2021. október 26. kedd
Ma Dömötör, Armand, örs névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Asszisztencia Dodiknak

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Többen is felróják neki, hogy megfutamodott a koszovói albánok előtt, ahelyett, hogy - amint egy határozott kiállású államférfiúhoz illik - a tilalom ellenére elutazott volna a déli tartománybeli nemzettársakhoz. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

(…) Semmivel sem kevésbé feszült Belgrád viszonya Szarajevóval, méghozzá a daytoni Bosznia szétzúzásán buzgólkodó banjalukai nacionalista despota jóvoltából. Milorad Dodik egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy megpróbálja Szerbiát is bevonni kisded játékaiba, és ebben lelkes partnerre talált Tomislav Nikolićban, aki buzgón vállalta az asszisztálást. A szerb elnök annak ellenére is elfogadta a banjalukai meghívást a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) „államisága” napjának eheti megünneplésére, hogy Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága alkotmányellenesnek minősítette az erről tartott népszavazást, a szarajevói vezetők pedig figyelmeztették Nikolićot, hogy a rendezvényen való részvétele árt a két ország kapcsolatainak. Előre elkönyvelhető, hogy a banjalukai parádézás miatt Szarajevó lemondja a szerb elnök februárra tervezett, eddig többször is elhalasztott látogatását, amivel ismételten elodázódik a kapcsolatrendezés.

A Koszovóval való viszony rendezése – ami az uniós felzárkózás alapvető feltétele – ugyancsak megtorpant. Pillanatnyilag Rhamus Haradinaj volt koszovói kormányfő franciaországi őrizetbe vétele akasztotta meg a folyamatot. Haradinaj ellen az Interpol adott ki körözést még 2006-ban Szerbia meghagyása alapján azon a címen, hogy a kilencvenes években az UCK, a koszovói Felszabadítási Hadsereg parancsnokaként számos háborús bűncselekményt követett el a helyi szerb lakosság ellen. Belgrádban a jog és az igazságosság diadalaként ünnepelték Haradinaj letartóztatását, A. Vučić miniszterelnök pedig reményét fejezte ki, hogy a francia hatóságok eleget tesznek majd a szerb kiadatási kérelemnek. Ugyanakkor Pristinában óriási a felháborodás, követelik Franciaországtól, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon Haradinajt, arra hivatkozva, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság kétszer is eljárást folytatott ellene ugyanazon vádak alapján, amelyeket Szerbia is hangoztat, de mindkétszer felmentette.

Egyelőre nem tudni, hogy Párizsban miként döntenek, de kicsi a valószínűsége, hogy kiadják Belgrádnak az albán politikust. Pristina diplomáciai offenzívába kezdett Haradinaj kiszabadítása érdekében, igyekszik a washingtoni és a brüsszeli támogatókat is mozgósítani. Máris megszólalt az amerikai kongresszus külügyi bizottságának tagja, Eliot Engel képviselő, aki szerint elfogadhatatlan, hogy Szerbia „visszaél az Interpollal, amikor a volt koszovói kormányfő ellen lép fel, mert ezzel növeli a feszültséget a térségben és újabb konfliktusok veszélyét idézi elő”. Az amerikai tisztségviselő ezért azt tanácsolja a franciáknak, hogy bocsássák mielőbb szabadon a koszovói politikust.

Az ismert belgrádi politikai elemző, Dušan Janjić attól tart, hogy a szerb kormány egy újabb „nemzetközi politikai pofont fog elszenvedni”, ha Franciaország elutasítja a kiadatási kérelmet.

A Haradinaj-ügy meghiúsította Tomislav Nikolićnak azt a tervét, hogy az ortodox szentestét a koszovó nemzettársak körében töltse el, mivel Pristina a legújabb fejlemények miatt megvonta tőle a látogatási engedélyt. A kudarc egyáltalán nem tesz jót az elnöki mandátum meghosszabbításában reménykedő haladópárti politikus imázsának, pedig a választási kampány küszöbén vagyunk. Erre következtethetünk a közösségi oldalakon megjelent csípős kommentekből is, amelyek Nikolić népszerűtlenségéről árulkodnak. Többen is felróják neki, hogy megfutamodott a koszovói albánok előtt, ahelyett, hogy - amint egy határozott kiállású államférfiúhoz illik - a tilalom ellenére elutazott volna a déli tartománybeli nemzettársakhoz.

Egy olvasó szerint „Nikolić Dodik vállán fogja kisírni magát”, a két vezető lelki rokonságára utalva. Egy másik arra emlékeztet, hogy a Haradinaj elleni körözés azért tárgytalan, mert „Nikolić jóval előbb lett csetnik vajda, mint Haradinaj UCK-vezér”. Egy albán blogozó pedig nem kis malíciával ezt írta: „Azt hittem, hogy Koszovó Szerbia része, ahová a szerb elnök bármikor ellátogathat”.

Előkerült a kommentekben a legendás sztiropor-sztori is: az egyik bejegyzésben azt javasolják Nikolićnak, hogy vegye elő ismét az elhíresült szigetelőanyagot, és üljön ki a merdarei határátkelő elé, tiltakozásul a pristinai tilalom miatt. Mint emlékezetes, hat évvel ezelőtt, 2011. áprilisában úgy próbált ellenzéki politikusként nyomást gyakorolni a kormányra a rendkívüli választások kiírása céljából, hogy ülősztrájkba kezdett a parlament bejáratánál, de a hűvös időre tekintettel és a felfázást elkerülendő, sztiroport tett maga alá, nevetség tárgyává téve az akciót.

Ám félő, hogy e sajátos tiltakozási forma ezúttal sem hozná meg az eredményt, miközben a felfázás garantált.

2017. január 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bársonyos diktaturák

A posztszocialista régióban a jelenleg uralkodó pártok nagy többsége a beteljesületlen ígéretek cinikus haszonélvezője. Vagy pedig >

Tovább

Az értelmiségi hivatásról

A szerbiai európai irányultságú értelmiségiek sziszüphoszi feladatot vállalnak, ám a helyzetük súlyosabb, mint Sziszüphoszé. Camus Sziszüphosza >

Tovább

Pártszínház

Az MNT legutóbbi ülése is a már előre megjósoltak szerint zajlott. Pártszínházi előadáshoz hasonlított. Hajnal Jenő >

Tovább

A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen

„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább