2019. október 14. hétfő
Ma Helén, Kaldixtusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) napló 80.

Járekon még csak magyar emléktábla sem lett

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A tartományi kormány és a községek miért nem biztosítanak segélyt vagy kölcsönt – egyenlő feltételek mellett – az őshonos lakosságnak, hogy megállítsák az elvándorlást? Nem érdekük… Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Május 6.

Járekon még csak magyar emléktábla sem lett

Hetvenkét év után felavatták és felszentelték a Duna menti svábok járeki (tiszaistvánfalvi) emlékművét.

A hírhedt járeki láger áldozatai között, amely 1944. december 3-ától 1946. április 15-ig működött, a vajdasági németeken kívül több száz magyar nemzetiségű is van.

Az 1945. január 23-án kezdődött csúrogi, január 28-án a zsablyai, majd április 18-án a mozsori magyarok Járekre való erőszakos költöztetése lakóhelyükről. Ezt megelőzően a csúrogi magyarokat – a Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság szigorúan bizalmas 2/45 számú, 1945. január 22-i határozattal – kollektív bűnösnek nyilvánította.

Az ottani haláltábort megjárt és az ott elhunyt magyarok pontos számát ma sem tudni (ismereteim szerint a német áldozatokét sem). Most nem hogy emlékmű, de még csak emléktábla sem jelzi a magyar áldozatokat Járekon. Igaz, a márványkereszthez tartozó táblára a felirat – a német és a szerb nyelv mellett – magyar nyelven is felkerült. Ez lenne az ártatlan magyar áldozatokra való méltó megemlékezés? Mintha a három említett falui magyarjait a járeki táborba el sem hurcolták volna és nem tiltották volna meg nekik a szülőföldjükre való visszatérést!

„A járeki tömegsírra állított kereszt a Duna meneti svábok adakozásának köszönhető”. Az avatáson a magyarokat csak olyan összefüggésben említették, hogy „a XX. Század elején 2127 német nemzetiségű, 47 magyar és 2 szerb polgár élt”.

Az eseményen a felszólalók közül (akik között egyetlen magyar nem volt) egyedül Axel Dittman, Németország belgrádi nagykövete jegyezte meg, hogy „a II. világháború szörnyű kínokat okozott ezen a vidéken, míg 1944 és 1946 között a járeki haláltáborban rengeteg német és magyar ártatlan áldozat vesztette életét”.

Az emlékműavatástól elmúlt egy hét alatt egyetlen reagálást nem láttam azzal kapcsolatban, hogy miért maradt el a magyar áldozatoktól való megemlékezés. Miért nem lehetett közös emlékművet állítani az ott elhunyt ártatlan áldozatoknak? Akkor most külön emlékmű lesz a magyar áldozatoknak? Vagy már a kegyeleti jog is politikai egyezkedések tárgya lett? Mit szólnak mindehhez a volt táborlakók, és akiknek a hozzátartozói ott haltak meg?  

Május 8.

Vajdaság olyan lehetne, mint Európa

Újvidék adott otthont a mintegy 100 európai régió fiatal politikusait tömörítő Ifjúsági Regionális Hálózat közgyűlésének és konferenciájának. A program keretében a Tartományi Képviselőházat 40 fiatal politikus látogatta meg.

A vendégeket Aleksandra Đanković (1987), a képviselőház alelnöke fogadta, aki Vajdaságot vendégszerető és többnemzetiségű régiónak mutatta be, ahol évszázadok óta 26 nemzetiség él békében egymással.

– Büszkék vagyunk arra, hogy itt a nemzetiségek békében élnek egymással. Nem egymás mellett, hanem egymással. A tartomány példaként szolgálhat mindazoknak a fiataloknak és a politikusoknak, akiknek a következő időszakban lehetőségük lesz Európa társadalmi szellemiségéért harcolniuk. Önök Európát közös erővel olyanná tudják majd formálni, amilyenné szeretnék. A jövőbeli Európa akár olyan is lehetne, mint Vajdaság: egymás iránti toleranciával és tisztelettel teli – mondta Đanković.

A fiatal európai politikusok olyan benyomásokkal távoz(hat)tak a délvidékről, hogy itt a nemzeti kisebbségeknek minden joga érvényesül, példásak a nemzeti közösségek viszonyai, mivel „békében élnek egymással”.

A nemzetek közötti jó viszonyok, a különböző nemzetiségűek „együttélése” azonban megkövetelik a nemzeti közösségek kollektív és egyéni jogainak biztosítását, a gyakorlatban (nem csak szavakban) való alkalmazását.

Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának a Szerbiai Szocialista Párthoz (SPS) tartozó fiatal alelnöke csak elismételte a – még a múlt századból ismert – szöveget, amit a Vajdaságba látogató külföldi delegációk fogadására írtak.

Ideje lenne most már a szöveget megfordítani: A jövőbeli Vajdaság akár olyan is lehetne, mint Európa.

Május 9.

Segély a menekülteknek

– Negyed évszázad elteltével is tovább tart a Vajdaságba érkezett menekültek segélyezése. Most 130 család kapott támogatást az illetékes tartományi alaptól Vajdaság AT kormányának védnökségével. A támogatás összege 24 millió dinár.

48 család építőanyag-csomagot kap, hogy javítson a lakáskörülményein, 82 család pedig szerszámot és felszerelést vásárolhat állami költségen, hogy korszerűsítse gazdaságát – közli a Magyar Szó.

Igor Mirović tartományi kormányi kormányfő „azt üzente az összes érintettnek, hogy számíthatnak az állami szervek további segítségére”.

A nemzetközi és a szerbiai jogszabályok ellenére tovább folytatódik – külföldi és szerbiai támogatással – a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének a megváltoztatása a menekülteknek és az EU-ból visszatoloncolt (readmisszió) romák (le)településével/(be)telepítésével a többségében még magyarlakta helységekbe.

Az elmúlt időszakban csak Kishegyes községbe ötven koszovói roma család települt be. „A Szerb Köztársaság Menekültügyi és Migrációs Biztosságának a falusi lakóházak kiosztására kiírt pályázatán, Szenttamás területén 14 menekült család kapott lakóházat”.

Újvidék város hivatalos honlapján nyilvános felhívás jelent meg 30 falusi ház vásárlására a menekültek lakásproblémájának megoldására, részben segélynyújtás, részben épületanyag és háztartási gépek beszerzésére. Törökbecsén és Óbecsén is vásárolhatnak ingatlanokat a Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból érkezett rászorulók. Szabadkán a Norvég Királyság támogatásával terveznek migránslakásokat építeni.

Történik mindez az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben, miszerint:

„A Felek tartózkodnak az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, amelyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.”

A tartományi kormány és a községek miért nem biztosítanak segélyt vagy kölcsönt – egyenlő feltételek mellett – az őshonos lakosságnak, hogy megállítsák az elvándorlást? Nem érdekük…

 Május 13.

Elhalasztott vita – újabb módosítási javaslatok

David McAlister német európai parlamenti képviselőnek, szerbiai jelentéstevőnek nincs szerencséje: Az Európai Parlament (EP) immár másodszor napolta el a szerbi országjelentésről szóló vitát, amire a jövő hét elején került volna sor.

A hírek szerint a halasztásra a koszovói kormány bukása miatt, illetve a június 11-re bejelentett rendkívüli koszovói parlamenti választások miatt került sor, mivel az EP „nem kíván beleavatkozni a koszovói választásokba”. (Ezt megelőzően, a szerbiai elnökválasztások miatt vették le a jelentést a napirendről, ugyanezzel az indoklással.)

Az EP vita kapcsán új momentum viszont, hogy az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítványára május 12-én „13 új módosítás érkezett”. A hír alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a módosításokat horvát EP képviselők terjesztették be.

– A (horvát – B. A.) megjegyzések többé-kevésbé ismertek a közvélemény előtt és jórészt azokra a kérdésekre vonatkoznak, amelyek vitát képeznek Szerbiai és Horvátország között, a dunai (ország)határtól, a kisebbségvédelmen keresztül az általános joghatósági törvényig, a műemlékek visszaszármaztatásáig…” – írja a Blic c. belgrádi napilap.

A magyar EP-képviselők – Morvai Krisztina és Tőkés László kivételével – eddig szinte semmilyen érdeklődést nem mutattak a szerbiai jelentés és az EP állásfoglalás iránt.

Ez Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nyilatkozatával is magyarázható, miszerint „Magyarország minden támogatást megad Szerbia csatlakozásához, és elfogadhatatlannak tartja, ha bármely tagállam vagy európai uniós intézmény blokkolni akarná ezt a folyamatot”.

Deli Andor, a Fidesz (és a VMSZ) vajdasági EP-képviselője a jelentés elfogadásakor elmondta: „Elégedett vagyok a jelentéssel, mivel minden olyan témát és kérdéskört tartalmaz, amely fontos a vajdasági magyarság szempontjából”. (Lehetséges, hogy a jelentés – Deli számára – „minden fontos témát és kérdéskört tartalmaz”, vitás viszont, hogy az mennyire tükrözi a valós állapotokat.)

Ez mellett olyan vélemények is vannak, miszerint „a jelentés már túl van a bizottsági szavazáson, úgyhogy nemigen lehet érdemi változást eszközölni rajta”.

A horvát példa viszont azt mutatja, hogy még az Európai Parlament elé kerülő állásfoglalási javaslatot sem lehet/kell véglegesnek tartani/tekinteni.

Kíváncsian várjuk, hogy a magyar EP-képviselők hogyan viszonyulnak majd McAllister jelentéséhez. A vajdasági magyarok számára ugyanis nem mindegy, hogy milyen álláspontokat fogad el az Európai Parlament. Ezek ugyanis huzamosabb időre meghatározhatják sorsunk alakulását, jogaik megvalósulását is.

 

2017. május 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább

Greta Thunberg szelleme kísért a Vajdaságban

Van itt minden: rettegés az afrikaiaktól, ökobolsevik politikai szélhámosozás, Nobel-békedíjasozás (áthallással, hogy ugye mindig zsidók kapják, >

Tovább

Bűn és bűnhődés ₋ a Trócsányi-ügy

De miért tette ki e kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, >

Tovább