2022. május 20. péntek
Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Mi lesz télen?

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Sietnek, ők is tisztában vannak azzal, hogy előbb-utóbb lezárhatják a kapukat a jóléti államokban.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

(…) VÁLLVEREGTÉSBŐL NEM LEHET MEGÉLNI. Hiába büszkélkedik a Vučić-kormány a menekültkrízis kitörése óta azzal, hogy mennyire emberségesen viszonyul a nyugati jóléti államokba tartó közel-keleti migránsok áradatához, hogy szélesre tárta előttük az ország kapuit (nem firtatva, hogy tényleges háborús menekültekről van-e szó), és hogy „európaibb magatartást tanúsít számos EU-ós országnál”, ebből semmi haszna nem volt az országnak. Ha csak az a vállveregetés nem számít haszonnak, amelyben az ide látogató nyugati politikusok részesítették a szerb vezetőséget. Ez azonban mit sem fog számítani, ha megkezdődik a tömeges visszatoloncolás Németországból Ausztriába, onnan pedig Magyarországra és Horvátországba. A következő állomás pedig, mint tudjuk, Szerbia.

Az EU-val kötött toloncegyezmény szerint Horvátország, Magyarország és a többi uniós tagállam nemcsak azokat a szerb állampolgárokat küldheti vissza Szerbiába, akiktől megtagadták a menekültkérelmet (vagyis a zömében dél-szerbiai és koszovói albánokat és romákat), hanem a kiutasított közel-keleti migránsokat is. Az igaz, hogy a visszatoloncoláshoz Belgrád beleegyezésére is szükség van, a szerb kormánynak azonban meg van kötve a keze a csatlakozási tárgyalások miatt, és nem nagyon ellenkezhet, ha nem akarja maga ellen hangolni a brüsszeli adminisztrációt. Ivica Dačić külügyminiszter az EBESZ minapi varsói konferenciáján a leghatározottabban kikelt egy ilyen forgatókönyv ellen, figyelmeztetve, hogy Szerbia semmiképpen sem hajlandó befogadni a kiutasított migránsokat, és ellenlépésekre fog kényszerülni, ha ilyen helyzet elé állítják. Azt azonban nem részletezte, hogy milyen lépések várhatóak. Ám kérdés, hogy egyáltalán vannak-e hatékony eszközei Belgrádnak?

A NYITOTT HATÁR POLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI. Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy hány kiutasított migráns kerülhet vissza Szerbiába. Aleksandar Vučić kormányfő a napokban arról beszélt, hogy készek vállalni a migrációs válság terheinek egy részét, és befogadni 2-3 ezer embert, de nyilván sokkal többről lenne szó. Ha Magyarország és Horvátország szembesül a németek és az osztrákok követelésével, hogy fogadjanak vissza több ezer menekültet, akkor nyilvánvalóan nagy nyomás nehezedik majd Szerbiára is, hogy ide küldjék őket tovább. Budapest és Zágráb ugyanis könnyen bizonyíthatja, hogy illegálisan érkeztek hozzájuk Szerbiából, a zöldhatáron át, tehát „jogosultak” visszaküldeni őket.

Belgrádi lapértesülések szerint Magyarország eddig mintegy négyezer menekültet küldött vissza Szerbiába, azokat, akiktől megtagadták a menekültkérelmet a röszkei és más befogadó központokban. Ők azonban nem okoztak különösebb gondot a szerb hatóságoknak, mert már másnap továbbálltak, átmentek Horvátországba, hogy onnan próbáljanak eljutni Németországba. Akkor keletkeznek problémák, ha nagyobb számban érkeznek vissza, Szerbia pedig nem készült fel arra, hogy a téli viszonyok között gondoskodjon róluk. A legtöbb menekültnek ugyanis elfogyott a pénze, és az államnak kell fedeznie tartósabb itt tartózkodásuk költségeit.

A belgrádi aggodalmakat főleg az indokolja, hogy Németországban gyorsan változik a politikai hangulat a migránsok befogadását illetően, és bár Angela Merkel kancellár továbbra is kitart amellett, hogy nincs szükség a felső határ meghúzására, egyre többen követelik a beáramlás korlátozását. A leghangosabban a legnagyobb megpróbáltatásoknak kitett bajorok, mivel náluk lépnek be az országba. A bajor tartományi kormány a napokban az alkotmánybírósághoz fordult ezzel a követelésével, Horst Seehofer miniszterelnök pedig bejelentette: kényszer-intézkedéseket fontolgatnak, hogy megállítsák a menekült-folyamot. Vagy úgy, hogy visszafordítják őket az osztrák határnál, vagy azonnal továbbküldik őket egy másik német tartományba. A bajorok azért neheztelnek az osztrák szomszédokra, mert az álmenekültek kiszűrése helyett – ami kötelességük lenne a migránsokra vonatkozó dublini megállapodás szerint – tömegével szállítja őket buszokkal a magyar és a szlovén határtól a német határig, és mindenkit áttessékelnek hozzájuk, ahelyett, hogy visszaküldenék őket, ahonnan jöttek.

BÉCSBEN RIADÓT FÚJTAK. A bajor miniszterelnök által kilátásba helyezett intézkedések érthetően nagy riadalmat keltettek Ausztriában. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter rögtön reagált, és kijelentette: „Ha Bajorország lassító műveletekbe kezd és alaposabb ellenőrzést gyakorol, Ausztria kénytelen lesz hasonló lépéseket tenni". Azt nem árulta el, hogy mire gondol, de sejthető, hogy ezek a lépések Magyaroszágot, Szlovéniát és Horvátországot fogják érinteni, vagyis Ausztria is megpróbálja lefékezni a bevándorlást, és ugyanakkor továbbpasszolni a szerencsétlen közel-keletieket. A bécsi kormány ugyanis attól tart, hogy ha Németország erőszakkal visszakényszeríti a menekülteket Ausztriába, az „tüntetésekkel és zavargásokkal kísért humanitárius katasztrófát idézhet elő”, amint a belügyminiszter fogalmazott. Az aggodalom teljesen érthető, hiszen eddig azonnal továbbküldték őket Németországba, de ha ott leengedik a sorompót, annak tényleg katasztrofális következményei lehetnek.

Lám, a gazdag Ausztriának is ilyen komoly gondokat okozhatnak a visszazsuppolt menekültek! Mit szóljon akkor Szerbia? Mert közben nem hogy nem csökken a migrációs hullám a hűvös idő beálltával, hanem még növekszik is: most már naponta hétezernél is több menekült érkezik a preševói központba. Sietnek, ők is tisztában vannak azzal, hogy előbb-utóbb lezárhatják a kapukat a jóléti államokban, és addig szeretnék elérni úti céljukat. A napokban arról olvashattunk, hogy már esőkabátokkal sem tudják ellátni az újonnan érkezőket, akik kilométeres sorokban ácsorognak a szakadó esőben, sárban a preševói befogadó állomás előtt. Nincs elég élelmiszer számukra, nem tudnak meleg holmit, száraz lábbelit juttatni nekik, agyonra áznak-fáznak az októberi esőben. Mi lesz télen?

 

2015. október 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A kígyóbőr táska és a DB

Ekkor jött a „rossz rendőr” duma, hogy maga egy magas posztot tölt be (főszerkesztő voltam az >

Tovább

Az enyhüléstől az elhűlésig

Irány egy mélyített tér egyik szegletében levő nagy önkiszolgáló bolt. Illedelmesen megkérdeztem a kasszást, hogy van-e >

Tovább

Egy görög dráma színésznővel

A sajtóigazolványunkkal simán bejutottunk. Az első, akibe beléptünkkor belebotlottunk, Melina Mercouri világhírű görög színésznő volt. Lelkendezve >

Tovább

Brezsnyev utolsó kongresszusa

Az utolsó Brezsnyev-kongresszus közben volt alkalmam kicsit körülnézni Moszkvában: Vörös tér, Lenin Mauzóleum stb. Az egyik >

Tovább

A tudósító

Később letiltattam a hitelkártyámat, majd elmentünk a jugoszláv nagykövetségre, ahol éppen egy vajdasági volt a nagykövet >

Tovább

Tanjug-huszár vígan diktál

Az igazi Dominó tulajdonosának a képe ugyanott lóg, ahol eredetileg is lógott, a söntés felett, de >

Tovább

Időközben Újvidéken: a TV aranykora

Ez volt a magyar szerkesztőség aranykora, és ezt azért merem ilyen szerénytelenül kijelenteni, mert a többiek >

Tovább

Újvidékre kéne menni

Persze mai szerény nézetem szerint a belpolitikai újságírás az Újságírás, csakhogy abban az időben számomra érthetetlen >

Tovább

Újvidék – primo tempo

A nyári szünet megszülte az első lépésemet az újságírás felé. Már pontosan nem emlékszem, hogy kitől >

Tovább

Az első félidő

Történelmi dilemma marad, hogy le kellett-e bombázni az Újvidéki Tv-t? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a >

Tovább

Magyar egyetem nincs – csak egyetlen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény

Jellemző az is, hogy az Újvidéki Egyetem honlapja is csak szerb, angol és kínai nyelvű, ami >

Tovább

„Forradalom: megváltás!”

Száműztük emlékeinkből és a szótárunkból a forradalmat is, a megváltást is. Következett a bársonyos forradalom, de >

Tovább