2019. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A bűvös 21-es

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Akár még a huncut horvátoknak is közük lehet az elbaltázott húzáshoz.“ J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Japánban talán egy közelgő szökőár, Svájcban egy lavina váltana ki akkora izgalmat, mint Szerbiában a múlt heti szabálytalan lottóhúzás. Akkora a közvélemény felzúdulása, mintha legalábbis albán drón ereszkedett volna le a szkupstina előtt: röpködnek a politikusi nyilatkozatok, intézkedik az ügyészség, a magukat becsapottnak érző lottózók pedig felelősségre vonást követelnek. Sőt még az is megesett, hogy a szerencsevállalat igazgatója erkölcsi okokból benyújtotta lemondását, amire errefelé emberemlékezet óta nem volt példa. (...)

Természetesen a kormányfő is megszólalt, hogy is maradna el az ő nyilatkozata egy ilyen fontos történésről! És ezúttal is önostorozással kezdte: a milliós tévés auditórium előtt tördelte a kezeit, amiért olyan naiv volt, hogy nem menesztette már tavaly a szerencsejátékok nem eléggé rátermett vezetőit. De most aztán nincs pardon, hallottuk, a rendőrség és az ügyészség végzi a dolgát, „a börtönig pedig nagyon rövid út vezet”. Rögtön meg is vigasztalta a lottózókat, hogy következik az átszervezés, külföldi partnert alkalmaznak, és többé nem kell kételkedni az állami szerencsevállalatban, sőt, a nyeremények is nagyobbak lesznek.

Lelki szemeimmel már látom is, amint néhány gazfickó technikust és más szerencsejáték-funkcionáriust rabláncon vezetnek el, dedinjei villájukból pedig zsákszám szállítják az állami trezorba az elorzott milliókat.

Gondolom, ettől biztosan csillapodna a népharag, mert a haladópárti vezető hívei ismételten megbizonyosodnának, hogy vezetőjük mindent helyre tud tenni, még a szabálytalan lottóhúzást is, kár, hogy nincs több ideje, hogy ezt is ő végezze el a miniszoknyás lottótündér helyett, akkor biztosan minden stimmelne. Közben az egyik tabloid azt is megírta, hogy az említett cégvezető dehogyis önszántából és erkölcsi okokból mondott, hanem ez is Aleksandar Vučić utasítására történt. Állítólag válaszút elé állította: vagy lemond, vagy kirúgják. Az illető pártkádernek ugyanis egyéb bűnei is vannak: az óriási bevétellel dolgozó vállalat egy vasat se fizet az államkasszába, sőt tavaly még veszteséges is volt. Miközben külföldön ez az „iparág” sok milliót hoz az államnak.

Közben az is kiderült, hogy a vállalat szoftverét egy horvát cég szervizeli, ami azonnal olyan találgatásokra adott okot, hogy akár még a huncut horvátoknak is közük lehet az elbaltázott húzáshoz. Amilyen bonyolult egy ilyen számítógépes program, ki tudja, lehet, hogy Zágrábból varázsolták elő idő előtt a bűvös 21-es golyócskát, hogy kompromittálják a szerb állami vezetést. Néhány médiahuszár nyomban el is indult ezen a vonalon, ám egyelőre nem talált bizonyítékot.

A sértett lottózók most izgatottan várják, hogy vajon kit ültetnek a lemondott igazgató helyére, hogy ne kelljen többé kételkedniük a telitalálatban. Az nem kétséges, hogy „megbízható” ember kerül oda, mert ahol ekkora pénzek forognak, oda okvetlenül pártkádert kell kinevezni vezetőnek, már a szakértelem végett is. Mert ahogy a modern szólás tartja: akinek az isten pártkönyvecskét adott, észt is adott hozzá, azaz szakértelmet. Így volt ez az előző, demokrata párti kormány alatt, és most így van. Egy hatalmi párt mégsem kockáztathatja, hogy egy ellenzéki vagy párton kívüli jelölt kerüljön ilyen fontos posztra, még majd elkótyavetyéli a szerencsére költekező jónép pénzét.

Akárhogy is vesszük, az egész slamasztikából ismét a miniszterelnök került ki győztesként. Talán mostani fellépése újabb vidéki elöljáróságokat késztet arra, hogy Aleksandar Vučićot városuk díszpolgárává avassák. Már vagy fél tucat ilyen kitüntetést mondhat magáénak, mi több, a környező országokban is vannak ilyen kezdeményezések: a legfrissebb a montenegrói Bijelo Polje-iak javaslata, hogy díszpolgárukká fogadják a szerb kormányfőt. Mintha egyfajta titkos vetélkedés folyna Vučić és kebelbarátja, Tomislav Nikolić között, hogy kinek lesz több ilyen titulusa. Eddig a kormányfő vezet, mert az elnök egyelőre – amennyire a világhálón felkutatgató – három város díszpolgára, míg az előbbi már az ötödiknél tart.

Tartok tőle, hogy ha a haladók huzamosabban hatalmon maradnak, ez is divattá válik. Mint az átkos komcsi időkben, amikor abban versenyeztek az elvtársak, hogy hány főutca vagy intézmény viseli az örökös elnök nevét köztársaságukban, hány szobrot emelnek a szeretett vezetőnek, sőt, még a történelmi városneveket is megváltoztatták, prefixumként adva hozzá Tito nevét.

De jobb az ilyesmit nem emlegetni, mert a mai vezetők lelkes hívei még tippként fogják fel.

2015. augusztus 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az árulás testi kényszere

Vajon gyávaság-e vészhelyzetben futni, menekülni, félni? Vajon Magda, ha őrzi, vállalja a zsidó identitást, több esélye >

Tovább

Balkáni egzotikum vagy Európa nyitott sebe

Miljenko Jergović boszniai horvát író egyik interjújában pontosan megfogalmazta miről is van szó. Úgy érzi, írja, >

Tovább

Egy magyar közösség leépítése

Ceterum cense (vagyis: egyébként úgy vélem): A Helyi Közösség Tanácsácsnak – a művelődési és egyéb szórakozási >

Tovább

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább