2019. november 22. péntek
Ma Cecília, Filemon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Nem történt csoda

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„A jórészt a magyar politizálás terén bekövetkezett erjedésnek tudható be, hogy a VMSZ-nek nem végleges adatok szerint csak négy képviselője lesz a köztársasági parlementben, az eddigi hat helyett.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Beigazolódott az, amit mindenki tudott már előre, még azok is, akik titokban valamiféle csodában reménykedtek.

Vagyis az, hogy a választásokon fölényesen nyernek a haladók, és így bebiztosítják hatalmukat egy újabb négy-, vagy ami az itteni szokásrend alapján valószínűbb: legalább egy újabb kétéves mandátumra. A választók közel ötven százaléka - ha tetszik ez nekünk, ha nem - bennük látja a jobb élet megteremtőit, a nemzeti érdekek védelmezőit, az ország legtehetségesebb irányítóit. És nem a fotelbirtoklási küzdelem mindenféle ideológiától mentes haszonlesőit - ahogyan azok látják őket, akik nem rájuk szavaztak.

Pontosabb, ha egyes számban fogalmazunk: nem a haladók nyertek fölényesen, hanem Aleksandar Vučić, az új szerb vezér, a populista demagógia verhetetlen bajnoka, a patetika nagymestere. A választók közismerten a győztest szeretik, Szerbiában talán még hatványozottabban is, mint máshol (emlékezünk még Milošević „Slobo” óriási népszerűségére), és nem azért szeretik, mert ultranacionalistából varázsütésre európai demokratává szelídült és az uniós felzárkózást tűzte ki célul, hanem mert egyszerűen nem tudnak meglenni vezér nélkül. A vezér feje köré vont glória fényében pedig az összes követője is megnemesedik.

Emellett az is tény, hogy a kormánypárt propagandagépezete igencsak sikeresen vizsgázott, és a napidíjas aktivistákkal felturbózott nagygyűlések is megtették hatásukat: mozgósították a bázist és az összes potenciális híveket. Ügyes húzásnak bizonyult a miniszterelnöknek az a szívbe markoló, önsajnáló figyelmeztetése is, hogy a gonosz ellenzék össze akar fogni ellene (micsoda képtelen feltételezés: a demokraták összefognak a radikálisokkal!), hogy őt megbuktassák.

Nem kevésbé volt ügyes az a nyugdíjasok megnyerését célzó gesztus sem, hogy a választások miatt a rendes időpontnál három nappal korábban csengetett náluk a postás a járandóságukkal. Igaz, a nyugdíjakat és a közszolgáltatási dolgozók bérét nem állították vissza a megcsapolás előtti szintre, mert erre már nem futotta volna, ennek pótlására viszont a SNS kampányzáró mítingjén a miniszterelnök megdicsérte „a reformok érdekében történt hősies áldozatvállalásukat”, és elismerésül „nagy tapsot” kért a résztvevőktől, speciel az áldozatkész nyugdíjasok számára. Valószínű, hogy a visszaállítás helyett a továbbiakban is csak tapsra számíthatnak. (…)

Ami tartományunkat illeti, a jóslatok itt is beigazolódtak: bekövetkezett a demokraták földrengésszerű veresége, és ezzel vége szakadt az általuk vezetett, tizenhat éve fennálló hatalmi koalíció kormányzásának. Hiába igyekezett a tartományi kormány a maga szerény propagandaeszközeivel bizonygatni eredményeit, a SNS-t támogató országos média olyan pusztító propaganda hadjáratot folytatott ellene és főleg vezetője, Bojan Pajtić ellen, hogy azt kivédeni nem volt lehetséges. Nincsenek illúzióink a tekintetben, hogy a SNS tartományi hatalomszerzése a vajdasági autonómiatörekvések súlyos vereségét és a központosítási tendencia megerősödését jelenti. A VMSZ ugyan idejében kihátrált a DS-szel és a ligásokkal való szövetségből (bár ennek ellenére megtartotta kormányzati pozícióit), és átpártolt a győztes oldalra, ám csak az idő fogja megmutatni, hogy a kisebbségi autonómiatörekvések szempontjából mennyire volt ez hasznos lépés. Nehezen feltételezhető ugyanis, hogy annak a haladó pártnak a képviselője, amely a centralista hatalom megszilárdítását tűzte ki célul, tartományi vezetőként nagyobb megértést fog tanúsítani a sajátos kisebbségi kérdések és igények iránt. Még akkor sem, ha a VMSZ „hűségjutalomként” ismét jelentős kormányzati posztokat kap a tartományban.

A jórészt a magyar politizálás terén bekövetkezett erjedésnek tudható be, hogy a VMSZ-nek nem végleges adatok szerint csak négy képviselője lesz a köztársasági parlementben, az eddigi hat helyett. Az is kudarcként könyvelhető el legnagyobb pártunk szempontjából, hogy a VMDK-Magyar Mozgalom – szintén nem végleges adatok szerint – két helyet szerzett a tartományi képviselőházban, Szabadkán pedig a Maglai Jenő nevével fémjelzett Mozgalom a polgári Szabadkáért lista ugyanannyi szavazatot kapott, mint a VMSZ.

2016. április 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A saját lakodalmából vitték el a vőlegényt katonának

A zöld terepjáró felbukkanása olyan volt, mintha egy halottaskocsi jött volna a házhoz, nyomasztó emlék marad. >

Tovább

„Egyfajta autonómia az autonómiában”

Az MNT által képviselt „autonómia”, tehát, közelről sem olyan autonómia, amilyen az őshonos nemzeti kisebbségeket Európa >

Tovább

Ez nem a miénk, mi itt megszállók vagyunk

Ebben a faluban, a templom előtt volt a gyülekezés. A parancsnokunk azt ígérte, hogy végre jöhetünk >

Tovább

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább