Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Birodalmi víziók és félrevert harangok
J. Garai Béla
„Mi célból lenne szüksége Pristinának és Zágrábnak a harci helikopterekre, ha nem azért, hogy megtámadják a szerbeket?” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Szinte nem múlik el hét, hogy ne rémisztgetnének minket egy újabb balkáni háború kitörésének veszélyével. A legújabb hiób-jóslatokat az váltotta ki, hogy tiranai és pristinai albán vezetők a múlt héten Albánia és Koszovó egyesülésének, Nagy-Albánia megteremtésének vízióját vetették fel arra az esetre, ha az Európai Unió tovább hanyagolná a térség felzárkóztatását.
Az igazság kedvéért meg kell hagyni, hogy Edi Rama albán miniszterelnök szó szerint nem említette Nagy-Albániát, csupán utalt arra, hogy ha nem sikerül egyesíteni az albán nemzet egészét az EU-ban, akkor ők a „hagyományos utat” választhatnák. A Politico c. brüsszeli lapnak adott nyilatkozatában azt is hangoztatta, hogy a felzárkózás felé vezető út megnyitása és az uniós tagság világos perspektívája az egyetlen mód, hogy megőrizzék a Balkán békéjét, „ám ha nincs ez a remény, akkor létrejöhetnek kisebb uniók”.
Hasonlóképpen fogalmazott Hashim Thaci koszovói elnök, aki kijelentette: ha az unió továbbra is zárva tartja kapuit Koszovó előtt, „akkor a térség összes albánjai egységes államba tömörülnek, hogy folytassák az európai családba való integrálódást”. Hogy azért némileg enyhítse a negatív reakciókat, azt is hozzáfűzte, hogy az ilyen eszméket tulajdonképpen a Koszovóval szembeni uniós blokád szüli, ezek azonban „ellentétesek a mi euro-integrációs elkötelezettségünkkel”.
Magyarán: nem őket kell hibáztatni az ilyen törekvések miatt, hanem azokat, akik késleltetik a bővítést.
(...) Belgrádban azonnal „megfejtették”, hogy Tiranában és Pristinában Nagy-Albánia megteremtéséről szövögetnek álmokat, ami nem valósulhat meg háború, méghozzá az egész Balkánra kiterjedő háború nélkül. Ivica Dačić külügyminiszter késedelem nélkül elővette azt a bizonyos vészharangot, amelynek kongatásában mindig az elsők között van, és a maga stílusához híven nem átallotta kioktatni az amerikai nagyköveteket, mondván, Edi Rama és Hashim Thaci esetében nem „óvatlanságról” és „átgondolatlanságról”, hanem egyenesen a Balkán békéjét és biztonságát veszélyeztető kijelentésekről van szó! Szerinte Washington túl enyhén reagált, és nagyvonalúan tolerálja az ilyen veszélyes felvetéseket, de csak azért, mert azok Szerbia és nem más országok területi egységére vonatkoznak. Dačić véleménye szerint az amerikai diplomácia ilyen elnéző magatartásával csak felbátorítja az albán vezetőket, akik „destabilizálni akarják a Balkánt”.
A szerb külügyminiszter azt is bejelentette, hogy kezdeményezni fogja Juniz Musliu preševoi polgármesternek, a szerbiai Albán Nemzeti Tanács (az albán kisebbség kulturális önkormányzata) elnökének felelősségre vonását, aki hasonló, Nagy-Albániát vizionáló kijelentésekkel rukkolt ki, mint Rama és Thaci, azzal, hogy ő a dél-szerbiai albán lakta vidékeket is Nagy-Albánia keretében képzeli el. Ha ez bekövetkezik, és valóban eljárás indul Musliu ellen (amit egyes belgrádi lapok már kész tényként kezelnek), akkor az csak újabb olaj lesz a tűzre, és még távolabb kerülünk a szerb-albán ellentétek áthidalásától.
A vérmes balkáni szomszédok mintha csak egymás gesztusait lesnék, hogy miből lehet súlyosabb vádat fabrikálni a másik ellen! És minél katasztrofálisabb következtetésekre jutni. Az Informer c. tabloid a hétvégén már tovább szőtte az albán sztorit, a NATO-t és Horvátországot is belekeverve, mint a szerbek elleni összeesküvés közvetlen résztvevőit. Miroslav Lazanski ismert (és erősen nacionalista beállítottságú) katonai szakújságíró állítására hivatkozva a lap azt írja, hogy a NATO „bűnös tervet” dolgozott ki, amelynek keretében harci helikopterekkel fegyverzik fel Koszovót és Horvátországot, hogy elfoglalják Észak-Koszovót (ez a „szkipetárok” dolga lenne) és a boszniai Szerb Köztársaság nyugati részét, amit a horvátok rohannának le egy megrendezett provokációt használva ürügyként. Lazanski szerint a NATO Törökország közvetítésével öt Black hawk rohamhelikoptert szállít a koszovóiaknak, és ugyanilyen harci eszközöket juttat Horvátországnak is. Mindebből az újság azt a következtetést vonja le, hogy készül az invázió a szerbek ellen… „Mi célból lenne szüksége Pristinának és Zágrábnak a harci helikopterekre, ha nem azért, hogy megtámadják a szerbeket?”, teszik fel a kérdést, s mindjárt a választ is megadják.
A lap azzal riogatja olvasóit, hogy a Nagy-Albánia projektum egy olyan balkáni albán birodalmat takar, amelynek határai északon egészen Nišig terjednének, ezenkívül Macedónia, Montenegró és Görögország albánok lakta vidékeit is magába foglalná.
Még ha készpénznek is vesszük a felsoroltakat, akkor is felmerülhet bennünk a kétely: nem túlzás egy kicsit ekkora hódítást véghezvinni öt helikopterrel? Még ha Black hawkokról van is szó.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
Szép csendben kiléptem a közéletből
Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >
Támogatjuk Márki-Zay Pétert!
„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >
Az Édentől balra
Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >
„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”
Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >