2021. december 1. Szerda
Ma Elza, Natália, Blanka, Bonita névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Új vidéki vidékiesség

Talponállós tanfolyam kezdő szabad újságíróknak

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Egyre több tollforgató szánja rá magát arra a kétségbeesett lépésre, hogy miként annak idején valamely walesi bárd, áttételes módon, a szép­irodalom allegorikus eszköztárát vesse be a napi politika fejleményeinek is­mertetésekor. Teszik ezt nem csupán kellő módon el nem ítélhető bárgyú­ságból és gyávaságból, hanem azért, mert nem szívták az újságírás anyate­jét egyetlen napilapunk egyre szűkülő kebelén. Krónikásuk, mint megrög­zött ellentejpárti, szintén a balladai félhomály és a tévéjáték ötvözetében látja a pártatlan szajkózás jövőjét. Szó ami szó, dramaturgi vénámból eresz­tettem meg a következő kis történe­tet.

A helyszín eleve adott: az amerikai gyógyszergyáros tágas irodája felújí­tott (s közben összezsugorodott) hazájának fővárosában.

Akt kérdez: az Utolsó Igazán Nagy Kulturális Intézmény (amely egyéb­ként lassan elsorvad).

Aki válaszol: a gyógyszerek és a délszláv bajok titkának nagy ismerője.

UINKI: Mi kisebbségi lap vagyunk, tehát állami támogatásra szorulunk. Ez a támogatás azonban a jelen pilla­natban már valóban csak jelképes, összkiadásaink 3 százalékát képezi. Milyen kötelezettséget érez a jugoszláv kormány a vajdasági magyar kisebb­ség egyetlen napilapja iránt?

M. P.: (mielőtt válaszolna., mély részvéttel adózik a vajdasági szabad újságírás emlékének, majd az egy­perces néma felállás után visszahup­pan a valóságba, ami kapitalista) Vegyék kezükbe a sorsukat, alapítsa­nak magáncéget. Csak a magánkéz­ben lévő sajtó igazán független.

UINKI: (mivel már tapasztalt öreg róka, nem veri a vasat, hanem mellékes témákkal szándékozik is­mét megteremteni az alamizsna lé-kört, mint úgy mellékesen menekültekről, háborúról és amnesztiáról faggatózik, megjátszva az érdekeltet, de amikor elérkezettnek érzi az időt, ismét belevág. Kérdései tömörek és célratörők) Tetszik tudni, csak 3 százalékot kapunk, de önök mit tesznek, hogy életben tartsanak bennünket?

M. P.: (kissé ideges, mert ezek a 3 százalékosok nagyon hasonlítanak a szintén utolsó Igazán Nagy Božovićra, aki a topčideri termelékenységért hason­ló állhatatossággal küzd, s bízva bízik) Önök élvezik a szimpátiámat, de mint mondottam, a sajtó csak akkor lehet független, ha magánkézben van.

Mivel ezek után kezdett teljesen ellaposodni az egyébként igen ma­gasröptű diskurzus, M. P., a minisz­terelnök beírta nevét az ajándék­könyvbe.

Happy end

Hát kell ennél meghatóbb történet?

Lehet tavasz, lehet nyár,
Nekünk a lóvé igenis jár.

A kevésbé beavatottak kedvéért mondom el, hogy Utolsó Igazán Nagy Kulturális Intézményünk Milán Panić szövetségi miniszterelnökkel készített interjújából idéztem. Más kommentárt nem fűznék hozzá, talán csak azt a szerény indítványt, hogy ha már nem lehet megválogatni szakmai szem­pontból a jelentős politikusokkal érint­kező vajdasági magyarokat, akkor leg­alább azt kellene követelményként felál­lítani, hogy, könyörgöm, ne kolduljanak az egész vajdasági magyarság nevében. Harcolják ki, ahol akarják a kis 3 és fél százalékukat, és emellett hirdessék a demokratikus közvélemény előtt pártatlanságukat, de bennünket, kér­dezni, válaszolni és talpon állni tudó magyarokat hagyjanak ki a játékból.

Mi is nagyon sajnáljuk Utolsó Iga­zán Nagy Kulturális Intézményünket, de szeretnénk felhívni figyelmét arra, hogy a kommunista értékrendszer kiveszőben van, még erre mifelénk is, és ilyen alamizsna hozzáállással legfeljebb csak a Milošević-Božović kormányos nélküli párost lehet leke­nyerezni.

Panić úrnak számtalan hibája van, és sok mindent lehetne a szemére vetni, de gazdaságpolitikából aligha tarthatna bárki is előadást neki ebben a valamikori országban. Ha ő azt mondja, ami minden épeszű halandó számára világos, hogy független újság­írás nem lehet államilag támogatott vállalatban, akkor nyilvánvaló, hogy Utolsó Igazán Nagy Kulturális Intéz­ményünk még ha csupán 0,3 százalé­kot (ezért még nem veszik el a jogo­sítványát) is kapna Božovićéktól, nem nevezhetné magát a demokratikus közvélemény lapjának. És főleg nem nevezhetné magát annak azok után, hogy a demokratikus közvélemény elé tárta koldulásának szomorú történe­tét. Szánalmas.

Ezek után kinek magyarázzuk bizo­nyítványunkat, hogy tudniillik nem minden vajdasági magyar olyan csó­ró, hogy azonnal éhen hal, ha a Nagy Szerb Állam vagy a Kis Jugoszláv Valami nem ad neki 3 százalékot.

Más

Egy kedves olvasónk azzal a kére­lemmel fordult hozzánk, hogy szíve­sen látná, ha közölnénk a tévéműsort, mert a Naplót is meg szeretné venni, de két hetilapra már nem jut pénze. Amennyiben többen is kérnék ezt, a szerkesztőség vállalná ezt az újabb feladatot is, egyetlenegy apró kikötés­sel: csak az anyaországi és a műhol­das állomások műsortervét tudnánk közölni. A „hazai” televízióét pedig csak felszabadulása után. Nem sze­retnénk ugyanis nemzetközi bíróság elé kerülni amiatt, hogy háborús bű­nösök által szerkesztett műsorokat propagálunk.

1992. október 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább

A bebetonozott rendszer

Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom >

Tovább