2019. december 10. kedd
Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Vajdasági Magyar Egyetemet!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A politikum ezúttal is megkerülte az érintetteket – annak ellenére, hogy olyan témáról van szó, amely jelentős mértékben meghatározza a vajdasági magyarság jövőjét. Bozóki Antal (bozokiantal.blog):

A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) keretében tartott kerekasztal-értekezletet részvevői november 17-i zárónyilatkozatukban első helyen fogalmazták meg, hogy „az utóbbi időben csaknem mindenki által jelzett hanyatlás, megrekedtség, stagnálás elhárítása érdekében egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozását tartják szükségesnek”.

Balog Zoltán Magyarország emberi erőforrások minisztere másnap (november 18-án) Szabadkára látogatott, ahol „egy olyan egyetemi központ létrehívásáról számolt be, amelynek keretében a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozatai működnének Szabadkán, saját tanárállományukkal”.

Az egyetemi kutatók zárónyilatkozatára reagált Pásztor István, a VMSZ elnöke is: – A realitás az, hogy az utolsó pontig összehangolt álláspontja van a VMSZ-nek és a magyar kormánynak. Ennek lényege pedig, hogy továbbra is prioritást élvez az Újvidéki Egyetem és annak minden kara, de vannak olyan igények, amelyeket magyarországi egyetemi képzések áthelyezésével tudunk megoldani.

A régóta tervezett Szabadkai Magyar Egyetem koncepciójával kapcsolatban Pásztor azt mondta, annak ügyét még kerekasztal-beszélgetés formájában sem tartja reálisnak.

A Balog Zoltán által kifejtett elképzelésről egyelőre túl sok részlet nem szivárgott ki, a vajdasági akadémiai közösséget sem tájékoztatták róla. A rendelkezésre álló információk alapján az érintettek szerint ez a terv nem itt tartja a fiatalokat, hanem gyorsabbá teszi az elvándorlást, a már működő karokat pedig ellehetetleníti – írja a Szabad Magyar Szó.

A nemzeti kisebbségek oktatási jogaira vonatkozó 1996. október 4-i, a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló hágai ajánlások és értelmező megjegyzések (amelyeket az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosi hivatala mellett működő Etnikumközi Kapcsolatok Alapítvány égisze alatt dolgoztak ki) 17. cikkelye kimondja:

„A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a saját nyelvű felsőfokú oktatáshoz, amennyiben kifejezték erre való igényüket, és ha létszámuk indokolja... A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek továbbá különböző lehetőségeket és eszközöket vehetnek igénybe saját felsőfokú intézményeik létesítésére.”

Az Európa Tanácsnak a kisebbségek felsőfokú oktatáshoz való hozzáféréséről szóló 1353. ajánlását, amelyet 1998. január 27-én elfogadott a Parlamenti Közgyűlés, amely a 6. (iv) cikkelyben leszögezi:

„a kormányoknak el kell fogadniuk a felsőfokú tanulmányok végzésére és az ilyen célú intézmények létrehozására vonatkozó alapvető szabadságjogot; ezeket az intézményeket hivatalos támogatásban kell részesíteni, mihelyt a jellegüket elismerték – diszkriminációmentesen és méltányossági alapon –, és megállapították, hogy létezik egy reális igény; a nyelv nem lehet kritériuma az intézmények és minősítések elismerésének.”

A nemzetközi jog szerint „az identitásképző jelentőséggel bíró intézményekhez való jog minden, a kisebbségek védelmének szentelt nemzetközi egyezmény alapkövetelménye”.

Európában, de a világ más részein is működnek államilag pénzelt nemzeti kisebbségi egyetemek: – Finnországban létezik több vegyes tannyelvű egyetem és több svéd nyelvű egyetem mintegy 285 ezer svéd számára, akik Finnország lakosságának 5,8 százalékát teszik ki). Anyanyelvi felsőfokú oktatás létezik az olaszországi Dél-Tirolban is, 303 ezer német anyanyelvű számára (0,5 százalék). Svájcban 1,3 millió francia anyanyelvű (18 százalék) és 500 ezer olasz anyanyelvű (7 százalék) lakos él. Ezek a nyelvek hivatalos nyelvnek és egyetemi oktatási nyelvnek számítanak. A kanadai Ontarióban, ahol az angol nyelvet beszélő népesség fölényes többséget alkot (mivel a mintegy 6,1 millió franciának a 80 százaléka Québecben él), létezik francia nyelvű egyetemi oktatás (University of Ottawa) – írja tanulmányában Gabriel Andreescu, emberjogi aktivista, a Román Helsinki Bizottság elnöke.

Csányi Erzsébet, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszakának vezetője szerint „a kihelyezett tagozatokból létrehozandó kampusz ötlete több pontban abszurd”. Szerinte az elképzelés homlokegyenest ellentétben áll azzal, amit a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományos utánpótlás ügyében az akadémiai elit és a meglévő intézményeink mérvadó vezetői és szereplői szeretnének, hangsúlyoznak és néhány nyilvános fórumon már meg is fogalmaztak.

Csányi sérelmezi, hogy ezt a bejelentést nem előzte meg semmilyen kommunikáció, tervezés és egyeztetés a kompetens és érintett felek között.

– Közismert, hogy a vajdasági magyarság – a többi határon túli régióval szemben – nem tudta létrehozni a háborús körülmények miatt a Vajdasági/Szabadkai Magyar/Multietnikus Egyetemet. Ezt sérelmezzük több évtizede, s ha most ekkora beruházásra adódik lehetőség, akkor ezt a történelmi pillanatot ki kellene használni, a magyarországi forrást egyetemalapításra kellene fordítani, mert a vajdasági magyar nemzeti közösségnek ezt az idült problémáját csupán ez tudná stabilizálni, s a kivándorlást visszafordítani – véli.

– Szerbiai állami alapítású egyetemet kell létrehozni, itt akkreditálni a tanulmányi szakokat, s ekkor kapnak a végzősök Szerbiában érvényes oklevelet, s tudnak itthon maradni, különben a honosítás évekig tart, kimenetele kétséges – mondta.

A vajdasági magyaroknak is joguk van a Vajdasági Magyar Egyetem létrehozására. – A vészes munkanélküliség és az elvándorlás megfékezése érdekében csakis hazai akkreditációval rendelkező intézményekben, vajdasági tanári káderállománnyal folyó képzéseket tartunk elfogadhatónak, a magyarországi vendégtanárok alkalmazása csupán az itteni intézményekkel egyeztetve, hiányszakmák esetében, átmeneti megoldásként szolgálja közösségünk érdekeit – fogalmaztak a fiatal kutatók.

A politikum ezúttal is megkerülte az érintetteket – annak ellenére, hogy olyan témáról van szó, amely jelentős mértékben meghatározza a vajdasági magyarság jövőjét.

2016. december 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább