2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Dübörög a propaganda

J. Garai Béla
J. Garai Béla
Dübörög a propaganda
Propaganda (tephensheehan illusztrációja)

„Közben Horvátországban is vérszemet kaptak a megbékélés ellenségei.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Mi tagadás, bejött Vojislav Šešelj ármánykodása: sikerült neki alaposan megakasztania a szerb-horvát normalizálódási folyamatot. Belgrád és Zágráb mérges nyilakat küldözget egymásnak, kiújultak a vádaskodások, ismét jeges a légkör a két nemzet viszonyában - és mindez a vajda miatt. Az a néhány hét is elég volt neki arra, hogy összeugrassza a két ország politikusait, amit Hágából hazatérve itthon töltött. (…)

Valóban, miért is nem határolódtak el (Vučić és Nikolić – a naplo.org megjegyz.) volt eszmetársuk soviniszta és kardcsörtető megnyilvánulásaitól? Akár egyetlen szűkszavú nyilatkozattal, vagy akárcsak egyetlen elítélő mondattal is. Annál is inkább illett volna megtenniük ezt, mert tudhatták, hogy Šešelj handabandázása milyen reakciókat vált ki a szomszédoknál. Egy kurta nyilatkozattal elejét vehették volna Zágráb diplomáciai offenzívájának. Ehelyett Vučić a nemzet érdekében fáradozó államférfi szerepében tetszelegve úgy nyilatkozott, hogy fontosabb dolga is van, mint a vajda kijelentéseivel foglalkozni. Hallgatásukat pedig a szomszédok úgy értelmezték, hogy titokban összekacsintanak volt mentorukkal.

Kétségtelen, hogy éppen a közös múlt az, ami miatt nem történt reagálás. Šešelj visszatérése megmutatta, hogy a kilencvenes évek háborús eseményei, az azokban játszott szerepük mennyire kényes téma a két vezető szerb politikus számára, mennyire kínos számukra a vajda által felidézett múltbeli együttműködés, a „tettestársakként” való emlegetésük. Még akkor is, ha abban az illúzióban ringatják magukat, hogy a közvéleménnyel sikerült elhitetni, hogy ők már nem ugyanazok, akik húsz évvel ezelőtt voltak... Hogy okultak tévedéseikből, és szakítottak a vajda szélsőséges politikájával. Most már az európai felzárkózás meggyőződéses hívei, és elvárják a szomszédoktól, hogy azok is bizalommal legyenek irántuk.

A háborús sérelmeket elszenvedett szomszédoknál azonban ezt már nehezebb elérni. Különösen akkor, ha a csetnikvajda fenyegetőzéseire nincs válasz Belgrádban. Így most ott tartunk, hogy újra fagyos a hangulat, Zoran Milanović horvát miniszterelnök pedig lemondta részvételét Közép- és Kelet-Európa kormányfőinek Kínával való találkozóján, amelyet a december közepére terveznek Belgrádban. Tehát elmarad találkozója szerb kollegájával, Aleksandar Vučićtyal is, amelyen tisztázhatták volna a félreértéseket. „Ilyen körülmények között nevetséges lenne odamennem. Nekik megvannak a problémáik, de azokkal maguknak kell megbirkózniuk”, vélekedik a zágrábi vezető.

Közben Horvátországban is vérszemet kaptak a megbékélés ellenségei, az ellenzéki Horvát Jogpárt (HSP) egyenesen azt követeli, hogy sürgősen küldjenek csapatokat a Szerbia felé eső határra, úgy ítélve meg, hogy Šešelj hazatérése veszélyt jelent Horvátország számára. Ha ezt a horvát kormány nem teszi meg, a párt önkénteseket fog toborozni a haza védelmére...

Belgrádban is dübörögnek a propaganda ágyúk: Vučić szerint azok leckéztetik Szerbiát, akik Vukováron nem képesek megvédeni a cirill betűs táblákat a soviniszta huligánoktól, miközben Szerbiában egyetlen latin betűs feliratot sem vertek szét... A minden lében kanál Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter pedig azt vetette Milanović szemére, hogy nem tanúsít megértést szerb kollegája gondjai iránt, „akinek szintén el kell viselnie Šešelj kritikáit”. „Mi nem bélyegezzük usztasának a horvát kormányt csak azért, mert Horvátországban sokan usztasa jelvényt viselnek, és az állam nem határolódik el tőlük”, érvel a volt JUL-os tisztségviselő, így próbálva párhuzamot vonni a két ország között. Csak éppen arról feledkezve meg, hogy a kilencvenes években nem a horvátok akarták felszabadítani Újvidéket, hanem a csetnikek Vukovárt...

Az egész propaganda haddelhaddnak, a felkavart indulatoknak egyedül Šešelj vajda örül: nyilatkozata szerint kimondottan büszke az ellene hozott EP-határozatra, mert ezzel sikerült áttörnie az itthoni médiablokádot. S ebben igaza is van: soha több szót méltatlanabb politikusra nem vesztegetett a média, mint őrá.

2014. december 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább