2021. augusztus 5. csütörtök
Ma Krisztina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Mit hoz az RMDSZ-nek a Fidesznek való behódolás?

Parlamenti választásokat rendeznek vasárnap Romániában. Az RMDSZ fennállása legnagyobb küzdelmét vívja, a felmérések szerint 4-5 százalékon mozog, így akár ki is eshet a parlamentből, miközben a romániai magyarok részaránya 6 százalék fölött van. De hogyan jutott idáig a Kárpát-medence legsikeresebb magyar szervezete? Népszava:

Az idei választáson nem lesz magyar-magyar verseny. Az RMDSZ helyet adott listáján a Magyar Polgári Pártnak, Tőkés László formációja pedig magyar kormánytámogatás nélkül nem tud indulni.

A 2012-es parlamenti választás még a magyar-magyar szembenállás jegyében zajlott. Tőkés László 2011-ben jegyeztette be pártját, az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), formációja addig csak civil szervezetként, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsként (EMNT) létezett és a Magyar Polgári Párt jelöltjeit támogatta. Az Orbán-kormány megalakulása után azonban új helyzet teremtődött, Tőkés nyílt politikai támogatást kapott Budapesttől, így a 2012-es választáson az EMNP is indult. Az RMDSZ és a Fidesz viszonya még konfliktusos volt, a nagy kiegyezés csak azt követően indult el, hogy Orbán Viktor belátta, kormányzati pozícióból a kettős állampolgárság hátszelével sem tudja Tőkésékkel kiüttetni a nyeregből az RMDSZ-t. De ekkor még megpróbálták.

(…) Most, négy év elteltével viszont Kövér László újra kampánylátogatást tett Erdélyben, ahol már az RMDSZ vezetőkkel, köztük Kelemen Hunor elnökkel állt ki és beszélt az erős bukaresti parlamenti képviselet szükségességéről. Pénteken Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter látogatta meg a csíkkarcfalvi jégkorongpályát, majd tartott közös sajtótájékoztatót az RMDSZ elnökével. (Csíkkarcfalván, Kelemen szülőfalujában hokiakadémiát építenek ki a magyar állam támogatásával. Ezt idén nyáron jelentették be.) Csütörtökön Orbán Viktor is levizitelt Szatmárnémetiben és szavazásra buzdította az erdélyi magyarokat, mert mint fogalmazott: "Azt szeretném, ha nem lehetne átnézni a magyarokon".

Az erős bukaresti parlamenti képviselet azonban igencsak kérdéses pillanatnyilag. A rendszerváltás után első alkalommal merül fel ténylegesen a veszélye annak, hogy az RMDSZ nem tudja átlépni az 5 százalékos választási küszöböt. Vigaszágon minden bizonnyal bejut, a román választási törvény biztosította alternatív küszöbnek köszönhetően, de így kimarad a töredékszavazatok visszaosztásából, az ugyanis csak az 5 százalékot teljesítő pártoknak jár, és pozíciói is megrendülhetnek. (…)

Az okokat sokan, sokféleképpen magyarázták, magyarázzák. Nyilván sokféle megközelítése lehet a dolognak, s bármelyikre rásüthető az elfogultság bélyege. Az enyémre is. Véleményem szerint az erdélyi magyarság és az RMDSZ helyzetét alapvetően négy tényező befolyásolja – a romániai demokrácia állapota, a Románián belüli interetnikus (román-magyar) viszony, az RMDSZ és a román politikum közötti kapcsolat illetve a magyar-román államközi viszony. A rendszerváltás óta eltelt 26 év történései is azt bizonyítják, hogy a romániai magyarság helyzete akkor javult látványosan, amikor az RMDSZ erős volt, a román politikai pártok megkerülhetetlen tényezőnek, megbízható, potenciális koalíciós partnernek tekintették, és a kétoldalú államközi kapcsolatok nem voltak konfliktusokkal terhelve. A nyelvi, oktatási jogok biztosítása, a közösségi restítúció elindítása is tulajdonképpen mind akkor történt, amikor az RMDSZ kormányon volt, az államközi viszonyban pedig a német-francia történelmi megbékélés és együttműködés volt a követendő példa.

Az, hogy az RMDSZ kisebbségi képviseletként 1996-ban először kormányra kerülhetett, egyben a román demokrácia és jogállamiság terén elért fejlődést is mutatta. A rendszerváltás utáni első hat évben, az Iliescu-korszakban, ellenzékben nem tudott látványos eredményeket felmutatni az RMDSZ. A kormányzati szerepvállalás hozta meg az áttörést, ám egyben a látványos belső szakadást is. A Tőkés László, akkor még RMDSZ tiszteletbeli elnök nevével jelzett belső ellenzék ezt kollaborációnak minősítette és hangosan tiltakozott a „mindenkori román hatalom” kiszolgálása ellen. 1998-ban, az első Orbán-kormány megalakulásával komoly „anyaországi” hátszelet kapott a Tőkés tábor, az akkor még RMDSZ platformként funkcionáló Reform Tömörülés. Ebben az időszakban az Orbán-kormány még belső puccsal próbálkozott (sikertelenül), a Reform Tömörülést támogatta abban, hogy átvegye az RMDSZ vezetését. A magyar-magyar viszony minden vonatkozásban romlani kezdett, bár az RMDSZ és a Fidesz kapcsolata akkor még nem vált annyira konfliktusossá, mint 2002 után.

A belső viszály azonban terebélyesedett. 2000-ben, a parlamenti választási kampányban az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyenesen arra szólította fel a romániai magyarokat, hogy ne szavazzanak az RMDSZ-re.

A 2002-es magyarországi választás után romlott meg végképp az RMDSZ-Fidesz viszony, Orbánék nem tudták lenyelni, hogy az RMDSZ nem áll be mögéjük, hanem normális kapcsolatot tart fenn minden magyar parlamenti párttal, a mindenkori magyar kormánnyal. Ezután következett a komcsizás, nemzetárulózás, illetve a Fidesz szatelit szervezetek erdélyi kiépítése. 2003 januárjában az RMDSZ kongresszusa eltörölte Tőkés László tiszteletbeli elnöki címét, miután a püspök a román bíróságon támadta meg az RMDSZ-t. A polgári körök létrehozása befuccsolt, de létrejöttek a „nemzeti tanácsok”, a Székely Nemzeti Tanács illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. E kettősség már akkor jelezte, hogy a „nemzeti tábort” igencsak komoly belső ellentétek feszítik, ami később be is igazolódott a Tőkés László – Szász Jenő közötti hatalmi versengésben. Tőkés ugyanis képtelen elviselni, ha nem ő az egyedüli dudás a csárdában, márpedig kezdetben Orbánék is Szász Jenőben látták a lehetőséget inkább az RMDSZ kiütésére. A 2004-es parlamenti választásra még nem sikerült bejegyeztetni a Magyar Polgári Pártot (MPP), de Szászék indítottak egyéni jelölteket az RMDSZ ellenében, akiket végül is a Fidesz és Tőkés környezete is támogatott. Az az évi helyhatósági választáson is indultak Szászék, ott ugyanis szövetségként is megtehették azt. Ez volt a nyitánya a máig tartó magyar-magyar megmérettetésnek, amelyben mindeddig Orbán Viktor és környezete nyíltan kiállt az RMDSZ ellen, s mindeddig nem érezték fontosnak az „erős bukaresti képviseletet”, amelyért az idén már, az RMDSZ egykori legvehemensebb ellensége, Szász Jenő „komája”, Kövér László is síkraszállt. (Orbán és a Fidesz először a 2014-es Európai Parlamenti választások alkalmával állt ki az RMDSZ mellett.)

Lehet, hogy véletlen, lehet, hogy nem, de ha a számokat nézzük, az látszik, hogy a magyar szavazókedv is e belső megosztottság mélyülésével egyenarányosan csökkent. Nyilván nagymértékben hozzájárult az is, hogy időközben az RMDSZ – az ellenzéke által hevesen bírált „kis lépések politikájával” eredményeket ért el, s a magyar közösség egy része nem érezte már annyira létszükségletnek egy etnikai képviseletet. De legalább ennyit rontott a helyzeten az az egyre nagyobb nyilvánosságot kapó álláspont, amely szerint ezek az eredmények csak látszateredmények, hiszen nincs autonómia, az RMDSZ pedig (Kövér László szavaival élve”bolsevik fogantatású” szervezet, a román hatalommal kollaboráló, nem a magyar érdekeket képviselő párt.

Talán nem véletlen, hogy mindeddig épp a 2008-as parlamenti választásokon csökkent legdrasztikusabban az RMDSZ-re leadott szavazatok száma. Mintegy 200 ezer szavazót veszített ekkor a magyar érdekképviselet, ugyanis ekkorra ért be a budapesti aknamunka, ekkor jelent meg először hivatalosan is a versenyben az első Fidesz zsebpárt, az MPP, amely ugyan nem tudott sok szavazót elvenni, de a szembenállás annál többnek vette el voksolási kedvét.

Ezt az RMDSZ-ellenes szemléletet sajnos – 2010 óta a magyarországi közmédia segítségével is – sikerült annyira meggyökereztetni, hogy azon már Orbán Viktor személyes varázsa sem tud változtatni lényegesen. Félő, hogy a mag, amit elültettek, majd 12 éven át ápolták, most hozza meg igazán mérgező gyümölcsét.

Adódik a kérdés, miért „hódolt be” mégis az RMDSZ a Fidesznek? A 2011 februárjában elnökké választott Kelemen Hunor nagyon nehéz helyzetbe került. A kettős állampolgárság biztosításával Orbán Viktor a legnépszerűbb politikussá vált a határon túli területeken, a magyar állampolgárság biztosítása, főképp a 2004-es népszavazás traumája után erkölcsi, lelki elégtétel volt a külhoni magyar közösségek számára. Ezzel szembemenni politikai öngyilkosság lett volna. Az RMDSZ elnökének különben is kötelessége a mindenkori magyar kormánnyal való normális kapcsolat kiépítése, amit ő meg is próbált. Orbánnak azonban kellett a 2012-es csúfos vereség, zsebpártjainak 1 százalék alatti eredménye a kijózanodáshoz. Azt a csatát elveszítette, de a háborút úgy tűnik, megnyerte. Nem kompromisszum született, hanem az RMDSZ elfideszesítése történt meg, annyira, hogy ebben a kampányban már rezsicsökkentéssel kampányolt a romániai magyar szövetség is, s a nagy megbékélés nyitányaként 2014 decemberében, a jobboldali Klaus Johannis államfő győzelme után, önként és dalolva kivonult a szociáldemokrata Victor Ponta vezette kormányból, s fokozatosan visszatért a sérelmi politizáláshoz. Azóta halmozódnak a magyarellenes megnyilvánulások, intézkedések, a Bukarest-Budapest konfliktus pedig egyre hangzatosabb. (…)

2016. december 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

2022-ben Szerbia is választ, de az ellenzék még mindig nem tudja, induljon-e

A 2020-as választásokat bojkottálta az ellenzék nagyrésze, a teljesen a kormánypárt által uralt parlament egyszínűsége és >

Tovább

Orbán után epedeznek az amerikai konzervatívok

A Washington Post egyik vezető elemzője állítja ezt, miután a héten Budapestről megy a konzervatív amerikai >

Tovább

A 77 milliárd

Így aztán ha nem az egész országot kifosztó és azt önmaguk között leosztó maffiózók ellenőrzik a >

Tovább

Tucker és Viktor

Mindkét érintett fontosnak tartja az egykori Karmelita Kolostorban lezajlott találkozót. Orbán azt hiszi, hogy jól jön >

Tovább

Kilép-e Magyarország az unióból?

A Bloomberg hírügynökség sokatmondónak tartja Magyarország uniós tagsága ügyében, amit Varga Mihály mondott az ATV-nek, hogy >

Tovább

Az Orbán-kormány egy cinikus hatalmi gépezet

Karácsony Gergely számára akkor telt be a pohár az Orbán-kormánnyal szemben, amikor az a járvány kellős >

Tovább

Majdan: menekültek a visszatoloncolásról

A tudósító felkereste szerb földön a mindössze pár száz lakosú Majdan községet, ahol kb. 200 idegen >

Tovább

Vettel és Hamilton, a száguldó jótét lelkek

Hogy persze a Forma-1 fórum lett olyanok számára, akik javítanának az világon, az vitathatatlanul Hamilton érdeme. >

Tovább

A szivárvány színű Vettel

Sebastian Vettel olyan bukósisakot visel a Hungaroring hétvégi futamán, amelynek teljes felületére szivárvány színű matricát ragasztottak, >

Tovább

Mozgásba lendült a Balkán-útvonal

Burgenlandban van olyan nap, hogy 100 határsértőt is elfognak. Számuk az idén már az 5 ezer >

Tovább

A magyar homofób törvény tudatos provokáció

Várható volt, hogy az EU reagál rá, de a kormányfő meg akarja mutatni vele, hogy ő >

Tovább

A szexuális propagandáról

S persze kiskorú gyermek által elkövetett szexuális propagandának minősül az, amikor mondjuk egy tömegtüntetésen a kisgyermek >

Tovább