2025. március 24. hétfő
Ma Gábor, Karina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

A szankciók árnyékában

Ha megszűnnek, akkor Miloševićet megkoronázzák. Ámen.

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Egy életmű fontos állomására érkez(t)ünk a napokban. A Nyugat hosszas téblábolás után beadja a derekát, és Csurkin ajándékba viheti az Elnöknek a repülőtér megnyi­tását. A sportolók ismét kifuthatnak a nemzetközi pályákra, megint le­het majd gyönyörködni a Miki egérben. És mindezt minek a fe­jében? Csak azért, mert száz-egy­néhány nemzetközi megfigyelő ólálkodik majd a Drina mentén.

A csodadinár után megszületik a másik csoda is. A „népirtó” szankciók és össznemzetközi össze­esküvők egyszerre csak meg­szelídültek. Minden a helyére kerül. Karadžićék természetesen az er­dőbe. Jobban mondva a fára.

Nem mindenki tudja ám követni ezeket a fordulatokat. Így a le­szédültek listájára került Aleksandar Tijanić (a Napló indulásakor szer­zőnkként szerepelt, de akkor még a fordulatai előtt állt), a Politika TV vezetője, aki pedig az elnökfeleség, Mirjana védőszárnyai alatt repde­sett. Jól értesült belgrádi körök szerint az eset a következőképpen zajlott le:

Milošević néhány héttel ezelőtt elrendelte, hogy Karadžić többé meg nem jelenhet a Szerb Televí­zió műsoraiban. Sőt olyan körkér­déseket kell bemutatni, amelyekből csak úgy sugárzik a szerb nép egységes kiállása Dedinje mellett. Véletlenül az egyik harmadik híradóban mégis elhangzott egy olyan véleményecske, hogy esetleg talán a paleiak is labdába rúghat­nak még.

Milošević azonnal felhívta Vučelićet, a Szerb TV ingatag vezér­igazgatói székében ülő 68-as értelmiségit. Ez utóbbi, kutyaszo­rítóba kerülve, elkezdett árulkodni. Besúgta a főnöknek, hogy a kon­kurencia, vagyis az állami televízió ingerenciáit átvenni igyekvő Politi­ka TV szinte állandóan Karadžićék számlájára szajkózik. Ezt ő, mármint Vučelić, be is tudja mutatni, hiszen kazettára vette Tijanićék gaztetteit. El is sietett, hóna alatt az inkriminált filmanyaggal Dedinjére. A Vezér néhány percnyi nézés után el­szörnyülködve és a dühtől fuldokol­va felhívta Minovićot, a Politika-ház ügyesen lavírozó elnökét, és Tijanić fejét követelte. Ez utóbbi, vagyis Minović, felhívta a részvényeseket, akik másnap annak demokratikus, a népakaratot legmesszebbmenőbben tiszteletben tartó módján me­nesztették a jobb oldalakat is ki­fogott újságírót.

A történet sántítana, amennyi­ben nem esne szó a feleségről, Mir-janáról, aki rendszeresen ebédelt pártfogoltja, Tijanić társaságában – legalábbis a már említett jól értesült belgrádi körök szerint. Hogy nem vette védelmébe a megárvult tévé­főszerkesztőt? Erre is megvan a válasz: az események éjszaka ját­szódtak le, és mire Mirjana feléb­redt, már minden el volt intézve!

Persze, amilyen szépen fejlődnek a vajdasági magyar demokratikus viszonyok, elképzelhető, hogy Ágoston odaszól, akinek még tud, ez esetben az Új Hét Nap „füg­getlen” hetilaphoz, és meneszti az illetékes elvtársat. Ezt követően megfigyelőket telepítenek a még létező magyar hetilapok szerkesz­tőségeinek határára. Egyébként ezek a határmezsgyék könnyen felismerhetők, különösen ha az ember folyamatosan olvassa az első igazán vajdasági magyar állami lap (az Új) vezércikkeit. Itt élvezkedhetnek a bélyeggyűjtők, hiszen a pártelnök-cikkíró mindenkire, aki a VMDK hathatós támogatása el­lenére még mindig él és mozog, bélyeget ragaszt. Megvallva őszin­tén, én nagy élvezettel olvasom ezt a sajátos felosztásos játékot. Végre megismerem a vajdasági magyar politikai erőket.

Ennyi kitérő azonban untig elég a szomorú közeli valóságra, annál inkább, mert a „nagyok” ügye sokkal izgalmasabb. Jelen pillanat­ban, nem tudom, hallották-e, a legveszélyesebb szó a megfigyelő. Olyannyira, hogy a Szerbiai TV-ben fővesztés jár annak, aki ki meri ejte­ni a száján. Egyes belgrádi, sta­tisztikára hajlamos megfigyelők kiszámították, hogy a Napló mosta­ni száma megjelenésének napján, pontosan 17 nap múlt el az élet­veszélyes kifejezés nélkül. Sőt, még a megfigyelőkre esetleg emlékeztető vagy arra asszociáló szavak is tilal­mi listára, vagy jobbik esetben a ritkítás sorsára jutottak. Ilyen például a határ szó. Határtalan játékok – élhetnénk egy valamikori rossz fordítás szellemességével.

De nem vele élünk, hanem azokkal, akik ezeket a játékokat napról napra kitalálják. És az egész­ben az a legellentmondásosabb, hogy ha ez a rezsim tényleg – ter­mészetesen csakis a hatalma meg­tartása miatt – most békegalambot játszik, akkor nem ezt kell akadá­lyozni, hanem ebből minél több hasznot húzni.

Például azt, hogy a több tízezer vajdasági, nemzetközi tapasztala­tokkal felvértezve, esetleg visszatér­het, az éhenhalás veszélye nélkül. Utópia? Az. Betevő falatként egyelőre csak ez van.

1994. szeptember 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN

Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >

Tovább

Szolidaritás és katarzis?

A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >

Tovább

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Tovább

Hősök emlékét ünneplik a gyávák

Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >

Tovább

A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >

Tovább

Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?

A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >

Tovább

A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását

A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >

Tovább

Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal

Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >

Tovább

A VMSZ SZÉGYENPÁRT

A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >

Tovább

Barbárság vagy demokrácia?

„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >

Tovább

A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják

Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >

Tovább

Egy országot elveszejteni

A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >

Tovább