2019. november 17. vasárnap
Ma Hortenzia, Gergő, Dénes névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Szerbia nem teljesít!

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Csorba a saját koalíciós partnereinek olyan problémákról tesz fel kérdéseket, amelyek megoldását a koalíciós szerződésbe kellett volna foglalni. Úgy látszik azonban, hogy csak a képviselői helyek voltak a fontosak. Bozóki Antal (bozokiantal.blog):

Október 14.

Diszkriminálják a magyarokat

A temerini községi képviselő testület  ülése több szempontból is felkeltette a figyelmem:

Robert Karan ellenzéki képviselő, kezdeményezte, hogy „a testület hozzon határozatot a csapvíz háztartási fogyasztásra való alkalmatlanságáról, mivel az ügyben illetékes köztársasági intézet a legrosszabbnak ítélte a temerinit”. A hatalmi koalíció nem fogadta el az indítványt.

A tudósításból nem világos, hogy mit jelent az idézett megfogalmazás. Amennyiben ebből az következik, hogy a csapvíz fogyasztása ártalmas az egészségre, akkor bizony a temerini képviselő testület tisztségviselőit felelősség terheli a lakosság egészségének lehetséges megrontása miatt. Tudatában vannak-e ennek?

Csorba Béla, a hatalmi koalícióhoz tartozó Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) képviselője azt rótta fel (helyesen) az ülésen, hogy a Veljko Vlahović Gyermekintézményben „nem tisztelik a foglalkoztatottak nemzetiségi arányainak védelméről szóló törvényt. Számításai szerint ugyanis a 106 foglalkoztatott közül mindössze 23 a magyar (21,69%% – B. A.), hogy legalább 5 magyar káderral van kevesebb az óvodában a keletinél. A helyzet azonban nem most alakult ki, hosszú időn át tartó folyamat következménye, amit kötelesség megoldani. Erre vonatkozóan azonban semmilyen elképzelés sincs az óvoda részéről. Reményét fejezte ki, hogy a gyermekintézmény munkájára vonatkozó jövő évi jelentés már jobb lesz.”

Csorba azt is nehezményezte az, hogy „a Közművesítési Közvállalatban a 38 nem állandó munkaviszonyban alkalmazott személyből csupán 4  magyar nemzetiségű (10,52% – B. A.), a Gázszolgáltató Közvállalat 21 dolgozója közül pedig csak egyetlenegy magyar nemzetiségű (4,76% – B. A.). Mindkét esetben azt kérdezte, hogy mit terveznek a közvállalatok vezetői tenni a magyarokkal szembeni diszkrimináció felszámolásáért.”

Temerinnek egyébként – a legutóbbi (2011. évi) népszámlálási adatok szerint – 28 287 lakosa volt, akik közül 19 112-en (67,56% – B. A.) vallották magukat szerbnek, magyarnak pedig 7460-an (26,37% – B. A.).

A tudósításból nem derül ki, hogy a magyaroknak a temerini a közvállalatokban való megkülönböztetésével kapcsolatos kérdésekre mikor esedékesek a válaszok.

Az eset furcsasága viszont, hogy Csorba annak a pártnak az elnöke, amelyiket – a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) együtt – a Szerb Haladó Párt (SZHP) „a magasabb szinten kötött, korábbi egyezség eredményeként a községet vezető koalícióba bevett”. Most a saját koalíciós partnereinek olyan problémákról tesz fel kérdéseket, amelyek megoldását a koalíciós szerződésbe kellett volna foglalni. Úgy látszik azonban, hogy csak a képviselői helyek voltak a fontosak.

További probléma, hogy a magyarokat nem csak a temerini közvállalatokban diszkriminálják, hanem szerte a tartományban. Hasznos lenne egy ilyen kutatást végezni, akkor talán választ kapnánk a kérdésre, hogyan is állunk valójában a részarányos foglalkoztatással?

Október 17.

Szerbia nem teljesít!

Olvasom a Danas c. belgrádi napilapban, hogy Deli Andor, VMSZ/Fideszes európai parlamenti képviselő javaslatára az Európai Parlament hagyományos nemzeti kisebbségi, nemzeti közösségi és nyelvi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának (röviden: Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup) október 27-i ülésén bemutatják a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére hozott szerb cselekvési tervet.

A napirend szövege szerint, az ülésen „a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek helyzete és a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos cselekvési terv megvalósításáról” lesz szó.

Az eseményre meghívták Ana Brnabić államigazgatási és közigazgatási miniszter asszonyt, Čedomir Backović, az igazságügyi miniszter helyettest, a 23. csatlakozási fejezetről tárgyaló csoport vezetőjét (akinek az ügyvédi nyilvántartásba való bejegyzését az Vajdasági Ügyvédi Kamara 2015-ben elutasította, úgy értékelve, hogy „nem méltó” az ügyvédi hivatás gyakorlására),  Nyilas Mihály, tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárt, valamint Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét. (És, természetesen ott lesz Deli Andor is.)

Ennek a három magyarnak jutott az a hálátlan szerep, hogy az akciótervet magasztalják, hogy elmondják, milyen jó az nekünk. Holott a magyar közösség érdekeinek nem felel meg, nem is fejezi azt ki. (El)várható-e egyáltalán ezektől a pártemberektől a tárgyilagos viszonyulás, a nemzeti kisebbségi jogokért való kiállás?

