2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Kolinda

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Kolinda
Kolinda Grabar Kitarović

A hamisítás nyilvánvaló volt, a lap főszerkesztőjének nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie.

Kolinda Grabar Kitarović, Horvátország újonnan megválasztott és egyben az ország első női államfője miután első győzelmi beszédében nemzeti egységre szólított fel, elsietett a zágrábi Száva utcába, ahol a szélsőjobb vasöklének számító háborús veteránok már három hónapja tüntetnek a „hazaáruló, jugoszláv irányultságú, kommunista” kormány ellen. Ezek közül a „jugoszlávság” a legsúlyosabb bűn a horvát jobboldal szemében.

Nos, Grabar Kitarović asszony megnyugtatta a sátorozó honvédeket, hogy többé senki sem fogja polgárháborúnak nevezni a „mi honvédelmi harcunkat” (gyengébbek kedvéért az 1991-1995-ös délszláv háborúk). Azt is mondta, hogy Horvátország független és önálló állam, nem pedig régió, ahogyan egyesek szeretnék besorolni. „Ott folytatom, ahol dr. Franjo Tuđman elnökünk megállt.”

Világos beszéd a háborús Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tagjától és immár megválasztott elnökjelöltjétől. A fiumei születésű KGK (ahogyan a horvát médiában nevezik) nem újonc a politikában, sőt. Volt washingtoni nagykövet, külügyminiszter (vezetésével fejezték be a horvátok az EU-val a csatlakozási tárgyalásokat), majd a NATO-főtitkár nyilvános diplomáciával megbízott helyettese. Innen vett ki fizetetlen szabadságot, hogy megnyerje az elnökválasztásokat. Ellenfele Ivo Josipović még hivatalban lévő államfő volt (február közepén lesz a váltás a Pantovčakon), akit a most kormányzó középbalkoalíció vezető pártja, a szociáldemokraták támogattak. Elemzők most sem értenek egyet abban, hogy ki kinek volt terhesebb: a kormány az államfőnek vagy fordítva. A lagymatag, flegma és elsősorban gazdaságpolitikában teljesen kudarcos Milanović-kormány vagy a jogászprofesszor, zeneszerző Josipović, aki igazából nem tudott kiállni a baloldali, antifasiszta értékeket valló szavazótáborának elveiért. A „patrióta” szólamokat pedig, úgy látszik, a horvát szavazók többsége is jobban szereti az igazi nacionalistáktól hallani. Úgy hitelesebbnek tűnnek.

A választási kampány nem válogatott az eszközökben, és a baloldalnak ebben is volt egy súlyos baklövése. Talán a horvátok képzelt vagy valós macsóságára akartak rájátszani, amikor a két gyermekes, kétségtelenül attraktív Kolinda Grabar Kitarovićot Barbie-nak nevezték el, vagy csak úgy emlegették, hogy „Az asszonyság” (Gospođa). A szerbiai média, természetesen, ennél sokkal tovább ment: az Informer nevű belgrádi, az utolsó hazugságig kormányhű bulvárlap exkluzív pajzán képeket közölt egy meztelenkedő szőkeségről, azt állítva, hogy az új horvát elnöknő látható a képeken. A hamisítás nyilvánvaló volt, a lap főszerkesztőjének nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie.

Egyébként Szerbiában nem fogadták derűs belenyugvással az új horvát államfő első nyilatkozatait, főleg amikor azt mondta, hogy harcolni fog a határon túli horvátok jogaiért, például Szerbiában és a Vajdaságban is. Abból, hogy KGK külön említette a két entitást, azt a következtetést vonták le, hogy a tartomány függetlenségéért száll síkra. Persze, ismerve a délszláv térség kusza gondolatvilágát, a hátsó szándék mindig is magától értetődő.

