2020. február 27. csütörtök
Ma Edina, Viktor, Győző névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Szijjártó szerbiai bohóckodásáról

Bódis Gábor
Bódis Gábor

„Hírek röppenek fel, beszédek hangzanak fel, bizakodással fűtött üzenetek jönnek a lezárt határu Magyarország felől…”

A Bácsmegyei Napló 1920. szeptember 9-i számának vezércikkéből idéztünk. Az óhaj azonban most is ugyanaz, nem változott majd egy évszázad alatt sem: nagyon kérjük Budapestet hagyjon békén bennünket. Ne küldjön ide félnótás külügyminisztereket, akik felgyűrt ingujjban caplatnak a szerb miniszterelnök mellett valahol Pancsova kőolaj szagú vidékén.

Szijjártónak ez a történelmi mondat is kifért a száján: „Da sam Mađar koji živi u Srbiji, glasao bih za Savez vojvođanskih Mađara, a da sam Srbin onda za SNS.” (Ha Szerbiában élő magyar lennék a VMSZ-re szavaznék, ha szerb akkor a Szerb Haladó Pártra.) (RTV)

Ezzel Mihalj Kertesi magaslatokba emelkedett: Ako se ja kao Mađar ne bojim Srba, zašto bi se Srbi bojali. Vagyis ha én magyarként nem félek a szerbektők, akkor a szerbek miért félnének .(1988)

Viszont úgy tűnik, hogy ügyeletes magyarországi pojácánk beleköpött a Vučić-Pásztor paktumba és a eltért az ideológiai fősodortól: a vajdmagyaroknak nem az a hazafias kötelességük, hogy a VMSZ-re szavazzanak hanem egyenesen a haladókra, hiszen szavazatuk úgyis hozzájuk jut. Minek az a kis kerülő. Ezzel járják a haladók aktivistái a magyar lakta településeket (Orbán Vučićra hasonlító képével). Ez a 21. század magyar érdekvédelme: lemondunk a szavazatainkról, hogy a báránybőrbe bújt radikálisok még erősebbek legyenek. És akkor minket is bevesznek a buliba? Akkor mi baj van azokkal az „áruló” vajdmagyarokkal, akik más, esetleg nem magyar pártban látnak érvényesülési lehetőséget? Mert ellenzéki pártokhoz csapódtak? És az a vajdmagyar, aki ad magára csakis a hatalmon lévőkkel bratyizik? Hát igen, onnan jön a lóvé.

„Az elvált magyarság most semmi mást nem kér régi hazájától, csak azt aminél többet úgysem tud adni: békességet.” (Bácsmegyei Napló, 1920. szeptember 9.)

 

2016. április 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A jövő azé lesz, aki bestiább

Éjfélkor hatalmas tűzijáték, soha nem volt ilyen látványos. Anikóval a teraszon ácsorogva szkeptikusan bámultuk az újvidéki >

Tovább

Szóval mégis

Szóval mégis igaz, hogy a legrosszabb már be is következett: a közvélemény zöme – részben menthető, >

Tovább

Érdekképviselet ez?

A „messziről jött ember azt mond, amit akar” – tartja magyar mondás. A kérdés csupán az, >

Tovább

Mikor alapoztuk meg az autokrata rendszert?

Bence Erika egyetemi tanárnő egy kritikája miatt az MNT lapjaiban fekete listára került. ám hallgatnak az >

Tovább

Közös pontok

Boldogok azok a kortársaim, akik karriervágyból megtagadták vagy pedig úgy emlékeznek rá, mint arra a bohó >

Tovább

A szocializmus a bécsi Mariahilferstrassen bukott meg

Neki van igaza, nem azoknak, akik 1989-ról úgy beszélnek, mint a csodás évekről. Magyarország ölébe hullott >

Tovább

A hazaszeretet őrjöngéssé fajult…

Miközben a vajdasági politikai és értelmiségi elit úgy véli, hogy a vajdasági magyar kisebbség helyzete kiváló, >

Tovább

Csonka többpártrendszer – csonka demokrácia

A közösségi kérdések drámaiak, a válaszok elmaradnak. Rákényszerítenek-e bennünket a választások az átfogó kisebbségi közéleti reformra? >

Tovább

Homály

Ha az Orbán-ellenes tábor nagy része most nem áll ki a cigányok védelmében, akkor az ország >

Tovább

A „támogatás” ára

Nem az a gond, hogy a két magyar nyelven tájékoztató kft. támogatásban részesül, hanem az, hogy >

Tovább

Korom gályájának rabja

De felesleges visszasírni azokat a korokat, lássuk be, hogy a modern korban a művész a porondra >

Tovább

Magyar árkok

„Egyre kevesebb vigasza van az ország egyik, politikailag elárvult felének”, írta Károlyi Csaba a Parti Nagy >

Tovább