Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Re és kontra
Jegyzetem célja most nem a migránsokról szól, hanem arról, hogy KI MILYEN NAGY MAGYAR. Hát nálam Ez ütötte ki a biztosítékot. Sinkovich Zsuzsa (Facebook):
Szeretném mindjárt az elején leszögezni, senkit és senkiket nem pártolok és nem támogatok. Csupán megosztom a MAGÁNVÉLEMÉNYEMET. Ezért mindenkit arra kérek, amennyiben szeretnének hozzászólni ezt csakis kulturált módon tegyék.
Szabadkáról származom, Vajdaságból. Életem javát ott éltem le. Iskolák,munkahelyek, család, barátságok, szerelmek, gyermekem megszületése , mind ehhez a városhoz köt. Múlt időben írom, mert pár éve Hollandiába költöztem.
Büszke vagyok arra, hogy egy olyan városban, közegben élhettem, ahol több nemzet él, több nyelven beszélhettünk, több féle kultúra vett körül. Ezt a fajta többnyelvűséget itt Hollandiában csak kamatoztatni tudom. A családban Magyar nyelvet használtuk, magyar nyelven végeztem az iskolák többséget, tehát a magyarság bennem van…Így bátran ki merem jelenteni, hogy Magyar vagyok. Egy olyan Magyar, aki ismer más nyelveket, más nemzet szokásait, kultúráját. Nemcsak ismeri, hanem elfogadja és szereti azt.
Semmivel sem vagyok kevesebb, mint azok, akik kimentek a népszavazásra. SEMMIVEL... Hogy én miért nem mentem ki? Azért, mert nem értek egyet a magyar politikával. Nem vagyok sem migráns párti és nem vagyok migráns ellenes sem. Nem érzem magamat kellően felkészülve, sem kellően bölcsnek, hogy erről józanul tudjak nyilatkozni. A média és az internet tele van minden féle hírekkel. Senkinek nem hiszek. Könnyű okoskodni a szobában számítógép mellett. Mindkét félnek a re és a kontra tábornak is.
Jegyzetem célja most nem a migránsokról szól, hanem arról, hogy KI MILYEN NAGY MAGYAR. Hát nálam Ez ütötte ki a biztosítékot. Senkinek sincs joga megkérdőjelezni a magyarságát azoknak a személyeknek, akik nem mentek ki szavazni.
A magyarság nem itt kezdődik és nem itt fejeződik be.
Mindenkinek megköszönöm, aki bölcsen hozzá tud fűzni valamit a gondolataimhoz.
Következő cikk: Gyurcsányék végleg kivonulnak a parlamentből
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >
Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)
Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >
„Ej, ráérünk arra még!”?
Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >
A statisztaszerep bevállalása
Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >
Kifelé a Machiavelli-fasorból
Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >