2021. március 5. péntek
Ma Adorján, Adrián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Levél Amerikából

Komcsik a Capitolium árnyékában

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Komcsik a Capitolium árnyékában

Egy igazi baloldali, antikapitalista tüntetésről van szó, és mint ilyen, természetesen kötődik Bernie-hez, a 75 éves ifjú amerikai szocialistához.

A National Gallery of Art, vagyis a Nemzeti Művészeti Galéria vidám termeiben a remekművek elképesztően gazdag tárháza várja a gyakran rövidnadrágos, vietnami papucsos (japankák) látogatókat. A dress code errefelé egy régmúlt mesevilág koloncának számít. Mindenki fényképezőgéppel, okostelefonnal fotózza szenvtelen arccal a sok Cézanne-t, Gauguint, Modiglianit, van Goghot, Picassot... A nagytestű afroamerikai őrök csak békésen bólogatnak, belülről talán egy kicsit megvetve az először félénken, de utána mindinkább belemelegedve fotózgató sápadtarcúakat. Ilyen mennyiségű impresszionista remekművet talán csak a Louvre-ban lehet látni.

A múzeum épületéből kilépve a gyanútlan turistát megszúrja az áprilisi napfény, mintha július lenne. Hiába, Japánban most virágzik a cseresznye (ami miatt kinyitották ezen a hétvégén a Fehér Ház kertjét, amint arról előző levelemben beszámoltam: olvasd a naplo.org-ot!).

Aztán nagyobb zajra lesz figyelmes. A Capitolium felől érkezik. Nagyobb tömeg verődött itt össze, szónokok ütemes hangjának foszlányai hallatszanak. Közelebb érve már látszik az ideiglenes pódium, ahol többen beszélnek, néha énekelnek, a nagyothalló tolmács meg serényen mutogat. Feltűnnek a feliratok is: a színpad mögött az Ébredő Demokrácia sárga alapú felirat díszeleg. Sokan Bernie Sanders demokratapárti elnökaspiráns (Amerika történetében talán a legbaloldalibb jelölt) kékszínű pólójában csápolt. A szintén kék alapszínű kiskocsin a felirat is azt hirdeti: A demokrácia a te kezedben van. Három idősebb hölgy transzparensén pedig ez állt: A vállalatok nem a nép.

A szónokok beszédéből aztán kiderül, hogy egy igazi baloldali, antikapitalista tüntetésről van szó, és mint ilyen, természetesen kötődik Bernie-hez, a 75 éves ifjú amerikai szocialistához.

A műsor broadway-i elemeket is tartalmaz: rövid beszéd, ütős kérdés a közönségeshez, amely lelkesen válaszol, egy kis ének, majd felszólítják a tüntetőket, hogy a kijelölt útvonalon libasorban kerüljék meg a kongresszus épületét. Egy láthatósági mellényes aktivista megkérdezi, mi is menetelünk? Sajnos, nem. Inkább elmegyünk a Világűr Múzeumba.

Ilyenek a turisták.

2016. április 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nemzeti közösségi jogok újabb nyirbálása?

Az MNT-nek a kultúrában való döntéshozatali jogokért való mostani kiállása határozott és jogilag is indokolt. Kérdés >

Tovább

Európa árvái

Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >

Tovább

Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék

A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >

Tovább

Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A mazsolázók

Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >

Tovább

Kusturica Szarajevó fölött

És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >

Tovább

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább