Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Kolinda
Bódis Gábor
A hamisítás nyilvánvaló volt, a lap főszerkesztőjének nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie.
Kolinda Grabar Kitarović, Horvátország újonnan megválasztott és egyben az ország első női államfője miután első győzelmi beszédében nemzeti egységre szólított fel, elsietett a zágrábi Száva utcába, ahol a szélsőjobb vasöklének számító háborús veteránok már három hónapja tüntetnek a „hazaáruló, jugoszláv irányultságú, kommunista” kormány ellen. Ezek közül a „jugoszlávság” a legsúlyosabb bűn a horvát jobboldal szemében.
Nos, Grabar Kitarović asszony megnyugtatta a sátorozó honvédeket, hogy többé senki sem fogja polgárháborúnak nevezni a „mi honvédelmi harcunkat” (gyengébbek kedvéért az 1991-1995-ös délszláv háborúk). Azt is mondta, hogy Horvátország független és önálló állam, nem pedig régió, ahogyan egyesek szeretnék besorolni. „Ott folytatom, ahol dr. Franjo Tuđman elnökünk megállt.”
Világos beszéd a háborús Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tagjától és immár megválasztott elnökjelöltjétől. A fiumei születésű KGK (ahogyan a horvát médiában nevezik) nem újonc a politikában, sőt. Volt washingtoni nagykövet, külügyminiszter (vezetésével fejezték be a horvátok az EU-val a csatlakozási tárgyalásokat), majd a NATO-főtitkár nyilvános diplomáciával megbízott helyettese. Innen vett ki fizetetlen szabadságot, hogy megnyerje az elnökválasztásokat. Ellenfele Ivo Josipović még hivatalban lévő államfő volt (február közepén lesz a váltás a Pantovčakon), akit a most kormányzó középbalkoalíció vezető pártja, a szociáldemokraták támogattak. Elemzők most sem értenek egyet abban, hogy ki kinek volt terhesebb: a kormány az államfőnek vagy fordítva. A lagymatag, flegma és elsősorban gazdaságpolitikában teljesen kudarcos Milanović-kormány vagy a jogászprofesszor, zeneszerző Josipović, aki igazából nem tudott kiállni a baloldali, antifasiszta értékeket valló szavazótáborának elveiért. A „patrióta” szólamokat pedig, úgy látszik, a horvát szavazók többsége is jobban szereti az igazi nacionalistáktól hallani. Úgy hitelesebbnek tűnnek.
A választási kampány nem válogatott az eszközökben, és a baloldalnak ebben is volt egy súlyos baklövése. Talán a horvátok képzelt vagy valós macsóságára akartak rájátszani, amikor a két gyermekes, kétségtelenül attraktív Kolinda Grabar Kitarovićot Barbie-nak nevezték el, vagy csak úgy emlegették, hogy „Az asszonyság” (Gospođa). A szerbiai média, természetesen, ennél sokkal tovább ment: az Informer nevű belgrádi, az utolsó hazugságig kormányhű bulvárlap exkluzív pajzán képeket közölt egy meztelenkedő szőkeségről, azt állítva, hogy az új horvát elnöknő látható a képeken. A hamisítás nyilvánvaló volt, a lap főszerkesztőjének nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie.
Egyébként Szerbiában nem fogadták derűs belenyugvással az új horvát államfő első nyilatkozatait, főleg amikor azt mondta, hogy harcolni fog a határon túli horvátok jogaiért, például Szerbiában és a Vajdaságban is. Abból, hogy KGK külön említette a két entitást, azt a következtetést vonták le, hogy a tartomány függetlenségéért száll síkra. Persze, ismerve a délszláv térség kusza gondolatvilágát, a hátsó szándék mindig is magától értetődő.
Ennél valamivel komolyabbak azok az üzenetek, amelyeket a megválasztott elnök asszony Bosznia irányába küldött. Támogatni fogja ugyanis az ott élő horvátok egyenjogúságra való törekvéseit, beleértve egy esetleges harmadik entitás megalakítását is. Erről azt kell tudni, hogy az 1995-ös daytoni megállapodások értelmében Bosznia és Hercegovina két entitásból (tulajdonképpen tagállamból) áll: a Bosnyák-Horvát Föderációból és a Szerb Köztársaságból (Republika Srpska). A történelem során többször volt szó a harmadik entitásról is, úgyhogy a boszniai horvátok megalakítanák az úgynevezett Herceg-Boszniát. Legutóbb, amikor egy ilyent kikiáltottak a délszláv háborúban, a horvátok és a bosnyákok kölcsönös elkezdték népirtani egymást. Akkor ott Tuđman megállt.
A közvetlen választásokat maga mögött tudó mindenkori horvát államfőnek valamivel szélesebb körű a mandátuma, mint mondjuk, a kinevezett magyarnak vagy németnek, és két dologba van beleszólása: a nemzetbiztonságba meg a külpolitikába. Ebbe tehát beletartozhat a szomszédoknak való üzengetés, habár nem biztos, hogy a kölcsönös bizalmat ápolgatja. Amire azonban semmilyen befolyással nem lehet, az a gazdaságpolitika. Grabar Kitarović asszony azonban mintha erre is fittyet hányna. A győzelem utáni első napokban már felvetette egy összpárti egyeztetés lehetőségét (az ő elnökletével) a gazdasági bajok felmérése céljából, és ha ezeken nem lehet segíteni, akkor előrehozott választásokat kell tartani. A mostani balközép kormány mandátuma az év végén jár le. Ezzel megkezdődött a parlamenti választási kampány. A felmérések szerint az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség szinte biztos sikerre számíthat. A Zoran Milanović vezette kabinet semmilyen eredményt nem ért el a gazdaságpolitikában, és kudarcán még az sem enyhít, hogy formálisan a szocdemekkel az élén lett Horvátország több mint másfél éve az EU tagja. Csak egyetlen adat az áldatlan helyzet illusztrálására: a munkanélküliség 20% körül van, a fiatalok körében több mint 40%. Ezt még fokozhatja az a napokban elterjedt információ, hogy a horvát olajvállalat, az INA többségi tulajdonosa, a MOL fel akarja számolni a sisaki kőolajfinomítót, és az INA kútjai tulajdonképpen a MOL kiskereskedelmi egységeivé változnának, amelyek feladata csak az importált magyar üzemanyag árusítása lenne. Ez másfél ezer munkahely elvesztését jelentené.
Kérdés, hogy a Milanović-kabinet felveszi-e a kesztyűt. Ha igen, akkor a következő hónapokban forró politikai időszak vár Horvátországra. Alkotmányjogilag a szocdemeket (plusz koalíciós partnerek) semmi sem kényszerítheti a mandátumuk lerövidítésére (kivéve bizalmatlansági szavazás), viszont a jobboldal egy parlamenten kívüli folyamatos nyomásgyakorlással szinte háborús állapotokat teremthet. Ne felejtsük el, hogy KGK-t nemcsak a volt háborús párt, a HDZ támogatta, hanem a még szélsőjobboldalibb pártok is. Lesz még itt „hazafias” tombolás, kommunistázás, csetnikezés. Maga a HDZ is radikalizálódott, miután Ivo Sanadernek, a most éppen börtönben ülő egykori miniszterelnöknek sikerült pacifikálnia a Tuđman-féle ultrákat a pártban. Csak hát közben belebukott a korrupciós botrányok sorozatába. Ide tartozik az a 10 millió eurós tétel, amelyet a horvát hatóságok szerint a MOL vezérigazgatójától kapott, hogy a magyar olajvállalat megszerezze a többségi tulajdont az INA-ban. Ebbe belebukott a párt is, és 4 évvel ezelőtt simán elveszítette a választásokat. A titkosszolgálatok egykori főnöke, Tomislav Karamarko vette át 2012-ben a párt vezetését, azóta ismét a keményvonalasok a hangadók.
Franjo Tuđman meg lenne elégedve.
A nyomtatott változat a 168 Órában jelent meg.
Következő cikk: Korruptka. Meg ABC kezdő tüntetésszervezőknek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >
A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >
A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag
Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >
Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan
A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >
„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"
Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >