2019. augusztus 26. hétfő
Ma Izsó, Tália, Natália, Zampfira névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Százezerből nyolc

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Szerbia továbbra is a jó magaviseletű tranzit ország szerepében tetszeleg, és nem győzi bezsebelni a dicséreteket.”  J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

SEMMI GOND. Egyelőre mintha semmi gond nem lenne ebben az országban: a migránsok jönnek-mennek, az embercsempészet virágzik, az utasforgalmazók, a taxisok és az elárusítók a tenyerüket dörzsölik a busás bevétel feletti örömükben, a miniszterelnök szüreti mulatságot rendez a külföldi nagyköveteknek, a szkupstina elnöke luxusutazásra viszi munkatársait a tengeren túlra.

Szerbia továbbra is a jó magaviseletű tranzit ország szerepében tetszeleg, és nem győzi bezsebelni a dicséreteket, hogy milyen humánusan bánik a menekültekkel: jöhetnek akárhányan, órák alatt nyilvántartásba veszi őket, és máris folytathatják útjukat az ígéret földje, Angela Merkel Németországa felé. Aleksandar Vučićot példaképnek állítják az európai politikusok elé, aki csokoládét osztogat a gyerekeiknek, és szívesen be is fogadná őket, legalább is verbálisan.

Kár, hogy a százezer eddigi átutazó közül mindössze 8 (azaz: nyolc) fejezte ki óhaját, hogy Szerbiában szeretne letelepedni. Nem tudom, hogy a választási kampányban el fog-e dicsekedni ezzel az adattal a kormány? (…)

ALBÁNOK HELYÉBE SZÍREK. Az utóbbi napokban azonban Belgrádban is egyre többen kémlelik az eget, és nem csak a hűvösre, esősre fordult időjárás miatt. Már látni vélik a sötét fellegeket, melyek a következő hetekben, hónapokban boríthatják be az országot: nemcsak azért, mert a menekültáradat minden jel szerint folytatódik, sőt még nagyobb embertömegek érkezhetnek az országba a Közel-Keletről, hanem a magyar határzár és ennek következményei miatt is. Ha Magyarországon és más uniós országokban következetesen érvényesítik a schengeni előírásokat, ahogyan ígérik, akkor akár több tízezer menekültet is visszaküldhetnek Szerbiába!

Ivan Mišković, a Menekültügyi Titkárság szóvivője kénytelen volt bevallani az újságíróknak, hogy ebben az esetben nincs más megoldás: az ország köteles befogadni őket. Csak abban reménykednek, hogy újra elindulnak és más útvonalakon próbálnak eljutni a jóléti nyugat-európai államokba, mondjuk Románián vagy Horvátországon át. Addig is azonban itt kell gondoskodniuk róluk. A titkárság félmillió euróval rendelkezik, ezt fogja szétosztani a befogadó központokat működtető községek között, de ez nyilván közel sem lesz elegendő az áramköltségek, az élelem és a ruházkodás fedezésére a téli körülmények között. Hiszen jelenleg is több, mint hétezer migráns tartózkodásáról kell gondoskodni.

És nemcsak a szíriai, az iraki, az afgán és a többi ázsiai országból származó menekült visszaküldésével kell számolni, hanem azokkal a szerb útlevéllel rendelkező albán, roma és más nemzetiségű menekültekkel is, akik Németországban próbáltak menekültstátust szerezni, de elutasították őket. Nem kevesebb, mint 45 ezer emberről van szó. Egy belgrádi lap a németek iránti alig burkolt szemrehányással ezzel a címmel jelentette be a fenyegető veszélyt: „Visszaküldenek nekünk 45 ezer albánt, ugyanakkor befogadnak nyolcszázezer közel-keleti muszlimot!”.

Nem kisebb aggodalmat keltett az a több forrásból is megerősített információ, hogy bizonyos elképzelések szerint a menekültválság megoldása céljából hatalmas befogadó központokat kellene létesíteni Észak-Afrikában és Dél-Európában, nevezetesen Szerbiában vagy Bulgáriában. Állítólag Szerbia esetében egy négyszázezres tábor felállításáról lenne szó. A migránsok itt várnák meg, amíg döntenek menekültkérelmükről, és csak akkor léphetnének be a schengeni övezetbe, ha pozitív döntés születik. Legutóbb Nikola Sarkozy volt francia elnök fejtette ki ilyen irányú elképzeléseit, szerinte ezzel elejét lehetne venni a mostani kaotikus helyzeteknek és a migránsokat érő tragédiáknak.

Sarkozy ötletétől a leglelkesebb belgrádi migránsbarát politikusoknak is arcukra fagyott a mosoly.

CIVAKODÓ VENDÉGLÁTÓK. Ha hitelt adunk az összeesküvés elméleteknek, miszerint az Európát elárasztó menekültáradat mögött az Al Kaida és az Iszlám Állam pokoli terve húzódik meg, hogy így teremtsenek káoszt és széthúzást a velük szemben ellenséges NATO-országok között, akkor bizonyosan jó úton haladnak céljuk elérése felé.

A legutóbbi tízezres menekülthullám úgy összeugrasztotta az uniós partnereket, mintha nem is szövetségesekről lenne szó. Werner Faymann osztrák kancellár cseppet sem diplomatikus módon megkérdőjelezte magyar kollegája, Orbán Viktor szavahihetőségét, amire a budapesti kormányszóvivő úgy reagált, hogy „Werner Faymann osztrák kancellár újfent a magyar kormányon, illetve miniszterelnökön tölti ki azon dühét, amelyet a migrációs válságban mutatott saját cselekvésképtelensége váltott ki.” A szóvivő arra is rámutatott, hogy Bécs Magyarországot vádolja a menekültáradat helytelen kezelésével, amely igyekszik következetesen alkalmazni az uniós előírásokat, miközben Ausztria szombaton ezreket engedett át saját határán minden ellenőrzés nélkül.

Ausztriát és Németországot nyilván váratlanul érte a hatalmas tömeg: a hétvégén 18 ezer ember árasztotta el őket. A müncheni pályaudvaron „Wellcome!” táblákkal és tapssal fogadták a különvonatokon érkező migránsokat, és német precizitással irányították őket az előkészített befogadó központok felé, az esemény feletti öröm azonban korántsem általános. Egyre több bírálat éri a túlzott nagylelkűséget mutató kancellár asszonyt, Angela Merkelt, aki még a múlt héten is azt nyilatkozta, hogy a szíriai menekültek befogadása tekintetében nincs felső határ. A kormányzó CDU testvérpártja, a bajor CSU szerint Merkel rossz döntést hozott, amikor korlátozás nélkül befogadta a Magyarországról érkező tömeget. Több német városban szélsőjobboldaliak tüntettek a bevándorlók ellen, a lapok pedig kiszámították, hogy mekkora terhet jelentenek az újabb jövevények: mintegy tízmilliárd eurót évente. Hiába gazdag Németország, ennyire azért mégse. Ezért kellene gyors ütemben kiszelektálni és hazaküldeni a gazdasági bevándorlókat, akik akár hatvanöt százalékot is alkothatnak. De mennyi időt vesz ez igénybe, és hogyan fognak megszabadulni az úgynevezett megélhetési bevándorlóktól?

És miközben az unióban tart az egymásra mutogatás, hogy ki hol vétett, ki tért el a dublini szabályoktól, vasárnap délutántól hétfő hajnalig újabb ötezer menekült érkezett Macedóniából Szerbiába. Abban a szent meggyőződésben, hogy Németországban tárt karokkal várják őket.

2015. szeptember 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan értelmezhető a VMSZ és a MM vezetőinek Szent István-napi beszéde?

Amennyiben a VMSZ és a MM netán/mégis (ki)„békülne, összeborulna”, az egyúttal az egyébként is csaknem teljesen >

Tovább

Az igazság Csernobilban van

A film óriási!  Mert nemcsak a múltról szól. Vagyis a múltról, ami visszatért. Megint lehet hazudni >

Tovább

A szélsőjobb balkáni tervei

A lehallgatott beszélgetéseket sorozatban közlő olasz lap forrása egyébként egy szlovén szélsőjobbos újságíró, Laris Gaiser. Ő >

Tovább

Zsidókat jobbra át

Csak szeretnénk nyugodtan elmondani, hogy a neokohn.hu az, ami és nem egyéb, a jelenlegi magyarországi kormányrendszer >

Tovább

Lesz-e (ismét) magyar nyelvű SZER?

Amiről ugyancsak nem szoktak beszélni: hogyan működik a Trump elnök kormányzása alatt újraindított román és bolgár >

Tovább

A VMJE nyári egyeteméről

Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen >

Tovább

Građanski sloj je siroče ovog društva

Trava strada i onda kada se slonovi međusobno bore, ali i onda kada se vole. I >

Tovább

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább