2022. október 6. csütörtök
Ma Brúnó, Renáta, Renátó névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Százezerből nyolc

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Szerbia továbbra is a jó magaviseletű tranzit ország szerepében tetszeleg, és nem győzi bezsebelni a dicséreteket.”  J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

SEMMI GOND. Egyelőre mintha semmi gond nem lenne ebben az országban: a migránsok jönnek-mennek, az embercsempészet virágzik, az utasforgalmazók, a taxisok és az elárusítók a tenyerüket dörzsölik a busás bevétel feletti örömükben, a miniszterelnök szüreti mulatságot rendez a külföldi nagyköveteknek, a szkupstina elnöke luxusutazásra viszi munkatársait a tengeren túlra.

Szerbia továbbra is a jó magaviseletű tranzit ország szerepében tetszeleg, és nem győzi bezsebelni a dicséreteket, hogy milyen humánusan bánik a menekültekkel: jöhetnek akárhányan, órák alatt nyilvántartásba veszi őket, és máris folytathatják útjukat az ígéret földje, Angela Merkel Németországa felé. Aleksandar Vučićot példaképnek állítják az európai politikusok elé, aki csokoládét osztogat a gyerekeiknek, és szívesen be is fogadná őket, legalább is verbálisan.

Kár, hogy a százezer eddigi átutazó közül mindössze 8 (azaz: nyolc) fejezte ki óhaját, hogy Szerbiában szeretne letelepedni. Nem tudom, hogy a választási kampányban el fog-e dicsekedni ezzel az adattal a kormány? (…)

ALBÁNOK HELYÉBE SZÍREK. Az utóbbi napokban azonban Belgrádban is egyre többen kémlelik az eget, és nem csak a hűvösre, esősre fordult időjárás miatt. Már látni vélik a sötét fellegeket, melyek a következő hetekben, hónapokban boríthatják be az országot: nemcsak azért, mert a menekültáradat minden jel szerint folytatódik, sőt még nagyobb embertömegek érkezhetnek az országba a Közel-Keletről, hanem a magyar határzár és ennek következményei miatt is. Ha Magyarországon és más uniós országokban következetesen érvényesítik a schengeni előírásokat, ahogyan ígérik, akkor akár több tízezer menekültet is visszaküldhetnek Szerbiába!

Ivan Mišković, a Menekültügyi Titkárság szóvivője kénytelen volt bevallani az újságíróknak, hogy ebben az esetben nincs más megoldás: az ország köteles befogadni őket. Csak abban reménykednek, hogy újra elindulnak és más útvonalakon próbálnak eljutni a jóléti nyugat-európai államokba, mondjuk Románián vagy Horvátországon át. Addig is azonban itt kell gondoskodniuk róluk. A titkárság félmillió euróval rendelkezik, ezt fogja szétosztani a befogadó központokat működtető községek között, de ez nyilván közel sem lesz elegendő az áramköltségek, az élelem és a ruházkodás fedezésére a téli körülmények között. Hiszen jelenleg is több, mint hétezer migráns tartózkodásáról kell gondoskodni.

És nemcsak a szíriai, az iraki, az afgán és a többi ázsiai országból származó menekült visszaküldésével kell számolni, hanem azokkal a szerb útlevéllel rendelkező albán, roma és más nemzetiségű menekültekkel is, akik Németországban próbáltak menekültstátust szerezni, de elutasították őket. Nem kevesebb, mint 45 ezer emberről van szó. Egy belgrádi lap a németek iránti alig burkolt szemrehányással ezzel a címmel jelentette be a fenyegető veszélyt: „Visszaküldenek nekünk 45 ezer albánt, ugyanakkor befogadnak nyolcszázezer közel-keleti muszlimot!”.

Nem kisebb aggodalmat keltett az a több forrásból is megerősített információ, hogy bizonyos elképzelések szerint a menekültválság megoldása céljából hatalmas befogadó központokat kellene létesíteni Észak-Afrikában és Dél-Európában, nevezetesen Szerbiában vagy Bulgáriában. Állítólag Szerbia esetében egy négyszázezres tábor felállításáról lenne szó. A migránsok itt várnák meg, amíg döntenek menekültkérelmükről, és csak akkor léphetnének be a schengeni övezetbe, ha pozitív döntés születik. Legutóbb Nikola Sarkozy volt francia elnök fejtette ki ilyen irányú elképzeléseit, szerinte ezzel elejét lehetne venni a mostani kaotikus helyzeteknek és a migránsokat érő tragédiáknak.

Sarkozy ötletétől a leglelkesebb belgrádi migránsbarát politikusoknak is arcukra fagyott a mosoly.

CIVAKODÓ VENDÉGLÁTÓK. Ha hitelt adunk az összeesküvés elméleteknek, miszerint az Európát elárasztó menekültáradat mögött az Al Kaida és az Iszlám Állam pokoli terve húzódik meg, hogy így teremtsenek káoszt és széthúzást a velük szemben ellenséges NATO-országok között, akkor bizonyosan jó úton haladnak céljuk elérése felé.

A legutóbbi tízezres menekülthullám úgy összeugrasztotta az uniós partnereket, mintha nem is szövetségesekről lenne szó. Werner Faymann osztrák kancellár cseppet sem diplomatikus módon megkérdőjelezte magyar kollegája, Orbán Viktor szavahihetőségét, amire a budapesti kormányszóvivő úgy reagált, hogy „Werner Faymann osztrák kancellár újfent a magyar kormányon, illetve miniszterelnökön tölti ki azon dühét, amelyet a migrációs válságban mutatott saját cselekvésképtelensége váltott ki.” A szóvivő arra is rámutatott, hogy Bécs Magyarországot vádolja a menekültáradat helytelen kezelésével, amely igyekszik következetesen alkalmazni az uniós előírásokat, miközben Ausztria szombaton ezreket engedett át saját határán minden ellenőrzés nélkül.

Ausztriát és Németországot nyilván váratlanul érte a hatalmas tömeg: a hétvégén 18 ezer ember árasztotta el őket. A müncheni pályaudvaron „Wellcome!” táblákkal és tapssal fogadták a különvonatokon érkező migránsokat, és német precizitással irányították őket az előkészített befogadó központok felé, az esemény feletti öröm azonban korántsem általános. Egyre több bírálat éri a túlzott nagylelkűséget mutató kancellár asszonyt, Angela Merkelt, aki még a múlt héten is azt nyilatkozta, hogy a szíriai menekültek befogadása tekintetében nincs felső határ. A kormányzó CDU testvérpártja, a bajor CSU szerint Merkel rossz döntést hozott, amikor korlátozás nélkül befogadta a Magyarországról érkező tömeget. Több német városban szélsőjobboldaliak tüntettek a bevándorlók ellen, a lapok pedig kiszámították, hogy mekkora terhet jelentenek az újabb jövevények: mintegy tízmilliárd eurót évente. Hiába gazdag Németország, ennyire azért mégse. Ezért kellene gyors ütemben kiszelektálni és hazaküldeni a gazdasági bevándorlókat, akik akár hatvanöt százalékot is alkothatnak. De mennyi időt vesz ez igénybe, és hogyan fognak megszabadulni az úgynevezett megélhetési bevándorlóktól?

És miközben az unióban tart az egymásra mutogatás, hogy ki hol vétett, ki tért el a dublini szabályoktól, vasárnap délutántól hétfő hajnalig újabb ötezer menekült érkezett Macedóniából Szerbiába. Abban a szent meggyőződésben, hogy Németországban tárt karokkal várják őket.

2015. szeptember 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”? (2.)

Az Autonómia portálon elhangzott beszélgetés részvevői a Magyar Nemzeti Tanácson munkáját  „közepes eredménnyel”, mondhatni ajándékjeggyel értékelték.  >

Tovább

Holt lelkek kifosztása, avagy apámat visszahozta a sírból a bank

Oké, mindenkinek van valami hasonló esete a bürokráciával, az örökösödés kapcsán is biztosan. Hogy ez kell, >

Tovább

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció >

Tovább

Putyin totális háborúja

Oroszországban ugyanaz az egydimenziós nacionalista világszemlélet működik, mint a száz évvel korábbi Szovjetunióban, globális felelősségről, józan >

Tovább

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább