke csak elismételte a – még a múlt századból ismert – szöveget, amit a Vajdaságba látogató külföldi delegációk fogadására írtak.
Ideje lenne most már a szöveget megfordítani: A jövőbeli Vajdaság akár olyan is lehetne, mint Európa.
Május 9.
Segély a menekülteknek
– Negyed évszázad elteltével is tovább tart a Vajdaságba érkezett menekültek segélyezése. Most 130 család kapott támogatást az illetékes tartományi alaptól Vajdaság AT kormányának védnökségével. A támogatás összege 24 millió dinár.
48 család építőanyag-csomagot kap, hogy javítson a lakáskörülményein, 82 család pedig szerszámot és felszerelést vásárolhat állami költségen, hogy korszerűsítse gazdaságát – közli a Magyar Szó.
Igor Mirović tartományi kormányi kormányfő „azt üzente az összes érintettnek, hogy számíthatnak az állami szervek további segítségére”.
A nemzetközi és a szerbiai jogszabályok ellenére tovább folytatódik – külföldi és szerbiai támogatással – a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének a megváltoztatása a menekülteknek és az EU-ból visszatoloncolt (readmisszió) romák (le)településével/(be)telepítésével a többségében még magyarlakta helységekbe.
Az elmúlt időszakban csak Kishegyes községbe ötven koszovói roma család települt be. „A Szerb Köztársaság Menekültügyi és Migrációs Biztosságának a falusi lakóházak kiosztására kiírt pályázatán, Szenttamás területén 14 menekült család kapott lakóházat”.
Újvidék város hivatalos honlapján nyilvános felhívás jelent meg 30 falusi ház vásárlására a menekültek lakásproblémájának megoldására, részben segélynyújtás, részben épületanyag és háztartási gépek beszerzésére. Törökbecsén és Óbecsén is vásárolhatnak ingatlanokat a Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból érkezett rászorulók. Szabadkán a Norvég Királyság támogatásával terveznek migránslakásokat építeni.
Történik mindez az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben, miszerint:
„A Felek tartózkodnak az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, amelyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.”
A tartományi kormány és a községek miért nem biztosítanak segélyt vagy kölcsönt – egyenlő feltételek mellett – az őshonos lakosságnak, hogy megállítsák az elvándorlást? Nem érdekük…
Május 13.
Elhalasztott vita – újabb módosítási javaslatok
David McAlister német európai parlamenti képviselőnek, szerbiai jelentéstevőnek nincs szerencséje: Az Európai Parlament (EP) immár másodszor napolta el a szerbi országjelentésről szóló vitát, amire a jövő hét elején került volna sor.
A hírek szerint a halasztásra a koszovói kormány bukása miatt, illetve a június 11-re bejelentett rendkívüli koszovói parlamenti választások miatt került sor, mivel az EP „nem kíván beleavatkozni a koszovói választásokba”. (Ezt megelőzően, a szerbiai elnökválasztások miatt vették le a jelentést a napirendről, ugyanezzel az indoklással.)
Az EP vita kapcsán új momentum viszont, hogy az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítványára május 12-én „13 új módosítás érkezett”. A hír alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a módosításokat horvát EP képviselők terjesztették be.
– A (horvát – B. A.) megjegyzések többé-kevésbé ismertek a közvélemény előtt és jórészt azokra a kérdésekre vonatkoznak, amelyek vitát képeznek Szerbiai és Horvátország között, a dunai (ország)határtól, a kisebbségvédelmen keresztül az általános joghatósági törvényig, a műemlékek visszaszármaztatásáig…” – írja a Blic c. belgrádi napilap.
A magyar EP-képviselők – Morvai Krisztina és Tőkés László kivételével – eddig szinte semmilyen érdeklődést nem mutattak a szerbiai jelentés és az EP állásfoglalás iránt.
Ez Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nyilatkozatával is magyarázható, miszerint „Magyarország minden támogatást megad Szerbia csatlakozásához, és elfogadhatatlannak tartja, ha bármely tagállam vagy európai uniós intézmény blokkolni akarná ezt a folyamatot”.
Deli Andor, a Fidesz (és a VMSZ) vajdasági EP-képviselője a jelentés elfogadásakor elmondta: „Elégedett vagyok a jelentéssel, mivel minden olyan témát és kérdéskört tartalmaz, amely fontos a vajdasági magyarság szempontjából”. (Lehetséges, hogy a jelentés – Deli számára – „minden fontos témát és kérdéskört tartalmaz”, vitás viszont, hogy az mennyire tükrözi a valós állapotokat.)
Ez mellett olyan vélemények is vannak, miszerint „a jelentés már túl van a bizottsági szavazáson, úgyhogy nemigen lehet érdemi változást eszközölni rajta”.
A horvát példa viszont azt mutatja, hogy még az Európai Parlament elé kerülő állásfoglalási javaslatot sem lehet/kell véglegesnek tartani/tekinteni.
Kíváncsian várjuk, hogy a magyar EP-képviselők hogyan viszonyulnak majd McAllister jelentéséhez. A vajdasági magyarok számára ugyanis nem mindegy, hogy milyen álláspontokat fogad el az Európai Parlament. Ezek ugyanis huzamosabb időre meghatározhatják sorsunk alakulását, jogaik megvalósulását is.
Következő cikk: "Mindenért Walker a hibás, mi ártatlanok voltunk"
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >