Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Hajónapló
Bódis Gábor
A menekültekkel szembeni közömbös gonoszság ugyanaz a mozgatóerő, amely Boszniát felperzselte.
Zűrös hét volt. Utoljára a kilencvenes évek legeljén tudósítottam ennyit. Akkor a jugoszláv válságról, amiből háború lett.
Ültem egész nap a Napló Újvidék központjában levő szerkesztőségében (egy kisebb lakás volt) és írtam az anyagokat: a Szabad Európa Rádiónak, a BBC magyar adásának, az MTI-nek, a Magyar Televíziónak, a Beszélőnek, a Vreme-nek, a zágrábi Večernji listnek ...
A szerkesztőségbe rendszeresen bejártak a külföldi stábok, elsősorban a Panoráma emberei (közülük néhányon akkor még nem ütközött ki a soviniszta álomkór, vagy csak én nem vettem észre).
Úgy, jól megvoltunk. Keszég Karcsival szerkesztettük az újságot, bejárt hozzánk a vajdasági magyar értelmiség nagy része. Meg a szerbek is. Na, meg a horvátok, egyikük később a Horvát RTV vezérigazgatója lett (Tomislav Marčinko) és később, már Budapestről, felhívtam. Kedves volt és megjegyezte, miután kiderült honnan hívom: Svako svom jatu. Már akkor sem értettem vele egyet, azóta meg pláne.
Azóta kimúlt a Napló, a SZER (legalábbis a magyar adás), a BBC magyar adása, az MTI, az MTV, a Beszélő…
És negyed századdal később Milošević nyomdokaiba Orbán lépett. Addig szította a feszültséget, hogy megjelentek a közvetítő kocsik Budapesten és a „Niko ne sme da bije ovaj narod” helyébe „Az egyre agresszívebb migránsok” lépett. A szándék mindkét esetben ugyanaz: mindenáron hatalmon maradni. Akár holttestek árán is.
A Keleti az orbáni elnyomás immár nemzetközi szimbólumává vált. Az itt gyülekező, élni igyekvő menekültekkel szembeni közömbös gonoszság ugyanaz a mozgatóerő, amely Boszniát felperzselte.
Emiatt jártam az elmúlt héten minden nap a Keletibe. Szarajevóban láttam ennyi tévé stábot utoljára. Innen jelentkeztem élőben, felvételről a B92-nek, az N1 tévének, a Szabad Európának, a VRT-nek szerbül és magyarul, az RTS-nek és végül a Horvát Televíziónak. Igyekeztem elmagyarázni, hogy a szerencsétlen menekülteknek semmi közük nincs a magyarországi gyűlölet kampányhoz. Ez nélkülük is meglenne. Legfeljebb más ellenségképpel.
Mert akárcsak Slobo, Viktor sem képes kormányozni, ezért kell nekik a háborús helyzet. Akkor lehet megmenteni a veszélyeztetett (ugroženi) nemzetet (úgyis, mint nebeski narod). A kimenetel is ugyanaz lesz.
A szírek egy része legalább már megúszta: Ausztriában vannak. Értünk is jön autóbusz?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >