Ma Magdolna, Mária, Magda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Hóhányók
Bódis Gábor
Minden hörcsög addig jár Genfbe, amíg fizetik.
– Radovan, tagadd le, hogy repültek a gépeink!
– Nem tehetem, Biljana, hiszen úgy röpködtek, mint az őrültek!
– Akkor viszont mondd azt, hogy légi parádét tartottunk!
Az ellopott elmés beszélgetés nem egy Rejtő-regényből való, hanem a legvalósabb realitásból, ha egyáltalán annak nevezhető az, ami már több mint másfél éve történik Boszniában. A helyszín sem egy oráni matrózkocsma, hanem a tűzfészkét olyan odaadóan védő nép még önfeláldozóbb vezetőségének székhelye, ahol néhány hónappal ezelőtt ilyeténképpen tanakodtak azon a lenini alapvető kérdéskörön, hogy vajon mi is a teendő. Helyzetük látszólag szorongatott volt, mert a NATO meg Washington már szinte azt fontolgatta, hogy nem ártana esetleg elkezdeni gondolkodni: amennyiben ezek a fránya boszniai szerbek tovább lődöznek és kő kövön nem marad Boszniában, nos, akkor lehetne egy igen kemény BT határozatot megfogalmazni. Persze vigyázni kellene akkor is az arányokra, hiszen minden felet arányosan kell elítélni. Egyszóval ez akkor történt, amikor a Biztonsági Tanács figyelmeztette Karadžićékat: érvényt szereznek a BT-határozatnak, ha a boszniai szerb légierő továbbra is szorgalmasan fel-felröpköd a banjalukai repülőtérről. A szereplőket meg remélem, önök is felismerték. Hát persze, a széplelkű Karadžićról és az Arkant ölelgető Biljana asszonyról van szó.
Apropó, Arkan. A világ legdemokratikusabb országának városait ellepték a nemzetközileg körözött belgrádi cukrászlegény plakátjai, ami annak is a bizonyítéka, hogy a politikában nincsen mélypont. Az optimisták, természetesen ismét minden alap nélkül, azt állították, hogy Šešeljnél rosszabb nem lehet. Nem-e? Csakhogy a pénz beszél, a kutya meg ugathat. Arkannak viszont van pénze, és hajlandó (le)fizetni minden szerkesztőséget. Belgrádi jól értesült körök azt állítják, hogy a csábításnak nem tudott ellenállni a fővárosi Studio B mind ez ideig független tévéállomás sem. A krimipités viselt dolgai pedig akkor fognak napvilágra kerülni, amikor a Nagy Manitou megunja kisded játékait. Egyébként ugyanezen belgrádi körök szerint a már régen nyugalomba vonult Stane Dolancot (emlékszik még rá valaki?) kellene megkérdezni, hogy az akkor még egységes állam biztonsági szolgálatát milyen szálak fűzték Arkanhoz. Az már a mostani kapcsolataira vall, hogy minden „felszabadított” boszniai városba ő vonult be elsőként. És első útja hová vezetett? Eltalálták: a bankba. Ebből fizeti a választási kampányát.
Eltértem azonban az eredeti vonulatomtól, és néhány másodpercre magukra hagytam főszereplőimet. Nos, Biljana és Radovan fondorlatos beszélgetését nem a már említett szolgálat segítségével hallgattam le és adtam át a hálás utókornak, hanem a televízióban láttam. No, nem a Szerbiai RTV igazmondó képernyőjén. Nyugaton mutatták be azt a Karadžić-portrét, amelyben ez a fent említett parányi részlet is szerepel.
Viszont a nyugati tévék nézettségével valami baj lehet vagy csak a politikusaik tartoznak a képernyőutálók táborába. Egyébiránt ugyanis mással nem lehetne megindokolni, hogy a látottak után újfent leültek tárgyalni mindenkivel Genfben.
Még egy indokot lehetne találni. Nem tudom, észrevették-e, hogy amikor Milošević valamilyen válaszút előtt áll, akkor a Nyugat szinte lihegve siet a segítségére. Mi mással magyarázható ez a hirtelen feltámadt tárgyalási hajlam. Vagy az a tény, hogy a francia és a német (!) külügyminiszternek éppen néhány héttel a már amúgy is lefutottnak számító szerbiai választások előtt jutott eszébe, hogy kilátásba helyezze a szankciók enyhítését, sót esetleg a felfüggesztését is.
Azt már régen megszoktuk, hogy Milošević zágrábi ikertestvére, amikor csak lehet, kihúzza őt a sárból. Most már lassan azt kell kézlegyintéssel tudomásul vennünk, London-Párizs-Bonn sem jobb a Tuđmanné vásznánál.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy magyar közösség leépítése
Ceterum cense (vagyis: egyébként úgy vélem): A Helyi Közösség Tanácsácsnak – a művelődési és egyéb szórakozási >
Nem a smirgli
Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >
A szabadkai Houdini
Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >
Temetőt győztek
A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >
Vége
A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >
Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat
Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >
SZÓSZEDET
Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >
Szavazni vagy bojkottálni?
A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >
A hinta
Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >
„Meddig jutottunk?”
A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >
Srebrenica 24 éve
A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >
Marosvásárhely jobban teljesít
Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >