Ma Domonkos, Dominika, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Esterházy
Végel László
„Talán ezért tartottam a közhiedelemmel ellentétben Esterházy Pétert par excellence nemzeti írónak, persze tudatában vagyok, hogy ezt a szerepet soha sem kereste.”
A nemzeti kérdést azonban mindketten komolyan vettük. Az járt a fejemben, hogy évekkel ezelőtt éppen ő jegyezte meg, hogy szerinte másképpen éli át a magyarságát a magyarországi polgár és megint másképpen a kolozsvári. Ez vonatkozik a vajdaságiakra is. A kisebbségi polgár napról-napra találkozik nemzeti mivoltának értelmezésével, e téren sérülékenyebb, egyben átfogóbb ismeretekkel rendelkezik, arra van ítélve, hogy toleránsabb legyen és ismerje a túlélés pragmatizmusát. Éppen ez a mondat – a különbség! - köt össze bennünket, gondoltam, és óhatatlanul Esterházy mondataira terelődött a figyelmem. Esterházy prózájáról, bravúros mondatairól sokan, sokat és nagyon alaposan írtak, a sok kiváló kritikához nem tudnék semmi eredetit hozzáadni. A sérülékenység nagyobb fokának tapasztalataival, bizonyos érzékenység birtokában, az Esterházy-mondatok egyik nagyon sajátos vonására figyeltem fel, amelyre az anyaországi kritikusok, talán éppen helyzetükből adódóan alig ismertek fel. Ez arról szól, hogy alig ismerek újabb kori magyar prózaírót, aki mondatainak hajszálgyökereivel annyira a magyar világban merült volna, mint ő. Ezzel nem csak olvasóként szembesültem, hanem a Kis Magyar Pornográfia című regényének színpadra alkalmazójaként is. A darabot Szabadkán játszották, szerb és magyar közönség előtt. Vajon a szerbek értik-e, töprengtem, miközben a párbeszédeket írtam. Értették! Ez még inkább beigazolódott a regény szerb nyelven való megjelenése után. A szerb kritikusok a legnagyobb elismeréssel írtak a regényről, érzékelve a magyar világ groteszk drámáját. Egyikük megvallotta, hogy ebből a regényből tanulta meg az újabb kori magyar történelmet és rádöbbent arra, hogy ez legalább olyan izgalmas, mint a németek vagy a franciák históriája. A szerb kritikákat olvasgatva egyszeriben fontosnak éreztem a magyar szellemiséget. Az említett sajátos magyar hajszálgyökér-jelenséget ismertem fel Esterházy más műveiben is, így például a Termelési regényben, a Harmonia caelestisben, a Javított kiadásban, vagy az Estiben. Hajszálgyökereket emlegetek, azért mert Esterházyt nem a magyar társadalom „története”, nem a jelen krónikája érdekli, hanem a láthatatlan hálószerű idegrendszere. Talán ezért tartottam a közhiedelemmel ellentétben Esterházy Pétert par excellence nemzeti írónak, persze tudatában vagyok, hogy ezt a szerepet soha sem kereste. Nem is kell keresni, nem is szabad, főleg akkor, ha túl sokan jelöltetik magukat. Az eszme megtalálja a saját emberét.
(Részlet a 65 éves Esterházy Pétert ünneplő pozsonyi Kalligram folyóiratban megjelent naplójegyzetből.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi lesz, ha a bársonyos zavargás erőszakossá válik?
Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja. (…) Ilyesféle közhangulatban járt >
Szirmok és tüskék
Arra gondoltam, hogy miért maradandóbb Sinkó Ervin vagy Herceg János prózája vagy esszéirodalma. Kétségtelen, hogy azért, >
Egy polgáridomár furcsa kalandjai
Igazán érthetetlen tehát, hogy miért és mitől fél. Hacsak nem arról van szó, hogy tényleg élvezi >
Gyűjthetjük-e csokrokba a szép mezei virágokat?
Nemzedékem és a nálamnál fiatalabb nemzedékek is, napjainkban sorsdöntő csata színhelyének közelében él. Az ágyúdörgések hallhatók, >
Újra győzött a nacionalizmus
Kik vannak most hatalmon? Azok, akik ellen 2000-ben tüntetett a tömeg, csakhogy a volt radikálisokhoz és >
Liberális demokrácia rovásírással
Kérdezik, hogy mi van velünk, magyarokkal? Jól elvagyunk. Igaz, hogy most valami sérüléssel bajlódunk, mert a >
Elvtársak, ne lőjetek!
Vagyis lehullott végre a nagy koszos lepel a szemérmesen megbúvó és rejtőzködő igazságról, hogy tudniillik a >
Index!
Ezek a fiatalemberek – az Index szerkesztői, munkatársai – bebizonyították, hogy különösebb hangoskodás és hencegés és >
A vajdasági/délvidéki magyarok helyzetével nincs aki törődjön!
Félő hogy közösségünk megoldatlan kérdései teljesen elsikkadnak/elvésznek/eltűnnek Szerbia további EU-csatlakozási tárgyalásai folyamán. A gyakorlatból (lásd Románia >
Szellemi aura
Érdekes, hogy a vajdasági irodalomban két jelentős alkotó műveiben ismertem fel ezt a szellemi aurát. Az >
Európa rossz tréfa
Nem érdemes már azt a szemrehányást tenni a magyar kormánynak, hogy önös húzásai és gesztusai „nem >
Trianoni csend – anyám csendje
A könyvet elolvasva számos zsidó barátom és ismerősöm elmondta, hogy a holokausztot átélt szüleik is hallgattak >