A meghívóban szerepel az adat, miszerint a magyarok „Szerbia lakosságában 3,5%-al vesznek részt”, nem pedig az, hogy a Vajdaság Autonóm tartomány lakosságának a 13%-a magyar nemzetiségű. Ez már eleve téves képet ad az őshonos magyarok helyzetéről. Ki foglalkozik egy 3,5%-os lélekszámú kisebbséggel? Vagyis azt sugallja, hogy Szerbia még ilyen kevés számú kisebbséginek is „önkormányzatot biztosít”!

A cselekvési tervet a Magyar Nemzeti Tanács – Hajnal Jenő irányításával – még csak napirendre sem volt hajlandó tűzni. Ez azt is jelenti, hogy a vajdasági magyarok szempontjából nem tekinthető hivatalos és támogatott dokumentumnak. Az MNT, tehát, az alapvető feladatának nem tett eleget, amikor nem foglalt állás a cselekvési tervről. Kinek a nevében beszél majd Strasbourgban a troika?

Hogyan lehetséges az, hogy a március 3-án elfogadott dokumentum három hónap alatt már 82 százalékban megvalósult, miközben a nemzeti kisebbségek helyzete egy jottányit sem javult?

A cselekvési program elfogadása óta éppen semmi nem történt a gyakorlati megvalósítása érdekében. A szerb kormány a választásokkal volt elfoglalva. Ana Brnabić miniszter asszony is csak most ismerkedik a feladatokkal.

A cselekvési tervben – a figyelmeztetések ellenére – nem kaptak helyet a magyar közösség nyílt kérdései, mint például a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítése a választási törvénybe, az arányos részvétel biztosítása a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten; Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatása és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérése; a betelepítések leállítása és a lakosság etnikai összetétele megváltoztatása tilalmának betartása; a bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala és a nemzetiségiek arányos foglalkoztatásának biztosítása a tartományi és községi közigazgatási, valamint igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, a magyar nyelv hivatalos használatának biztosítása ezekben a szervekben, továbbá egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatala, stb. 

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény „módosítása vagy új meghozatala” előbb 2014 második felében volt esedékes (az Alkotmánybíróság 576-os számú, 2014. január 16-i döntése értelmében), majd 2015. negyedik negyedévére, 2016 első negyedévére. A cselekvési terv most 2017 első negyedévére látja elő. Kétlem, hogy ekkor is sor került erre.

Az új tartományi szerb haladó párti hatalom (amelynek a VMSZ is része) az idén tovább csökkenti a nemzeti tanácsoknak juttatott pénzt. (Erről a Magyar Szó „Támogatás a nemzeti tanácsoknak címmel ír! Milyen támogatás?)

Szerbia, tehát, nem teljesíti a vállalt nemzeti kisebbségügyi kötelezettségeket!

Jellemző, hogy az ülésre nem hívták meg a többi nemzeti tanács képviselőit. Így a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) képviselőit sem. Közismert, hogy a BNV az Aleksandar Vučić szerb kormányfőhöz intézett március 8-i levelében „erélyesen tiltakozott a Szerb Köztársaság kormányának döntése ellen, hogy nem teljes és nem legitim nemzeti kisebbségi akciótervet fogadott el a 2016. március 3-i ülésén”.

– A Bosnyák Nemzeti Tanács úgy tartja, hogy egy ilyen nemzeti kisebbségi akcióterv elfogadása veszélyezteti a Szerb Köztársaságban élő bosnyákok vitális érdekeit, ami ékesen mutatja, hogy a szerb kormány és a többi állami szerv a bosnyákokkal szemben nyílt nem toleráns politikát folytat – olvasható a Dr. Sulejman Ugljanin, a BNV elnöke által aláírt levélben.

A BNV követelte a Szerb Köztársaság kormányától, kötelezze az akcióterv kidolgozásával megbízott munkacsoportot, hogy a nemzeti kisebbségi akciótervbe sorolja be a Bosnyák Nemzeti Tanács javaslatait és követeléseit, ami az MNT elnökének eszébe nem jutott.

Akkor, miről is lesz szó Strasbourgban?

Október 18.

Magyar óvodai csoport Nezsényben

– A közép-bánáti Nezsényben az idén nyílt először magyar óvodai csoport. A szülők kezdeményezésére Ábel Kornélia foglalkozik a magyar gyerekekkel. Az ezer lakosú településen élőknek egyharmada magyar, de már nem mindenki beszél anyanyelvén.

A közép-bánáti település iskolájának alsó tagozatán van még magyar tannyelvű oktatás, viszont magyar óvodai csoport eddig még nem volt.

– Már ezelőtt három évvel igényt tartottak a szülők magyar óvodai oktatásra, de mindeddig nem sikerült beindítani. Az idén valahogy beindult, ha egy kicsit késve is. Három iskoláskor előtti kislánnyal foglalkozom. Ők iskola-előkészítős programot hallgatnak. Nagyon reméljük, hogy jövőre, őszre magyar nyelvű iskolába fognak iratkozni, mondja Ábel Kornélia óvónő, aki 2012 óta vezeti az anyanyelvápolást a faluban. Két korosztályban, 3,5–6 éves korig, mintegy harminc gyerek tanul magyarul. Ez is azt mutatja, hogy sok magyar szülő nem él a lehetőséggel és nem íratja magyar iskolába a gyerekét.

A titeli Magyar Művelődési Központ október 1-jei megnyitása és a nezsényi magyar óvodai csoport indulása is azt igazolják, hogy a nemzeti kisebbségi jogokét folytatott küzdelem nem reménytelen.

2016. október 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább