2019. október 21. hétfő
Ma Orsolya, Zsolt névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Balkáni vitézek, gyufával

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Tíz hozzátartozómat vesztettem el, nem akartok talán megint háborúzni? Kit veszítsek még el az enyéim közül, hogy jobb legyen az országnak? Nekem, aki két háborút vészeltem át, meg kell hogy érjem a harmadikat is?” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Sok hűhó semmiért, vagy bevezető egy újabb balkáni háborús kalandba? – ez dől el ezekben feszültséggel terhes napokban a boszniai Szerb Köztársaságban rendezett referendum kapcsán. Félő, hogy sokan az utóbbi fejleményre spekulálnak.

Ha a belgrádi bulvárlapokat nézzük, akkor máris kitört a háború. „Kezdődik a harc a Srpskáért!”, „Nem fogják megsemmisíteni Srpskát!”, „Putyin minden áron megvédi Srpskát”, ilyen és ehhez hasonló címek jelentek meg a múlt héten a szerb entitásban tervezett népszavazás előtt. Címlapon idézték Ivica Dačić külügyminiszter kijelentését, aki diplomáciai köntörfalazás nélkül megüzente a bosnyákoknak, hogy „Ha háborút akartok, megkapjátok!”. Tomislav Nikolić elnök ugyanakkor éberségre intette a szerb hadsereget, hogy az országot ne érhesse meglepetés. A kormány szócsövének tartott Informer pedig azzal a nagybetűs első oldalas címével riogatta olvasóit, hogy „A NATO Szerbia megszállását tervezi”, természetesen Bosznia miatt. Egy másik lap olyan értesüléssel rukkolt ki, hogy Kína felajánlotta: háromszáz kilométer hatótávolságú cirkáló rakétákat hajlandó szállítani Szerbiának.

Éppen elég, hogy a szerencsétlen olvasó ereiben megfagyjon a vér, és hozzálásson a bespájzoláshoz a közelgő nehéz napokra tekintettel.

Nem volt túl megnyugtató az amerikai látogatásáról hazaérkező A. Vučić miniszterelnök válasza sem arra az újságírói kérdésre, hogy lesz-e háború? „Nem fogunk háborúzni, de nem azért, mert félős vagyok, mert aki ismer, tudja, hogy semmitől sem félek, hanem azért nem, mert aggódom népünk jövőjéért”.

Vagyis rettenhetetlen kormányelnökünknek megvan a bátorsága a háborúzáshoz, de még szerencse, hogy aggódik a sorsunkért. Különben ki tudja, hogy holnap mire ébrednénk.

A kemény belgrádi retorika, mint tudjuk, válasz volt Sefer Halilovićnak, Bosznia-Hercegovina hadserege egykori háborús főparancsnokának arra a fenyegetésére, hogy ha Dodikék megtartják a referendumot, akkor megszűnik a Szerb Köztársaság. A nyugalmazott bosnyák tábornok ugyanis úgy látja, hogy az alkotmánybírósági tilalom ellenére megrendezett népszavazás alkotmánysértő és a daytoni békeszerződés megszegését jelenti. Ha pedig a daytoni alkotmány érvénye megszűnik, akkor a korábbi boszniai alkotmány lép életbe, és akkor „befejezzük ezt mesét a szerb entitással”, figyelmeztetett Halilović a szarajevói tévé adásában. Egy esetleges fegyveres konfliktusban a Srpska legfeljebb 10-15 napig maradhatna fenn, mutatott rá, mert mint mondta: „Milošević meghalt, a Jugoszláv Néphadsereg többé nem létezik, és Szerbia nem segíthet Dodiknak”. Majd hozzáfűzte: „Nem fogjuk hagyni, hogy valaki elszakítsa fél Boszniát”.

Egy nyugalmazott és semmilyen tisztséggel nem rendelkező főtiszt szavai nem kellene, hogy ekkora ribilliót keltsenek, Belgrádban mégis úgy fogadták kijelentését, mintha legalább is még mindig ő lenne a hadsereg főparancsnoka. Azzal érvelve, hogy Halilović tulajdonképpen Bakir Izetbegović bosnyák elnök szószólója, és amit mond, az a szarajevói vezetés véleménye. Vagyis azoknak a bosnyák köröknek a véleménye, amelyek nem mondtak le arról, hogy fel kell számolni a szerintük népirtás eredményeként létrejött boszniai szerb entitást. (…)

Ha már Belgrád óvatosságból nem volt hajlandó támogatni a banjalukai referendum ötletét, Dodik a nagy keleti testvérhez sietett, hogy onnan kapjon segítséget. A Vlagyimir Putyinnál tett pénteki látogatásával nyilván azt akarta üzenni bírálóinak, hogy lám, neki milyen hatalmas támogatói vannak! Igaz, hogy Moszkvában semmilyen közleményt nem adtak ki, Dodik azonban igyekezett olyan látszatot kelteni, mintha Putyin teljes mellszélességgel kiállna a nemzetközi viszonylatban jelentéktelen nyugat-balkáni képződmény vezetésének irracionális lépése mellett. Viszont az is igaz, hogy nem is próbálta őt lebeszélni szándékáról, és ezzel lovat adott alá. Persze, nem a Dodik vagy a boszniai szerb testvérek, az entitás egymillió kétszázezer szavazópolgára iránti szimpátiából, hanem saját regionális érdekei miatt. Amiatt, hogy ezzel is bekeverhet a NATO-nak és EU-nak, mielőtt sikerülne nekik felzárkóztatni ezt a nyugtalan régiót Európához.

Ebben kardcsörtető légkörben érdemes meghallgatni egy Boszniából elmenekült és jelenleg Belgrádban élő idős férfi, Petar Popović szavait. „Tíz hozzátartozómat vesztettem el, nem akartok talán megint háborúzni? Kit veszítsek még el az enyéim közül, hogy jobb legyen az országnak? Nekem, aki két háborút vészeltem át, meg kell hogy érjem a harmadikat is?”, tette fel a kérdést, majd indulatosan így fejezte be vallomását: „Legyen átkozott mindenki, aki háborút akar!”.

2016. szeptember 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

Zárt és nyitott identitás

Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >

Tovább

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább