2019. szeptember 22. vasárnap
Ma Móric, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A Napló 2015-ös krónikája

Bódis Gábor
Bódis Gábor

A marcona szembenállóknak a szemük sem rezzen, pedig a közeli kupiból apró nyögések és néha egy két sikoly is kihallatszik az utcára.

Egy nyílt levéllel léptünk be 2015-be, amelyet Hajnal Jenőhöz, a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez intéztük. Hajnal válaszolt és elintézte, hogy a Napló Kör a zentai városháza nagytermében tarthasson közönségtalálkozót.

„Ezen előzmények tudatában vettem a bátorságot, Elnök úr, hogy segítségért forduljak Hozzád. Asztaltársaságunk január elején példás művelődésszervezői munkásságod városában, Zentán szeretne egy közönségtalálkozót szervezni. Ez azonban nem kis nehézségekbe ütközik: a számunkra ismerős és elérhető helyszínek tulajdonosai/működtetői ódzkodnak vendégül látni bennünket. Négyszemközti beszélgetéseinkben fellépésünk politikai kockázatára hivatkoztak.”

2014. dec 28

 

A Második Nyilvánosság

„Az elégedetlenség dacot szül: nem a szerkesztőségekben, habár azokban is megindult az erjedés, hanem a civil szférában. Ilyen csoda még nem történt Vajdaságban. A Második nyilvánosság olyan hangot ütött meg, amely teljesen szokatlan mifelénk. Világosan, szabatosan megfogalmazta, hogy mivel vagyunk elégedetlenek. Tette ezt olyan nyelvezettel, ami üdítő a brutálisan romló vajdasági magyar nyelvi környezetben. Értem minden mondatát. Amit nem lehet elmondani a Második nyilvánosságot azonnal letámadó - gyáva, álarc mögé bújó - pártportálról, hiszen annak nyelvezete, okfejtése olyan mintha az ötvenes évekből került volna ide: vissza a jövőbe.

Hölgyeim és uraim, a Második nyilvánosság az egyik legjobb dolog, ami történhetett velünk a 21. század második évtizedének közepén.”

Január 9.

 

Háborús bűnösök Szabadkán

A rossz emlékű kilencvenes évek reneszánszát nemcsak a „hazafias” retorika visszatérése és a háborús bűnökkel vádolt egyének mind szabadabb mozgása jelzi, hanem a kulturális értékek alapos felforgatása is. A legújabb eset Szabadkán történt: az ottani helyi önkormányzat egyik vezetője kijelentette, hogy új kulturális központ létesül az észak-bácskai városban, amely a megboldogult Brana Crnčević nevét viseli majd. A jeles közéleti személyiség szerény írói tevékenységgel, de annál nagyobb háborús érdemekkel szerzett magának hírnevet. Milošević hű fegyvertársa, a Szerb Haladó Párt alapító tagja, a háborús uszítás mestere. Az új központ megnyitásával megszűnne a régi, amelynek névadója Danilo Kiš. A magyar-montenegrói nemzetiségű Kiš Közép-Európa egyik legismertebb írója volt (valamikor Nyugaton három K-ként emlegették Kišt, Konrád Györgyöt és Milan Kunderát). A hírt bejelentő politikus azt mondta, a koalíciós partnerek egyetértésével történik a változás. Szabadkán a szerb kormánypárt helyi szervezete, a Vajdasági Magyar Szövetség és egy helyi horvát párt van hatalmon. A névcsere ellen csak a VMSZ szabadkai alapszervezete (de nem a párt vezetősége!) tiltakozott. Ennél sokkal hangosabban a közvélemény, úgyhogy a döntést elhalasztották. Egyelőre.

Február 12.

 

Egy áldemokrácia szánalmas alibije

Az MNT semmilyen fontos vagy lényegtelen kérdésben önállóan nem dönt. Egy áldemokrácia szánalmas alibije.

Kénytelen voltam kérdőjelet tenni a címbe, hiszen igaz, hogy az MNT mai ülésezésének igazi tétje már a legelején eldőlt (Lovas Ildikó lemondott), de korántsem lehet végső megoldásról beszélni. Elnézve a vajdmagyar parlament munkáját, végtelen szomorúság töltött el. Van két ellenzéki képviselő (VMDK - Tari és Bacskulin), aki hiperaktív, de a VMSZ-es többség csak biodíszlet és szavazógép. Senkinek semmihez nincs hozzáfűzni valója (kivétel: Dudás megvédte Hajnalt), de minek is lenne, hiszen a pártközpontban már döntöttek mindenről. Az MNT semmilyen fontos vagy lényegtelen kérdésben önállóan nem dönt. Egy áldemokrácia szánalmas alibije.

Április 20.

Taktikai visszavonulás

Egy héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy valami megmozdul a vajdmagyarok Pártjában, mintha néhány, főleg öreg harcos, megelégelte volna a családi állapotú vezetés kizárólagosságát. Talán ők maguk is elhitték, hogy sikerült lazítaniuk a monolit egységen és végre demokratikus viszonyokat lehet teremteni a kultúra, az oktatás, a média területén. Nem ez következett be, hanem ismét egy – a politikában ez egyébként egy bevált és gyakran alkalmazott módszer – újabb átverés.

Lovas Ildikó funkcióinak feladása a Magyar Nemzeti Tanácsban látványos lépés, de csupán egy taktikai visszavonulás volt, amely már előkészítette a terepet az igazi hatalmi góc (ahol a lóvét osztják) megszilárdítására. Magyarcsernyén már megint az alázatos, haszonleső hajbókolás vette vissza a maga jól megérdemelt helyét a véemeszes fejekben. Nem kell új gazdák után caplatni, marad a jól bevált szervilizmus biztos támpontokkal. Így a színház- és más igazgatók, a főszerkesztők és az iskolai tótumfaktumok is tudják továbbra is, hogy ki mondja meg a tutit.

A keret is adott: Belgrádban a báránybőrbe sem bújt farkasok tort ülnek a nem létező kormányzásuk feletti örömükben, Budapesten meg Felcsút (a i šire) koronázatlan taplója üldözőbe vette a menekülteket. Így mulat a magyar.

Április 25

A Napló 25 éves

Hőskorszak volt, a kiállások kora, a Sajtószabadság ideje. Szárnyalt a Magyar Szó is, ellenállt a Hét Nap.

Egy negyedszázaddal ezelőtt, a fasizmus feletti győzelem napján jelent meg a valamikori Bácsmegyei Napló szellemi örökségét felvállaló Napló első nyomtatott száma. Nem véletlenül ezen a napon: akkor még azt hittük az antifasizmus örök és közös. Azóta kiderült, hogy egyik se: az ordas eszmék ismét megjelentek nemcsak Szerbiában, Horvátországban, Magyarországon, hanem a vajdasági magyarok között is. Snitt.

Valójában már előző este (1990. május 8.) a kezünkkel tapogathattuk a Fórum nyomda gépeiről símulva lecsúszó Lapot. Sokan voltunk a csodálatos nyomdafesték illatától elkábulva: Csíkos Zsuzsa, Németh Árpád, Keszég Karcsi, Nemes Pista...

Május 9

A Napló Kör Újvidéken

A Napló megjelenésének és a Sziveri János által főszerkesztett Új Symposion szerkesztősége leváltásának évfordulójára emlékeztetett Bódis Gábor a Napló Körnek az Újvidéki Színházban megtartott legújabb összejövetelén.

Losoncz Alpár a liberalizmusról és a kisebbségről szóló értekezésének kezdetén abból a kérdésből indult ki, hogy miért is szitokszó a liberalizmus Vajdaságban. Szerinte a kisebbségi lét idejében mostanáig valójában abszolút liberális pártról nem lehetett beszélni, ennek az időszaknak olyan mozzanatait sorolt fel, amelyek csak valamelyest kapcsolódtak a liberalizmushoz, s rámutatott: a Napló Kör az első olyan szervezet, amely deklaratív módon szabadelvű.

Május 13.

A mutyilista

Az igazi bomba azonban csak ezután robbant. Egy magyarországi szélsőjobboldali portál nyilvánosságra hozott egy listát, azokról a vajdasági magyar vállalkozásokról, amelyek nagyon kedvezményes anyaországi hitelt kapnak. A lista létét és tartalmát senki sem cáfolta, habár Pásztor enyhíteni igyekezett az indulatokat, a belgrádi Politika napilapnak. Politikai merénylet kísérletről beszélt, meg arról, hogy még nem is tudni Magyarország egyáltalán akar-e itt beruházni. Csak egy nappal később az új belgrádi nagykövet, Pintér Attila cáfolta a pártelnököt, hiszen Szabadkán, a zsinagóga munkálatait meglátogatva azt mondta: a magyar kormány 11 milliárd forintos (majdnem 38 millió eurós) segélyt biztosít harminc egy néhány vajdasági magyar vállalatnak és erről megkezdődtek a tárgyalások.

A lista összeállítását természetesen nem előzte meg semmilyen pályáztatás, sőt a nyilvánosság is ki volt zárva. Ezért a felháborodás, meg azért, mert a napnál is világosabb, hogy a VMSZ-hez igen közelállók jutnak busás anyaországi hitelekhez. A legtöbbet egy szabadkai vállalkozó (borászat, gyümölcstároló), a VMSZ szabadkai elnöke és külön a fia (üvegszövet gyár), a párt elnökségi tagjának öccse (wellness) stb. zsebelheti be.

A Mészáros Lőrincek megjelennek a Vajdaságban is.

Május 14.

Az igazi vajdmagyar cenzúra

A nemzeti tanácsok megalapításával és hatalmuk kiterjesztésével kezdődött el a haddelhadd. Tulajdonképpen a vajdmagyar sajtó első ízben tapasztalta meg, hogy milyen az, amikor a „tieid” állnak feletted (és nem melletted), akik nemcsak, hogy értik a nyelvet, hanem elvárásaik vannak. Hogyan írj, miről, ki legyen melyik oldalon, milyen képpel. És kik nem lehetnek benne a lapban. Ámen.

Vége lett a részleges sajtószabadságnak is.

Viszont ahogyan ezzel a helyzettel a VMSZ vezetősége visszaél, az messze meghaladja a már említett Fekete Elvírák fantáziáját is.

Május 16

 

A martonosi tragédia

Nagyon lassan, szinte adagolva érkeznek az információk az oromi/martonosi vérfürdő részleteiről. Amit tudunk: egy nemcsak alkoholos állapotban levő „örömapa“ a lakodalom másnapján végzett volt feleségével illetve az anyósával és az apósával majd legyilkolta a fia újdonsült feleségét és annak szüleit. Vele az egyik vendég (rokon?) francia végzett, nagy valószínűséggel önvédelemből. A neve alapján szerb származású férfi (Rade Šefer, a többi áldozat magyar nemzetiségű) ellen már folyt eljárás, a volt feleségét korábban is bántalmazta, volt fegyvere, amit már egyszer elvettek tőle, de mivel az ellene korábban indított eljárás nem járt eredménnyel, visszakapta. A lakodalom napján a viselkedése olyan agresszív volt, hogy kénytelenek voltak rendőrökkel elvitetni. Onnan rövid idő után kiengedték. Valószínűsíthető, hogy emiatt és más eljárási hibák miatt, menesztették a kanizsai és a zentai rendőrfőnököt. Csak a kanizsai községben hírdettek gyásznapot, az országos ezúttal elmaradt, habár ebben a tragédiában is heten veszítették életüket, mint az emlékezetes helikopter ügyben is. Ott a pilótákra kenték a legfelsőbb hatóságok a felelősséget, itt már rendőrfönököket is leváltottak, sőt akár bíróség elé is állíthatják őket.

Május 19.

 

A határon átnyúló seggnyalás balkáni bajnoka

Avagy: a fejős tehenet még akkor is simogatni kell, ha a hátsó lábával fejbe rúg

Úgy látszik az a 11 milliárd még egy ilyen szégyenteljes nyilatkozatot is megér. Vegyünk három mély lélegzetet és olvassuk el:

Pásztor István: A magyar-szerb határzár Szerbia számára is hasznos lehet

Június 17.

 

A Magyar Társulat esete Pásztor Pistával

„Pásztor úr a beszélgetés legelején leszögezte, hogy politikai kérdésekről nem kíván beszélni, ez pedig ellentmondásban van azzal az állítással, miszerint minden nyitott kérdés napirendre kerülhetett: a lényegről, azaz a VMSZ Magyar Társulathoz való utóbbi évekbeli kirekesztő és megbélyegző viszonyulásáról, különösen a Lovas Ildikó által gerjesztett, a Magyar Nemzeti Tanács és a Népszínház Magyar Társulata közötti konfliktussorozatról nem eshetett szó. Ezen – valóban vitás – kérdések tisztázására az Elnök úr részéről kísérlet nem történt.”

Nem is történhetett, mert a társulatot csak azért hívta meg Pásztor, hogy a nyitottságát lehessen kommunikálni. Mert ő még az ellenfeleivel is képes csevegni, de ha nem is, akkor olyan közleményt íratni, ami ezt állítja. Ugyanolyan kommunikációs fogás ez, mint az úgynevezett tanácsadó testületekkel való ékeskedés. Más kérdés, hogy a „tanácsadók” miért vállalják a biodíszlet szerepét.

A Magyar Társulat ellenközleményével ismét bebizonyította, hogy létezik vajdmagyar kurázsi. Le a kalappal!

Június 30.

 

A VMSZ mint a VMDK(b)

Még két lényeges pont: a VMSZ tanácsa (abban benne van Lovas is) múlt héten sebtében elfogadta az új Szervezeti és Működési Szabályzatot, amely utasít: senki sem szavazhat lelkiismerete szerint, hanem csak ahogy Pásztor mondja (leegyszerűsítés tőlem). Ergo: Varga már nem pofázhat. Nem akarok recepteket adni, de ha a visszamenőleges hatály orbáni módszerét is bevetnék, akkor Vargának a múltbéli önálló nyilatkozataiért is felelnie kellene...

És a másik: „Bő egy évvel ezelőtt a parlamenti választásokon a Szerb Haladó Párt által vezetett koalíció 5%-kal ért el Szabadkán jobb eredményt, mint a VMSZ. A különbség a vasárnapi helyi közösségi választásokon 13%-ra nőtt a haladók javára. A választások előtti kommunikáció arról szólt, hogy a VMSZ 14-16 helyi közösségben tűzte ki célul az abszolút többség elnyerését. A kitűzött célnak kicsit több, mint a fele valósult meg. Ráadásul úgy, hogy a VMSZ hagyományosan legjelentősebb politikai ellenfele el sem indult a választásokon. A fegyelmi eljárással, arról szeretné az Elnökség elvonni a közvélemény figyelmét, hogy a választási kudarccal foglalkozzon.”

Hát ez az. Meg a mutyi lista is a napokban (ismét) napvilágra kerül. Jobb, ha Varga ellen hergelik a párttagságot.

Lenne egy szerény javaslatom a part széléről: a fegyelmi eljárás levezetésével bízzák meg az örökös Dudás Károlyt, akinek gazdag tapasztalatai vannak a Sziveri és az Új Szimpózium elleni párthadjáratban. Csak akkor kommunistaként, most meg magyarként küzdhetne az igazságért. Amíg ki nem derül a turpisság.

Július 21.

 

Ahol a párt szakadt

Nem keltett szenzációt a magyarországi médiában, hogy az egyetlen említésre méltó vajdasági magyar párt (Vajdasági Magyar Szövetség) Szent István napján gyakorlatilag kettészakadt. Ami az Orbán kormányhoz közel álló sajtót illeti, ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a Pásztor István vezette VMSZ az egyetlen külhoni siker sztorija. A szellemileg és főleg anyagilag agyontámogatott párt a sajátságos szerbiai választási szabályozás (kisebbségeknek kedvező) és a többi törpepárt szétforgácsoltsága miatt olyan pozíciót ért el, hogy a szerbiai kormánykoalíció tagja lehetett (4 államtitkárral). Ha egy ilyen „testvéri” pártról kellemetlen dolgok tudódnak ki, azt nem szokás terjeszteni.

Szeptember 11.

 

Hallgatni pénz

Vagy ebben az ügyben teljes az egyetértés: egy az Orbán, egy a zászló? Meg a kassza.

Európa, akarom mondani Észak-Bácska ismét csendes. Maris néni takaros kerítésén sem virít már a migráncsok  szennyese. Megtisztult az ártatlan, de törékeny vajdasági magyar kisebbségi lélek, nem veszélyeztetik már külvilági lények. Ha vissza nem jönnek, akkor folytatódhat a feltartóztathatatlan „ki-ki” folyamat: kivándorlás-kihalás. Ebbe bele ne rondítson valaki!

Mert szorongásból gyűlölködni olyan jó. Szinte rikoltozva fogadjuk azt a „hírt”, hogy ezek, az emberi mivoltukból kivetkőzött senkik, még a gyerekeiket sem kímélik (miért is kímélnék, hiszen emberi érzéseik sincsenek, ha már ennyire szemetelnek Maris néninél és másutt) és átdobják őket a kerítésen. Mint a szart.

Utóbb kiderült, hogy ez otromba hazugság, de addig milyen jó volt ezt hallani, és megdicsőülten gyűlölni most már a nememberek segítőit is, akik holmi humanitárius álca alatt tulajdonképpen a kereszténység (különösen a magyar isten imádói) elleni perfid világhadjárat útjait egyengetik. A legveszélyesebb eszközökkel: vizes flakonokkal (stratégiai anyag!), élelmiszerrel (mi meg éhezünk!), gyógyszerekkel (nekünk meg hetekig kell várni egy CT-re!) és plédekkel, sátrakkal! Ha a sáskák nem is, de a tatárok így rontottak ránk. Ismerjük mi az ilyen imperialista migráncsokat! Ők lennének menekültek, na ne mán.

Most már megvalósulhat minden hétköznapi fasiszta legszebb álma, mármint az, hogy még zsidók sem kellenek az antiszemitizmushoz. Nekünk, itt a sokat szenvedett Észak-Bácskában már nem kellenek migráncsok, a gyűlöletünk felhőtlen és boldog lehet. Még a kerítésen átdobott csecsemők nélkül is. Mert az idegengyűlölet Murphy-törvénye szerint: ha kezed ügyébe kerül egy csecsemő, azt előbb-utóbb átdobod a szögesdróton.

Szeptember 22.

Vajdmagyar ki kicsoda

Az ügyükön nagyon rontott viszont Kontra reményteli utódja, aki érintettként szintén, a Híd Kör őszinte sajnálatára, megszólalt.

Most legyen bácskai legény a talpán, aki ki tudja bogozni a legújabb leváltási botrány szálait! Azt már tudjuk, hogy a Magyar Szó főszerkesztőnője (ničim izazvana) fogta magát és „önszántából” menesztette Kontra Ferencet, a Kilátó című irodalmi rovat éléről. A rovatnak inkább a múltja fényes (számos kiváló vajdmagyar író szerkesztette), mint a jelene. Ezt a Kontra-kritikusok is hangoztatják, mondván, alig van olvasója. Kérdezem én, hogy egy pártlap bármelyik rovatára ugyan milyen más sors várhat?

A mód, ahogyan Varjú Márta menesztette Kontrát, a sunyiság és a szolgalelkűség ékes példája. Minden világos, hiszen a szerkesztő halálos bűnt követett el, méghozzá folytatólagosan. Először is közölte Bence Erika negatív kritikáját a VMSZ főnökasszony (Lovas Ildikó) könyvéről. Ez már elég lett volna. De jött egy hasonló hangnemű jegyzet Bányai Jánosról is, aki kedvenc időtöltéseként halálra szokta dicsérni az érinthetetlen Lovast. Mert ez utóbbi hatalmon van, ha formálisan nem is, de azért széles e hazában mindenki tudja, hogy igen.

Kontra nem maradt rest (és valljuk be, ki lett volna a helyében) és a Magyar Mozgalom médiafelületén kitálalt. Arról, hogy miként menesztette Varjú, de a témát kiszélesítette és nekiment a Híd Körnek, mint a VMSZ holdudvarának.

Október 14.

 

Leszámolás O.K. Szuboticánál

Ismét lövések: a söntésből visszalőnek a platformosra. Később kiderül (krónikákból), hogy a platformgyűlölő Shepherd volt az. Mielőtt lőtt azt mondta: egy a söntés, egy a lengőajtó. Aki ebben nem hisz, az söntésbontó és soha többé nem kap ingyen rumot. A söntés nem tyúkól, aki tojni akar, elmehet tojásnak. Mehet a Ködösi is, pedig ő a csapos.

Közben a széles utcán Wyatt Earp, Doc Holliday-jel az oldalán még mindig farkasszemet néz a gaz Billy Clantonnal. Doc balkezével lassan visszateszi a zsebkendőjét a lyukas bal zsebébe. Earp arca rezzenéstelen, neki még sokáig kell élnie.

A marcona szembenállóknak a szemük sem rezzen, pedig a közeli kupiból apró nyögések és néha egy két sikoly is kihallatszik az utcára. Ott Dawn a madám, van is dolga elég. Meg szemét.

November 13

 

A lényeg 5.0

A rendszerváltás óta (25 év) - azelőtt meg pláne nem -még nem történt ilyen mértékű ajándékozás a nagyvonalúnak nem mondható mindenkori budapesti kormány részéről. Orbánék most, sok bokros teendőjük mellett (Paks és a többiek) varázspálcával előrántottak egy 50 milliárd (!) forintot érő nyulacskát. 30 milliárd hitel, 20 meg ajándék, pardon támogatás. (…)

Ez azonban mellékzörej, mert ha jön a zsozsó, akkor már csak arra kell ügyelni, nehogy valaki kimaradjon belőle, mert korrupciót fog kiabálni. Remélhetőleg, a VMSZ vezetősége a tőle már rég megszokott nyíltsággal, toleranciával és átláthatósággal (úgy is mint mutyi) fogja kezelni Dollárpapa Viktor ajándékát. És a pártatlan Magyar Szóban naponta jelennek meg kimutatások, pontos számadatokkal, hogy ki mennyit vett ki a közös bukszából. Persze, eszünkbe sem jut, hogy esetleg a pénzmozgás kétirányú is lehet, ha értik mire gondolok.

A vajdmagyar közvéleménynek annyi is elég lesz, ha időről időre megelégedéssel nyugtázhatja mennyivel gazdagodnak a VMSZ-től teljesen független „vállalkozók”. És januártól kezdhetjük számolni, hány új munkahely nyílik meg. Mert, ugye, ez lenne végső cél. És nem a luxus autók és villák. Vagy ezt is rosszul tudom?

Örök szkeptikusként azt is mondhatnám, hogy az időzítés azért is kitűnő, mert nemsokára választások lesznek (tartományi, önkormányzati). Nagyon sok olyan jelzés van (mind jobban erősödő kivándorlás, a mutyilista és a többi botrány okozta tekintélyvesztés, a pártszakadás), amely nem sok jót ígér. A szavazók passzivitása még csak az enyhébb következmény lehet. A megmérettetés okozhat keserű pillanatokat: a vajdmagyarok érdekvédelme marad, de már nem lesz, aki kéri.

50 milliárddal a farzsebben azonban ez már lényegtelen apróság.

Egy kört a ház számlájára!

November 21.

 

Indulhat a választási kampány

Még egy kis jogi huzavona, és megszületik a kétpólusú vajdmagyar politikum.

A Magyar Mozgalom tizennyolcra kért még egy lapot, mert tudta, hogy a szabadkai helyi frakció „platformosításával” kész tények elé állítja Pásztorékat. Nemigen létezik ugyanis olyan politikai párt, amely ilyen engedetlenséget megtorlás nélkül hagyna. Remélhetőleg az MM stratégái is ezzel számoltak, mert minden más számítás a végzetes naivitással lenne egyenlő.

„A Vajdasági Magyar Szövetség Fegyelmi Bizottsága első fokon kizárta a pártból a szabadkai városi képviselő-testület 9 VMSZ-es képviselőjét, aki a párt frakcióján belül külön platformot hozott létre a Magyar Mozgalom színeiben. Az információt Dévavári Zoltán, a frakció egyik tagja hozta nyilvánosságra a Facebook közösségi oldalon… A fegyelmi eljárás Csúszó Endre, dr. Dévavári Zoltán, István Ervin, Haskó István, Jávor Pál, Huszák-Hoff Ilona, Ubori László, Huzsvár József, dr. Kovács Torok Márta képviselőket érinti.” (RTV)

December 2.

 

Herceg János emlékére

A VMSZ irodalmi holdudvara Zentán emlékezett meg a kiemelkedő vajdasági író halálának 20. évfordulójáról

A konferencia délelőtti ülésszakában Bányai János Herceg János és a novella; Faragó Kornélia A rögzítetlenség élménykörei; Bordás Győző Adalékok Herceg János szerteágazó levelezéséhez; Pastyik László Herceg János kései tanulmányíró munkássága; Gerold László Herceg János színháza; Silling István Herceg János jegyzetei nyelvjárásról és népéletről; Klemm József Ereszalji miniatűrök – Herceg János rádiós jegyzetei; míg a délutáni ülésszakában Fekete J. József Herceg, a (couleur) lokálpatrióta; Náray Éva Vakráma – Herceg János és a képzőművészet; Lovas Ildikó Herceg bekecse; Patócs László A megfigyelés emotív mozzanatai; Gazsó Hargita ,"a szerelemnek ebben a merőben irodalmi lángolásában" – Herceg János levelei Juhász Erzsébethez; ifj. Virág Gábor pedig ,"Volt itt már máskor is háború…" – újraolvasás (újra)kiadás előtt címmel tartott előadást. (Vajdaság Ma)

Herceg János a történelmi VMDK tiszteletbeli elnöke is volt, 1990-től 1994-ig. Miután az akkori VMDK (mostani megfelelője: VMSZ) egyik vezetője elképesztően kirekesztő vádakra ragadtatta el magát, Herceg  lemondott tisztségéről. Indoklás: mert „igaztalan és fulmináns cikkben” a VMDK „egyik vezetője kollektív népárulás bűnében marasztalja el a vajdasági magyar írókat.” (Nyílt levél Ágoston Andrásnak!, Napló, 1994, február 9.)

December 18.

 

Valami bűzlik

A közelgő (legalább tartományi) választások előestéjén nem árt egy kicsit szétcsapni a demokraták között, akik még mindig bitorolják a Vajdaságot. Pedig már régóta tudjuk, hogy a haza (még ha csak szerb is) nem lehet ellenzékben.

Magyar szempontból pedig még szembetűnőbb a szerb rendőrség patyolat tiszta pártatlansága: csak arról az Adáról tartóztatott le (vagy kísért be) egy volt és egy jelenlegi polgármestert (Ürményi Ferenc, Bilicki Zoltán), amely a demokraták fellegvárának számít (magyarul: VMSZ nuku). Mit tesz ilyenkor egy lojális koalíciós partner: a nemzet-, nép- és hazaáruló magyarokkal is leszámol. Hogy tisztább legyen a terep: az itteni focit csak egy kapura játsszák.

December 27.

2015. december 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább