2021. március 5. péntek
Ma Adorján, Adrián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nagy Nyitásra lenne szükség

Végel László
Végel László

Közben a szomszédom Dnevniket lapozgatja, majd megszólal. Hallod szomszéd, dörmögi, Pásztor István barátként és politikai partnerként szavaz Vučićra. Ühüm, válaszalom. Hm, mondja ő, s ezzel lezárjuk a választási kampányt. Végel László Közéleti naplójából:

Hazajövet olvastam egy mondatot nem hittem a szememnek. Szeretném hinni, hogy lapszusról, elszólásról van szó, de talán nem is hangzott el, hanem az interneten terjesztett, kitalált mondatról van szó. Állítólag, a Magyar Nemzeti Tanács ülésén jelentette ki valamelyik felelős magyar tisztségviselő: "A lapban (a Magyar Szóban) közölt írások azt igyekeztek bemutatni, hogy a már szinte divattá váló elköltözés helyett, sokan itthon keresnek és találnak megoldást családjuk boldogulására”. Nem tudom, hogy akadt-e valaki, aki a helyszínen elhatárolódott tőle, hogy mentse a Magyar Nemzeti Tanács becsületét. Már csak azért is, mert a vajdasági magyar közösség jelenleg, éppen a fokozódó elvándorlás miatt drámai helyzetben került, megmaradás kérdése lett a folyamat visszafordítása. A elhamarkodott kijelentések helyett meg kellene vizsgálni, mit lehetne változtatni, miben változzunk, mi az, amit változtatni tudunk, és mi az, amit nem. Gondoljunk a jövőre és puhatoljuk: mit tegyünk, hogy az elvándorlók visszatérjenek, mint a hetvenes években. Sajnos, senki sem szólította meg a Nyugatra távozó mesterembereket, egyetemi végzettségű szakembereket, senki sem nézett a szemükbe, senki sem kérdezte meg őket, hogy miféle „divathóbortnak” hódolnak. Az elvándorlás viszont immár tömegméretű, nem csak kérdezni kellene, hanem fel kellene tárni a több gyökérű motivációkat.  A legtöbben azért távoznak, mert itthon éhbérért dolgoznak, vagy mert munkanélküliek. Nem fognak talán éhbérért dolgozni a helyi kisebbségi oligarcháknak? Igaz, vannak, és egyre többen lesznek, akik nem szükség miatt erednek útnak. Velük kapcsolatba azonban legyünk tisztességesek, vessünk számot saját felelősségünkkel. Tartsunk lelkiismeretvizsgálatot! Mit mulasztottunk? Elgondolkoztunk-e azon, hogy egy igen értékes réteg azért vándorol ki, mert a saját kis közösségében nem érzi jól magát? Azért távozik, mert eluralkodott a viszálykodás, a megbélyegzés, a kizárólagosság? Vannak olyanok is, akiket tényleg nem az anyagi kényszer indít útnak, hiszen viszonylag tisztességes körülmények között élnek, de nem látnak távlatokat, vagy nem tagosodtak be egyetlen pártba sem (ne feledjük: pártokrata világban élünk, s ne legyünk álszentek, valljuk be: e téren a vajdasági magyarok sem képeznek kivételt!), vagy azért, mert hiányzik a közösség visszatartó ereje. Valaha volt egy erős helyi visszatartó, visszavonzó identitás, a „vajdaságiasság”, de az is múlófélben van. Tekintetünket teljes erőben Budapestre vetjük, és Németországba menekülünk. Pár évvel ezelőtt Zentán a Deák Ferenc-i kiegyezés politikáját kértem számon, ma már ez sem elegendő, most a különbségeket tisztelő Nagy Nyitásra lenne  szükség. Különben gyászos jövő vár erre a közösségre! Vezetőinknek egy percre sem szabad megfeledkezni, hogy az utókor nem a jó szándékok - hiszem, hogy senkinek sincs közülük rossz szándéka - hanem a végeredmény mentén fog ítélkezni felettük.

Férfibarátságok

Folyik az elnökválasztási kampány. A bejárati ajtó előtt várakozok, mert valaki nyitva felejtette a liftajtót. Közben a szomszédom Dnevniket lapozgatja, majd megszólal. Hallod szomszéd, dörmögi, Pásztor István barátként és politikai partnerként szavaz Vučićra. Ühüm, válaszalom. Hm, mondja ő, s ezzel lezárjuk a választási kampányt.

 

 

2017. március 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nemzeti közösségi jogok újabb nyirbálása?

Az MNT-nek a kultúrában való döntéshozatali jogokért való mostani kiállása határozott és jogilag is indokolt. Kérdés >

Tovább

Európa árvái

Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >

Tovább

Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék

A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >

Tovább

Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A mazsolázók

Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >

Tovább

Kusturica Szarajevó fölött

És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >

Tovább

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább