2019. október 14. hétfő
Ma Helén, Kaldixtusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Beaujolais

Csorba Zoltán
Csorba Zoltán

Megnőtt az érdeklődés, a kereslet, Beaujolais vidékén immár túlnyomó részben gamay-t termesztenek, az 1960-ban előállított mintegy 1000 hektoliter helyett manapság már 825.000 hektolitert termesztenek. Csorba Zoltán (csorbazoli.blog):

November hónap harmadik csütörtökje, ami az idén 17-re esik a világhírű Beaujolais francia újbor ünnepe. Ezen napon éjféltől hagyhatják el a raktárakat az előkészített palackozott borok, hogy a kijelölt helyeken (külön térképen szerepelnek címek szerint a kiválasztott éttermek, bisztrók) egyazon időben hivatalosan bejelentsék: Le Beaujolais nouveau est arrivé! (Az új Beaujolais megérkezett!). S azután, az elkövetkező napokban  még számtalan helyen és üzletben beszerezhető és megkóstolható a nedű idei termése. Tegyük hozzá: aránylag elfogadható áron, palackonként 6,90 - 25 euróért. Az újbor ízlelése, minőségének megvitatása Párizs novemberi hangulatának is összetevő részévé vált. Írásom olvasása mellé javasolnám Garry Moore Parisian Walkway című szerzeményének meghallgatását. A dal szövegében is elhangzik a finom Beaujolais wine.

Mivel általában a francia vörös bor hallatán sokan a testes bordeaux-i borokra gondolnak, a csalódás elkerülése érdekében felhívom a figyelmet, hogy ne várjanak túl sokat. A Beaujolais ugyanis egy olyan vörösbor (egyesek szerint „éppen hogy csak vörös”), amely könnyedségével, egyszerűségével, gyümölcsös, virágos zamatával (a zamatokról az alábbiakban majd még részletesen is szólok) szerzett világhírnevet. És egy kitartó,  rendkívül jól felépített marketingnek köszönhetően.

A Beaujolais vidék Burgundia déli részén fekszik egy hozzávetőlegesen  55 km hosszú és 11 – 14 km széles területen, ahol 20.234 hektáron sorakoznak a szőlőültetvények. Már a római korban is termeltek itt bort, a Középkorban a Bencés szerzetesek privilégiuma közé tartozott. A világhírű újbor a gamay nevű kékszőlő fajtából készül, ezt a fajtát a Beaune nevű várostól délre fekvő,  ugyanilyen nevű faluban nemesítették 1360-ban. Majd Burgundia hercege II. (Bátor) Fülöp 1395-ben hozott egy (bátor) rendeletet amellyel az elterjedt szőlőfajtát betiltotta és kivágatta, arra hivatkozva, hogy Burgundia nemes ültetvényeire nem való ez a középszerű bort adó plebejus szőlőfajta. Amely rokonságban áll az előkelő pinot noir-al, de igénytelenebb, művelése egyszerűbb, hamarabb virágzik, két héttel korábban érik és bővebb a termése. Bátor Fülöp rendeletét 1453-ban Jó Fülöp herceg is megerősítette kijelentvén: „Burgundia hercegei arról híresek, hogy a keresztény világ legjobb borait készíttetik. Megőrizzük ezt a hírnevünket!”. De mint ahogy egy korábbi Fülöpnek, a Szép becenévre hallgató de annál romlottabb IV. Fülöpnek sem sikerült 1307-ben kiirtani a templomos lovagokat, a gamay is túlélte a halálos verdiktet.

A vidék szőlőgazdái termelték továbbra is a gamay-t és más fajtákat is, de a hivatalos hatóság Beaujolais-t egészen 1938-ig nem ismerte el Burgundián belül külön tájegységnek. Ahhoz, hogy Beaujolais országos hírnévre tegyen szert, bármennyire is furcsán hangzik, az irodalom is hozzásegített, Gabriel Chevallier Botrány Clochemerle-ben című 1932-ben megjelent bővérű humorú regénye. Az arról a vidékről származó író által megírt történet egy kigondolt nevű faluban játszódik (hogy konkrétan ne sértsen meg senkit), a szereplők itt élő polgárok, szőlős gazdák, noha a bortermelésről a legkevésbé esik szó, de minden másról igen mégpedig egy meglehetősen szabadszájú stílusban. A regény megjelent magyar fordításban is (1952-ben és 1963-ban), letölthető az elektronikus könyvtárból is (én is így olvastam) a jellegzetes francia vidéki szabadszájúságot a fordító merészebben is érzékeltethette volna... A regényről az 1950-es években készült egy sikeres film, a kor legjobb francia komikusának, Fernandelnek a főszereplésével, később, ha jól tudom filmsorozat is. A lényeg: Franciaországban immár mindenki tudta hol van Beaujolais és a vászonról megismerte a vidéket, a borászokat. Ezek után az onnan származó neves személyiségek, írók, újságírók, művészek mindent latba vettek, hogy a vidék borát is megismertessék. A nagy áttörés 1975-ben történt, amikor René Fallet író megjelentette a „Le Beaujolais nouveau est arrivé” című könyvét és a címbe foglalt mondat, amivel egykoron Lyonban jelentették be minden év november 15-én az új bor leggyorsabb termelőjének a megérkezését, (Párizsban 1970-től alkalmazzák), szlogenné vált. Ugyanebben az évben a beaujolais-i lobbisták elérték, hogy a Francia Parlament elnöke, Edgar Faure a Bourbon palotába hívatta a sajtót, tévét és ott promoválta a bortermelő nagyhatalom világhírnévre pályázó termékét. Megnőtt az érdeklődés, a kereslet, Beaujolais vidékén immár túlnyomó részben gamay-t termesztenek, az 1960-ban előállított mintegy 1000 hektoliter helyett manapság már 825.000 hektolitert termesztenek. Francia forrásból olvasom, hogy most már az a gond, hogy nem tudnak eleget kitermelni, a vásárlók között az utóbbi években megjelent Dél Korea, Kína és Oroszország is hatalmas igényekkel. Egyébként a marketing fogáshoz tartozik az is, hogy a korábbi, törvény által meghatározott dátumokhoz képest (november 13., november 22., november 15. – Magyarországon november 11.) az újbor megjelenésének napját 1985-ben november harmadik csütörtökjeként jelölték meg, egy héttel az amerikai Hálaadás ünnep előtt (hogy oda is elérhessen a sült pulyka mellé).

Nem kívánok amatőrként szakértőnek tetszelegni, de azt mindenképpen le kell írnom, hogy a Beaujolais újbor (az újbor azt jelenti, hogy erjedés után, érlelés nélkül palackozzák) szénsavas maceráció eljárással készül. Kizárólag kézzel szüretelnek azért, hogy a szőlőszem ép maradjon, ezzel kevesebb csersav (tannin) kerül a borba és az erjedés a szőlőszemen belül kezdődik meg. Az előírt legkisebb alkohol tartalom 9%, a 10,5-12 százalékos Beaujolais már „supérieur” jelzést kap. Mint említettem, az újbor gyors fogyasztásra való, legkésőbb néhány hónapig őrzi meg minőségét, a szakértők szerint legtovább a Moulin-á-Vent (magyarul szélmalom).

Bizonyára sok kezdő borfogyasztó került már olyan helyzetbe, hogy a társaságban akadt szakértő (vagy „szakértő”) aki elkezdte vallatni, hogy milyen zamatokat érez a boron. Ennek meghatározásához azonban a kiváló érzék mellett nagy tapasztalat és nem kevés képzelőerő szükséges. Az alábbiakban felsorolom, hogy a legismertebb Beaujolais borokon milyen zamatot kell felfedezni:

Brouilly – áfonya, cseresznye, eper, ribizli,

Régnié – ribizli, málna,

Chiroubles – a viola illata

Fleurie – a neve már virágra utal, több féle virág illatát szívta magába,

Saint-Amour – sárga barack

Chénas – vadrózsa

Juliénas – pünkösdi rózsa, egyébként a legfűszeresebb bor,

Morgon – sárgabarack, őszi barack.

A legvégére egy anekdotát tettem félre: Brouilly Cru térségben (Beaujolais három térségre osztható, 96 faluban termelik a világhírű nedűt) létezik egy furcsa nevű, Pisse Vieille bor, a név magyarul „vénasszony pisijét” jelenti. Az elnevezés pedig onnan ered, hogy egy falubeli néni, miután meggyónt és távozott a templomból félreértette amit a pap utána kiáltott. „Ne pechez plus!” – figyelmeztette a pap („ne vétkezzen többé!”) amit a néni „Ne pissez plus!” –ként értett. Mármint, hogy többet ne pisiljen. Ezért az elkövetkezőkben titokban osont csak ki a szőlőtőkék közé pislantani.

 

2016. november 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább

Greta Thunberg szelleme kísért a Vajdaságban

Van itt minden: rettegés az afrikaiaktól, ökobolsevik politikai szélhámosozás, Nobel-békedíjasozás (áthallással, hogy ugye mindig zsidók kapják, >

Tovább

Bűn és bűnhődés ₋ a Trócsányi-ügy

De miért tette ki e kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, >

Tovább