2022. december 3. szombat
Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Barnul már a határ

Könnyed adalékok egy barnuló diktatúra történetéhez

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Barnul már a határ

Mit tesz két naiv szerkesztő hétfő hajnalán? Természetesen át akar kelni a határon, amely – a korábbi föltételezé­sek ellenére – egyre átjárhatatlanabbá válik. Annak rendje és módja szerint megmutatják az érvényben levő útleve­lüket, és várják a kibocsátást.

A kisrendőr, aki húsz évesnél alig lehet több, gyanakodva végigméri, majd félreállítja őket. Várakoznak. Majd veszi a sapkáját. Mármint a kisrendőr, és megtiszteli őket a kocsijukhoz való látogatá­sával. És elkezd kutatni. Nem a vám­tiszt, aki unottan figyeli a meleg ablak mögül a hajnali megható jelenetet. Ha­nem a kisrendőr. Aki keveset beszél, de annál többet kutat. A ruhaneműkön kívül a legjobban a popzenei kazetták érdeklik. Bekukkant azonban a motor­házba, és alaposan megrázogatja az ajtókat is. Hátha kiesik belőlük valami. A két szerkesztő tanácstalanul tekinget egymásra. Mit kereshet vajh e rettenhetetlen emberke?

Válasz helyett mogorván odaszól az egyiknek, hogy fogja a kézitáskáját, és kövesse. Bemennek a világ legdemok­ratikusabb országának a vámházába, annak is egy hátsó kis szobájába, ahol már egy másik rendőregyenruhás sze­mély gépelt. Utóbb ő is szerepet kap. Kiborítja a lelke helyett a táskát a gya­nakvó fogdmeg, és sorra veszi a komo­lyabbnál komolyabb kompromittáló do­kumentumokat: egy vegytisztításról szó­ló igazolólapot, egy taxiszámlát, egy egészségügyi könyvecskét és a másik ország néhány papírbankóját. Ez utóbbi nem érdekli. Ő nem erre vadászik. De mire? Az első kihallgatáskor ez nem derül ki. A gépelő rendőr akkor lép be a képbe, amikor a másik diadalittasan előrántja a konspiráció mély sötétjéből. Na mit is? Természetesen a Naplót. Megvannak a tettesek! A zsákmány megszerzése feletti örömöt nem lehet leplezni. Az éppen kihallgatott szer­kesztő kénytelen bevallani, hogy köze van ehhez a laphoz. Sőt még azt is próbálja magyarázni, hogy a Napló egy legális, a szerb hatóságok által jóváha­gyott és adó alól mentesült újság. Rá­bök egy címre a hajthatatlan porkoláb:

Ez mit jelent? A szerkesztő szorgalma­san fordít: Csetnikek, partizánok, de­mokraták ügy látszik, csak az első tetszik neki. De tovább gyanakszik, és megkérdezi a szemben ülő, hallgatagon gépelő kartársát: „Igaz ez?” Ebből derül ki, hogy a szemben ülő nem odavalósi, ahová a kutató. Továbbá: alapos a gyanú, hogy a kisrendőr nem is igen hallott és látott olyan nyelvet, mint a Naplóé. Ergo, minden megvilágosodik a szerkesztő előtt, és utóbb ez bizonyí­tásra sem szorul. A matató ugyanis a főnökével való eszmefuttatáskor azt az összetéveszthetetlen tájszólást használta (próbált volna mást), amelyet a háború dúlta köztársaságban használnak azok, akik szétverték, és akik most errefelé tevékenykednek. Egyesek a határon. „Fogja a csomagját, és várjon az előszo­bában!” – hangzott az ellentmondást nem tűrő parancs. A fogdmeg közben kiment a márciusi pirkadatot élvező másik szerkesztőért. Most őt vitte kihall­gatni. Neki is lehet rejtegetnivalója. Ki­derült, hogy ő már nagyobb fogás volt. Megtalálta ugyanis (egyébként keresnie sem kellett, mert nem dugta el) a kis, diktafonnak nevezett magnóját és – isten bocsá' – benne egy kazettát. A Napló kémszerepe azonnal eltörpült az igazi tárgyi bizonyíték mellett. Tehát ebben sántikálunk?

Az események felgyorsultak. Mert jött a váltás ideje. A kisrendőr nem bizo­nyult már elég fortélyosnak, mert a két szerkesztő, hiába vallatták őket külön-külön, mindig ugyanazt a bárgyúságo­kat mondta. Ez volt ám a feltűnő! Csak évekig képzett, minden hájjal megkent kémtisztek tudják ilyen tökéletesen be­gyakorolni a bárgyúságot. Lehallgatni a kazettát! Volt mit hallgatni! Csak érteni semmit. Sebaj, fontos az első benyo­más.

Az ügyet átvette a főnök. A szer­kesztők hatalmas csalódására, csupán a váltás főnöke. De ez is megtisztelte­tés. Ő is a kisrendőr hazájából érkezett. Hozzánk. Nem „Isten hozta!”-val.

Nos, a főnök már simulékonyabb volt. Először is elmondta az elsőként kihallgatott szerkesztőnek, hogy a má­siknál súlyosan terhelő bizonyítékokat talált. A zsákmányejtő kisfogdmeg a sarokból még próbálta cukkolni. Mert­hogy az volt a kérdés, miért viszik a Naplót a Magyarországra menekültek­nek. „Miért nem jönnek azok haza és olvassák el itthon?” – szegezte a szer­kesztő mellének a KÉRDÉS-t. A válasz egyszerű lett volna: miattatok. De a tárgyalási pozíciók a szerkesztők szem­pontjából nem voltak fényesek. Ezért nem válaszoltak.

Végül a főnök jobbnak látta dűlőre vinni a dolgot. Tárgyi bizonyítékok ide, tárgyi bizonyítékok oda, lejárt a munka­idő. Elegánsan kellett hát megoldani a dolgot. Azt mondta tehát az éppen kihallgatás alatt lévő szerkesztőnek, hogy bebizonyosodott ugyan a kémte­vékenységük vitathatatlan ténye, kazet­tás magnón csempészik a hazugságo­kat a szerb nép szent és igazságos harcáról – de hát mit lehet tenni? Ilyen árulók is vannak közöttünk „A lelkiisme­retükre bízom, hogy miként fognak odaát viselkedni” – mondta ki a Shakespeare-i szentenciát a rend éhes őre.

1993. április 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató

Többszöri halasztás és új befejezési dátumok megjelölése után sem készült el, nem fejeződött be az újvidéki >

Tovább

Tovább bonyolódik a koszovói helyzet

A szerbiai politikusok szerint a szerbiai kisebbségi törvény az egész Európában példamutató. A magyar kormány is >

Tovább

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább