Ma Zsolt, Ezekiel névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Vajdasági Magyar Egyetemet!
Bozóki Antal
A politikum ezúttal is megkerülte az érintetteket – annak ellenére, hogy olyan témáról van szó, amely jelentős mértékben meghatározza a vajdasági magyarság jövőjét. Bozóki Antal (bozokiantal.blog):
A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) keretében tartott kerekasztal-értekezletet részvevői november 17-i zárónyilatkozatukban első helyen fogalmazták meg, hogy „az utóbbi időben csaknem mindenki által jelzett hanyatlás, megrekedtség, stagnálás elhárítása érdekében egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozását tartják szükségesnek”.
Balog Zoltán Magyarország emberi erőforrások minisztere másnap (november 18-án) Szabadkára látogatott, ahol „egy olyan egyetemi központ létrehívásáról számolt be, amelynek keretében a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozatai működnének Szabadkán, saját tanárállományukkal”.
Az egyetemi kutatók zárónyilatkozatára reagált Pásztor István, a VMSZ elnöke is: – A realitás az, hogy az utolsó pontig összehangolt álláspontja van a VMSZ-nek és a magyar kormánynak. Ennek lényege pedig, hogy továbbra is prioritást élvez az Újvidéki Egyetem és annak minden kara, de vannak olyan igények, amelyeket magyarországi egyetemi képzések áthelyezésével tudunk megoldani.
A régóta tervezett Szabadkai Magyar Egyetem koncepciójával kapcsolatban Pásztor azt mondta, annak ügyét még kerekasztal-beszélgetés formájában sem tartja reálisnak.
A Balog Zoltán által kifejtett elképzelésről egyelőre túl sok részlet nem szivárgott ki, a vajdasági akadémiai közösséget sem tájékoztatták róla. A rendelkezésre álló információk alapján az érintettek szerint ez a terv nem itt tartja a fiatalokat, hanem gyorsabbá teszi az elvándorlást, a már működő karokat pedig ellehetetleníti – írja a Szabad Magyar Szó.
A nemzeti kisebbségek oktatási jogaira vonatkozó 1996. október 4-i, a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló hágai ajánlások és értelmező megjegyzések (amelyeket az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosi hivatala mellett működő Etnikumközi Kapcsolatok Alapítvány égisze alatt dolgoztak ki) 17. cikkelye kimondja:
„A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a saját nyelvű felsőfokú oktatáshoz, amennyiben kifejezték erre való igényüket, és ha létszámuk indokolja... A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek továbbá különböző lehetőségeket és eszközöket vehetnek igénybe saját felsőfokú intézményeik létesítésére.”
Az Európa Tanácsnak a kisebbségek felsőfokú oktatáshoz való hozzáféréséről szóló 1353. ajánlását, amelyet 1998. január 27-én elfogadott a Parlamenti Közgyűlés, amely a 6. (iv) cikkelyben leszögezi:
„a kormányoknak el kell fogadniuk a felsőfokú tanulmányok végzésére és az ilyen célú intézmények létrehozására vonatkozó alapvető szabadságjogot; ezeket az intézményeket hivatalos támogatásban kell részesíteni, mihelyt a jellegüket elismerték – diszkriminációmentesen és méltányossági alapon –, és megállapították, hogy létezik egy reális igény; a nyelv nem lehet kritériuma az intézmények és minősítések elismerésének.”
A nemzetközi jog szerint „az identitásképző jelentőséggel bíró intézményekhez való jog minden, a kisebbségek védelmének szentelt nemzetközi egyezmény alapkövetelménye”.
Európában, de a világ más részein is működnek államilag pénzelt nemzeti kisebbségi egyetemek: – Finnországban létezik több vegyes tannyelvű egyetem és több svéd nyelvű egyetem mintegy 285 ezer svéd számára, akik Finnország lakosságának 5,8 százalékát teszik ki). Anyanyelvi felsőfokú oktatás létezik az olaszországi Dél-Tirolban is, 303 ezer német anyanyelvű számára (0,5 százalék). Svájcban 1,3 millió francia anyanyelvű (18 százalék) és 500 ezer olasz anyanyelvű (7 százalék) lakos él. Ezek a nyelvek hivatalos nyelvnek és egyetemi oktatási nyelvnek számítanak. A kanadai Ontarióban, ahol az angol nyelvet beszélő népesség fölényes többséget alkot (mivel a mintegy 6,1 millió franciának a 80 százaléka Québecben él), létezik francia nyelvű egyetemi oktatás (University of Ottawa) – írja tanulmányában Gabriel Andreescu, emberjogi aktivista, a Román Helsinki Bizottság elnöke.
Csányi Erzsébet, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszakának vezetője szerint „a kihelyezett tagozatokból létrehozandó kampusz ötlete több pontban abszurd”. Szerinte az elképzelés homlokegyenest ellentétben áll azzal, amit a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományos utánpótlás ügyében az akadémiai elit és a meglévő intézményeink mérvadó vezetői és szereplői szeretnének, hangsúlyoznak és néhány nyilvános fórumon már meg is fogalmaztak.
Csányi sérelmezi, hogy ezt a bejelentést nem előzte meg semmilyen kommunikáció, tervezés és egyeztetés a kompetens és érintett felek között.
– Közismert, hogy a vajdasági magyarság – a többi határon túli régióval szemben – nem tudta létrehozni a háborús körülmények miatt a Vajdasági/Szabadkai Magyar/Multietnikus Egyetemet. Ezt sérelmezzük több évtizede, s ha most ekkora beruházásra adódik lehetőség, akkor ezt a történelmi pillanatot ki kellene használni, a magyarországi forrást egyetemalapításra kellene fordítani, mert a vajdasági magyar nemzeti közösségnek ezt az idült problémáját csupán ez tudná stabilizálni, s a kivándorlást visszafordítani – véli.
– Szerbiai állami alapítású egyetemet kell létrehozni, itt akkreditálni a tanulmányi szakokat, s ekkor kapnak a végzősök Szerbiában érvényes oklevelet, s tudnak itthon maradni, különben a honosítás évekig tart, kimenetele kétséges – mondta.
A vajdasági magyaroknak is joguk van a Vajdasági Magyar Egyetem létrehozására. – A vészes munkanélküliség és az elvándorlás megfékezése érdekében csakis hazai akkreditációval rendelkező intézményekben, vajdasági tanári káderállománnyal folyó képzéseket tartunk elfogadhatónak, a magyarországi vendégtanárok alkalmazása csupán az itteni intézményekkel egyeztetve, hiányszakmák esetében, átmeneti megoldásként szolgálja közösségünk érdekeit – fogalmaztak a fiatal kutatók.
A politikum ezúttal is megkerülte az érintetteket – annak ellenére, hogy olyan témáról van szó, amely jelentős mértékben meghatározza a vajdasági magyarság jövőjét.
Következő cikk: Mit hoz az RMDSZ-nek a Fidesznek való behódolás?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Húsvétvasárnap Szerbiában
Mintha papagájokat hallanánk, amelyek még arra sem veszik a fáradságot, hogy csavart vigyenek a történetbe. Úgy >
Szerbia: rendőri brutalitás, kémkedés, nyomásgyakorlás
A rendőri brutalitás mellett külön problémaként emelik ki azt is, hogy a hírszerző szolgálatok állítólag különféle >
Aki röviden nem tudja kifejteni a gondolatait, az nagyobb gazemberségre is képes!
Pásztor Bálint az esetleges előrehozott választásokról azt mondta: álláspontja szerint ez „nem megfelelő az időpont”, mivel >
VMP: Vučić, aki farkast kiált
A populista rendszerek a hangulatkeltés nagy mesterei! Ez közismert igazság! Meg az is, hogy madarat tolláról, >
Politikai beavatkozás a magyarországi választásokba
Az SNS felhívása világosan jelzi: nem a nemzeti kisebbségi jogok védelme a tét, hanem egy hatalmi >
Lesz-e vezetője a megosztott nemzet belső megbékélését szolgáló eszmének
Szerintem az élesen megosztott szerbiai társadalom konfliktusait nem pártpolitikus, hanem olyan államférfi tudná feloldani, aki egyaránt >
SURÁNYI ZOLTÁN: A VMSZ kézrátétellel gyógyít!
Pásztor Bálintnak az még nem jutott eszébe, hogy azért fordulnak hozzájuk az emberek egészségügyi problémákkal, mert >
VMP: Vér, verejték és könnyek!
A VMSZ (vagy nevezzük csak BMC-nek, vagy vajdasági magyar szégyenpártnak – így, végig kisbetűvel) a két >
VMDK: A polgárok nem tartoznak hálával a politikusoknak azért, amit saját maguk finanszíroztak
Különösen aggasztó, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és koalíciós partnerei megpróbálják a közpénzből finanszírozott beruházásokat saját >
A szófogadó kúlai magyarok
A kúlai választások megmutatták, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség végleg a szerb nacionalista hatalom oldalára állt, >
VMDK: A VMSZ nyilatkozzon, hogy támogatja-e az ilyen tartalmakat
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a leghatározottabban elítéli Szabadka polgármesterének, Stevan Bakićnak a Facebook-profilján közzétett bejegyzését, >
VMDK: A szavazás nem a háláról, hanem a közösségi megmaradásról szól
A magyar állampolgárság kiterjesztése óta eltelt tizenhat év elegendő idő volt ahhoz, hogy világossá váljon, a >