2019. november 12. kedd
Ma Jónás, Renátó, Jozafát névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Barátunk, Lukasenka

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Vučićnak legfeljebb két hete van a mérlegelésre és arra, hogy kitaláljon valamilyen meggyőző érvet Nikolić mellőzésére. Merthogy ő sem szeretné kihívni a sorsot maguk ellen, és maga is szentül hiszi, hogy Szerbia vesztébe rohan, ha nem ők irányítják. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

AJÁNDÉK. Ismét megörvendeztette híveit minden idők legnépszerűbb miniszterelnöke: Minszkben tett látogatása eredményeként nyolc MIG-29-est kapunk ajándékba Lukasenka fehérorosz elnöktől! A Putyin által korábban beígért ugyanilyen típusú hat ingyen vadászbombázóval együtt tehát hamarosan tizennégy új harci gép landol majd katonai repülőtereinken. Kell-e ennél szívet-lelket melengetőbb hír így január végén, ezekben a vigasztalan, zord téli napokban, amikor az utolsó tuskókat kotorjuk elő a fáskamrában, és haladékért rimánkodunk a villanytelepen, nehogy lekapcsoljon bennünket?

Találóan állapítja meg a magát legolvasottabbnak hirdető és a kormányfő iránt leglojálisabb bulvárlap első oldalas címében: „Amíg ők kampányolnak, Vučić az állam érdekében fáradozik”. A cím alatt pedig a mosolygó Vučićot láthatjuk Lukasenka társaságában, amint a belorusz vezető meleg tekintetét kedves vendégére szegezi és karjára teszi a kezét a bizalom és a szoros barátság jeleként. Mintha csak azt mondaná: „Ne féljetek, amíg engem láttok, én megvédelek benneteket!”. Merthogy a MIG-ek mellett rakétarendszereket is kapunk Lukasenkától, igaz, ezekért már fizetnünk kell. Mint ahogyan az ajándékba kapott MIG-29-esek sincsenek igazából ingyen, mivel némileg használtak és ezért alapos generálozásra szorulnak, amit ők fognak elvégezni illő tiszteletdíjért. (…)

DILEMMA. Még mindig hétpecsétes titok fedi, hogy miben állapodott meg (ha ugyan megállapodott) a hétvégén a koalíciós kormány gerincét képező három párt vezetője, Aleksandar Vučić, Ivica Dačić és Dragan Marković Palma azon a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson, amelyen „az állami politika kulcskérdései” kerültek szóba, ahogyan a közleményben fogalmaztak. (Talán ezért nem kaptak meghívást a kisebb partnerek – köztük a VMSZ -, mert az csak természetes, hogy nálunk a kulcskérdések a „nagyokra” és az államalkotókra tartoznak.) Aki egy kicsit is behatóbban követi a belgrádi politikai színtér eseményeit, az előtt világos, hogy a „kulcskérdés” a közelgő elnökválasztás, pontosabban az a nagy dilemma, hogy ki lesz a haladópárt és a hatalmi koalíció jelöltje. A jelenlegi elnök, Tomislav Nikolić, Aleksandar Vučić vagy valaki más a három párt káderei közül?

Hogy mennyire problematikus kérdés ez a vezető pártok, de elsősorban a haladók számára, abból is látszik, hogy eddig már többször is elhalasztották a döntés kihirdetését annak ellenére, hogy Nikolić már nagyon sürgetné a kinyilatkozást. Vučićék nyilván éberen figyelik a népszerűségi felmérések alakulását, s ezek nem sok esélyt jósolnak a jelenlegi elnöknek a tekintetben, hogy az első fordulóban megszerezheti a győzelmet. Márpedig ez az elsődleges céljuk, a második forduló ugyanis rengeteg kockázatot hozhat számukra akárki is lesz a kihívó: az európai értékeket képviselő Saša Janković jogvédő, az orosz támogatásra számító és nacionalista jelszavakat hangoztató Vuk Jeremić, vagy a radikális Vojislav Šešelj. Ha a vajdával kerül szembe Nikolić, könnyen megtörténhet, hogy az egykori eszmetárs kerekedik felül akár úgy is, hogy megpróbálja őt kompromittálni közös múltjukkal. Például azzal a kilencvenes évekből való és a közösségi oldalakra mostanában felkerült videofelvétellel, amelyen Nikolić határozottan kijelenti, hogy Szerbia számára csakis Vojislav Šešelj a legmegfelelőbb vezető.

Aleksandar Vučić több szempontból is kényes helyzetbe került. Ha a felmérésekre hagyatkozva nem támogatja Nikolić jelölését, akkor azt kockáztatja, hogy „atyai jó barátja” ellene fordul és ez akár pártszakadást is előidézhet, hiszen az elnöknek elég sok híve van a pártban, akik ferde szemmel nézik a kormányfőnek az uniós tagság érdekében kifejtett buzgalmát. Az orosz barát Nikolić és hívei ugyanis szilárdan meg vannak győződve, hogy ő jó irányban vezeti Szerbiát, és hogy olyan kiválóan végzi munkáját, hogy rászolgált egy újabb mandátumra. Az is nagy kérdés, hogy Vučić elvállalja-e a jelöltséget (amit különben munkatársainak többsége is javasol azzal érvelve, hogy csak ő képes győzni az első fordulóban), mert akkor a kormányfői posztra kell maga helyett megfelelő kádert találnia. A szocialista Dačić ugyancsak Vučić jelölését támogatná, Nikolićról pedig hallani sem akar. Többször is kijelentette: ha a SNS Nikolić mellett dönt, akkor a szocialisták saját jelöltjükkel lépnek fel, aki természetesen ő maga, azaz Ivica Dačić.

A SPS-vezető a tanácskozás után megismételte Vučić jelöltetése melletti állásfoglalását, figyelmeztetve, hogy Nikolić fellépése esetén valószínűleg második fordulóra kerül sor, és akkor az ellenzéki rivális egyenlő eséllyel léphet fel ellene, ami szerinte azért veszélyes helyzet, mert „destabilizálódhat az ország”.

„Nem mintha bármi kifogásunk lenne Tomislav Nikolić ellen” - próbált diplomatikusan fogalmazni Dačić – „ám az ankétok szerint nekem és Nikolićnak egyforma esélyeink vannak, sőt nekem talán még nagyobbak is”. Majd így folytatta: megérti Vučić dilemmáit, s azt is, hogy a Nikolićtyal való sok éves együttműködése miatt nehéz elhatározásra jutnia, de mint mondta, „a számok alapján kénytelen lesz dönteni”. Vagyis a népszerűségi mutatók alapján. „Miért engednénk meg, hogy összedőljön közös projektumunk?”, tette fel aggódva a kérdést Dačić, majd figyelmeztetőleg hozzátette: „Nem kell kihívni a sorsot magunk ellen”.

Dačić aggodalma mögött persze az is meghúzódik, hogy Vučić elnökké választásával előtte is megnyílhat az előreléptetés esélye, s ő lehet az új kormányfő…

Vučićnak legfeljebb két hete van a mérlegelésre és arra, hogy kitaláljon valamilyen meggyőző érvet Nikolić mellőzésére. Merthogy ő sem szeretné kihívni a sorsot maguk ellen, és maga is szentül hiszi, hogy Szerbia vesztébe rohan, ha nem ők irányítják.

2017. január 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább

Átverve és megalázva

Az illető arról nem írt, hogy a ketrecbe zárt városon kívül az Erdogan látogatás más aspektusait >

Tovább

Orban és Victor

Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az, hogy kitartottak >

Tovább

„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!

Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a >

Tovább

Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?

Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és >

Tovább

Hontalan hazafi!

Itt születtem, itt nőttem fel, itt volt az első szerelem, mégis ez egy idegen hely nekem. >

Tovább

Egy írót nem az igazságai jellemeznek, hanem a dilemmái

Manapság főleg a vörös terrort ostorozzák, a fehérnek megbocsájtanak. Ebben az esszében azonban nem ez a >

Tovább

A kép mutatói

Az, hogy berúgott és betépett senkiháziak élvezik a pénzért vásárolt szexet: visszataszító. S az, hogy ezt >

Tovább

Demeter Szilárdnak már megint mindenről a pofozkodás jut eszébe

Mert az Irodalmi Magazin léte arra bizonyíték, hogy az, ami nem feltétlenül értékes, érdekes, szükségszerű, az >

Tovább