Ennél valamivel komolyabbak azok az üzenetek, amelyeket a megválasztott elnök asszony Bosznia irányába küldött. Támogatni fogja ugyanis az ott élő horvátok egyenjogúságra való törekvéseit, beleértve egy esetleges harmadik entitás megalakítását is. Erről azt kell tudni, hogy az 1995-ös daytoni megállapodások értelmében Bosznia és Hercegovina két entitásból (tulajdonképpen tagállamból) áll: a Bosnyák-Horvát Föderációból és a Szerb Köztársaságból (Republika Srpska). A történelem során többször volt szó a harmadik entitásról is, úgyhogy a boszniai horvátok megalakítanák az úgynevezett Herceg-Boszniát. Legutóbb, amikor egy ilyent kikiáltottak a délszláv háborúban, a horvátok és a bosnyákok kölcsönös elkezdték népirtani egymást. Akkor ott Tuđman megállt.

A közvetlen választásokat maga mögött tudó mindenkori horvát államfőnek valamivel szélesebb körű a mandátuma, mint mondjuk, a kinevezett magyarnak vagy németnek, és két dologba van beleszólása: a nemzetbiztonságba meg a külpolitikába. Ebbe tehát beletartozhat a szomszédoknak való üzengetés, habár nem biztos, hogy a kölcsönös bizalmat ápolgatja. Amire azonban semmilyen befolyással nem lehet, az a gazdaságpolitika. Grabar Kitarović asszony azonban mintha erre is fittyet hányna. A győzelem utáni első napokban már felvetette egy összpárti egyeztetés lehetőségét (az ő elnökletével) a gazdasági bajok felmérése céljából, és ha ezeken nem lehet segíteni, akkor előrehozott választásokat kell tartani. A mostani balközép kormány mandátuma az év végén jár le. Ezzel megkezdődött a parlamenti választási kampány. A felmérések szerint az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség szinte biztos sikerre számíthat. A Zoran Milanović vezette kabinet semmilyen eredményt nem ért el a gazdaságpolitikában, és kudarcán még az sem enyhít, hogy formálisan a szocdemekkel az élén lett Horvátország több mint másfél éve az EU tagja. Csak egyetlen adat az áldatlan helyzet illusztrálására: a munkanélküliség 20% körül van, a fiatalok körében több mint 40%. Ezt még fokozhatja az a napokban elterjedt információ, hogy a horvát olajvállalat, az INA többségi tulajdonosa, a MOL fel akarja számolni a sisaki kőolajfinomítót, és az INA kútjai tulajdonképpen a MOL kiskereskedelmi egységeivé változnának, amelyek feladata csak az importált magyar üzemanyag árusítása lenne. Ez másfél ezer munkahely elvesztését jelentené.

Kérdés, hogy a Milanović-kabinet felveszi-e a kesztyűt. Ha igen, akkor a következő hónapokban forró politikai időszak vár Horvátországra. Alkotmányjogilag a szocdemeket (plusz koalíciós partnerek) semmi sem kényszerítheti a mandátumuk lerövidítésére (kivéve bizalmatlansági szavazás), viszont a jobboldal egy parlamenten kívüli folyamatos nyomásgyakorlással szinte háborús állapotokat teremthet. Ne felejtsük el, hogy KGK-t nemcsak a volt háborús párt, a HDZ támogatta, hanem a még szélsőjobboldalibb pártok is. Lesz még itt „hazafias” tombolás, kommunistázás, csetnikezés. Maga a HDZ is radikalizálódott, miután Ivo Sanadernek, a most éppen börtönben ülő egykori miniszterelnöknek sikerült pacifikálnia a Tuđman-féle ultrákat a pártban. Csak hát közben belebukott a korrupciós botrányok sorozatába. Ide tartozik az a 10 millió eurós tétel, amelyet a horvát hatóságok szerint a MOL vezérigazgatójától kapott, hogy a magyar olajvállalat megszerezze a többségi tulajdont az INA-ban. Ebbe belebukott a párt is, és 4 évvel ezelőtt simán elveszítette a választásokat. A titkosszolgálatok egykori főnöke, Tomislav Karamarko vette át 2012-ben a párt vezetését, azóta ismét a keményvonalasok a hangadók.

Franjo Tuđman meg lenne elégedve.

A nyomtatott változat a 168 Órában jelent meg.

2015. január 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább