2019. december 16. hétfő
Ma Etelka, Aletta, Adelaida névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Összeférhetetlenség

Öreg Dezső
Öreg Dezső

„A városi kasszából tetemes összegek kerültek a család tulajdonában levő médiaházakhoz.“

Mégsem mondhatok le a családomról – válaszolta a hadügyek irányítója az újságírónak, amikor az a felesége meg a fia vagyona után érdeklődött. Merthogy a vagyon látványosan gyarapodott, amióta a Szerb Haladó Párt került hatalomra Kruševacban. Abban a városban, amelyben a hatalomcsere után Bratislav Gašić lett a polgármester. Ugyanaz az ember, akit a kormányfő a hírhedt helikopter baleset után egy odavetett mondattal védett meg: „Nem adom a minisztereimet!” – mondta akkor. Most viszont úgy nyilatkozott, hogy a vádak nagyon komolyak, ki kell őket vizsgálni. Namármost, ismerve a szerbiai körülményeket, az uralkodó elejtett mondata parancs. Tehát a vádak ki lesznek vizsgáltatva.

A Korrupcióellenes Ügynökség máris megindította az eljárást összeférhetetlenség vádjával. Nevezetesen, hogy Gašić polgármesterként közpénzeket utalt át családtagjai számlájára. Pontosabban az általuk vezetett vállalatok számlájára. A városi kasszából tetemes összegek kerültek a család tulajdonában levő médiaházakhoz. Dinármilliókról, a százezer eurót meghaladó összegről van szó. Lényegében nem is olyan nagy összeg, mondhatná valaki. De ha csak annak köszönhetően gyarapodott ennyivel a család, hogy valaki a pártban elfoglalt tisztségével visszaélt, akkor bizony nagyon nincs rendben valami. Bratislav Gašić nem csak hadügyminiszter. Ő a Szerb Haladó Párt alelnöke is. És több mint 2 hónapja annak a botrányos helikopterszerencsétlenségnek az egyik főszereplője a sajtóban, amely állítólag az ő elhamarkodott parancsa után következett be. Amikor is a sűrű ködben arra utasították a pilótát, hogy lehetetlen körülmények közepette szálljon le. Ott, ahol állítólag a miniszter már várta őket. Mindez nem bizonyított tény, de igazán cáfolni sem tudták. Egy biztos. Kedvezőtlenül befolyásolta a kormány és annak elnökének tekintélyét. Csorbította. Nem csoda hát, hogy a miniszterelnök ezúttal nem támadta le a BIRN-t, az oknyomozó újságírói szervezetet, amikor az megjelentette a hadügyek irányítójára vonatkozó adatokat. Sőt, nagyon komolyaknak tartja a vádakat, amelyeket, mint említettem már, ki akar vizsgáltatni. Persze nem lenne itteni politikus, ha azonnal nem élt volna az alkalommal és nem vádolt volna valakit. Ezúttal a vajdaságiakat, akik, szerinte óriási pénzeket osztanak az itteni választások előtt az itteni médiának, azzal a céllal, hogy kormányellenes propagandát folytasson. Lehet, de azt biztosan állíthatom, hogy a tartományi elektronikus közmédiában mi ezt nem érezzük. Legalábbis az egyszerű munkások. Azok, akik a műsort készítik. Visszatérve a miniszterelnökre, mondta azt is, amennyiben beigazolódnak a vádak, mindenkinek viselnie kell a következményeket. A vád pedig az, hogy a Korrupcióellenes Ügynökségre vonatkozó törvény értelmében összeférhetetlenségnek tekintendő minden olyan cselekedet, amelynek során a köztisztséget végző személy magánérdekből megkárosítja a közjót. Mondjuk a városi kasszából tetemes összegeket utal át a családi vállalkozásokhoz. Merthogy a házastárs és a vérrokon olyan személynek számít a törvény szerint, akiket nem lehet haszonlesésből pozitívan kivételezni. Sőt még olyanokat sem, akik érdekszövetségben állhatnak a tisztségviselővel. Nem új ez a törvény, inkább az az újdonság, hogy elővették. Mert ugye, Szerbiában nem a törvények tartalmával van baj, hanem alkalmazásukkal. Akkor ütik fel őket, amikor jónak látják. És akkor maradnak csukva, amikor nincs meg a kellő akarat. Mondjuk politikai. Holott az igazságszolgáltatásnak elvben politikamentesnek kellene lennie. Lehet, hogy egyszer eljutunk idáig.

Most azonban még az a helyzet, hogy nagyjából mindenben a politika dönt. Gondolom ebben az esetben is. Mert ha egy miniszter zavaró tényezővé válik, akkor annak mennie kell. Jobbik esetben úgy távozhat, mint tavaly a pénzügyi, az ifjú titán, aki azzal az indokkal tűnt le a politikai porondról, hogy a kormányfő túl engedékeny a nyugdíjasok meg a közszférában dolgozók iránt és nem akarja nagyobb mértékben csökkenteni az ellátmányt meg a béreket. A kormányfő pedig meleg szavakkal búcsúzott tőle. Olyan politikai ripacskodás közepette. Úgy látszik, a hadügyek irányítója nem lesz ilyen kivételezett.   

 

2015. május 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Idegen”, „másik nyelv” lett a magyar!?

A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de >

Tovább

Néhány szó a magyar parlamentről

De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >

Tovább

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább