Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
„Megcsinálta a biciklit”
Német-Portugál-kritika
Szerbhorváth György
„Egy Wittgenstein – Nietzsche – Heidegger csatársor ellen felvenni a versenyt, nos, az emberfölötti feladat.” Szerbhorváth György (Librarius):
„Megcsinálta a biciklit” – mondja a kommentátor C. Ronaldo helyzetéről, miközben már tönkre verten lézengenek a pályán.
Hát, ja, igen sok portugál javítgat német biciklit a világban. Nyelvileg szép, hogy „biciklicsel”, de hogy miért az, ne engem kérdezzenek. Ahhoz ott van a mi Kukorelly Endrénk, azt mondja, neki életfunkciója a futball.
Gondolom, ha játssza. (Amíg e sorokat rovom, az Irán-Nigéria meccs megy, mondom, nem értek hozzá, de inkább átkapcsolok a Nóta Tévére lassan, Fásy Ádám biztos –an nem – minőség, de legalább tudja, hol a helye, és onnan húzza a zsozsót.)
SZÓVAL, MIFÉLE JÁTÉK AZ,
amikor a japán bíró eldönti a brazil-horvát meccset, mert eszibe jut csak úgy tizenegyest adni (hiszem, egy évig ott fog Brazíliában nyaralni). Vagy hogy majd Katarban lesz világbajnokság. A foci szépsége, az. Van egy szerb focista, már nem az, mármint nem focizik, néha meg jugoszlávnak mondja magát, de még fiatal, volt Juve és Basel-játékos, válogatott, aztán depis lett, meg filozófus és költő – magam is fordítottam tőle egy írást, amiben elmondja, minő mocsok ez a focivilág. Aki akarja, mit ír a „pogány” focistákról, a nacionalizmusról, a profizmusról, megtalálhatja itt.
DE HÁT A FELADAT MOST A NÉMET-PORTUGÁL MECCS ÉRTÉKELÉSE.
Nyertünk, nagyon, de elfogult vagyok, mindkét nagymamám német (származású) volt, mondhatni, vérileg háromnyolcad német vagyok. A nyolckeres falusi kiskocsmában néztem meg, ahová egy német politológus-professzor is jár, én nem is értem a németeket, azt hiszik, ha három mondatot rosszul el tudok mondani, már értem is, amit mondott. Mindenesetre, miután tizenegyest kaptunk, kiállították a Pepét, kiderült, hogy a bíró szerb, és elmondtam a német politológusnak, talán nem véletlen, hogy Merkel német miniszterelnök (a világ legbefolyásosabb hölgyének tartják) is kinn van, a szerb kormányfő meg épp pár napja látogatta meg őt Berlinben, és a legnagyobb a béke a szerbek és németek közt. Miközben az egész 20. századot végigháborúzták (sokszor egymással). És egyébként is rendkívül elfogult vagyok, hiszen a német foci, az nem az, amit obligát módon mondanak, hogy 11-en játsszák, és ők nyerik.
ELISMERJÜK AZ ÓGÖRÖGÖK ÉRDEMEIT,
de egy Wittgenstein – Nietzsche – Heidegger csatársor ellen felvenni a versenyt, nos, az emberfölötti feladat. Hiába, hogy a portugálok (legalábbis a költészetben) beállíthatnak egy ultra-zseniális költőt, Fernando Pessoát, aki saját nevén nem csak portugálul írt gyöngyszemverseket, de angolul is, majd választott pár alteregót (Álvaro de Campos, vagy a befejező költő-csatár, Ricardo Reis, meg írt Bernardo Soares és Alberto Caerio néven is), ez a játékos stratégia a szigorú német tudományos fegyelemmel nincs egy szinten. Nem is egy szint: mintha asztalitenisz-ütővel mennénk a focisták ellen. Szóval, C. Ronaldót nem lehet megnégyszerezni, a fociban nincs alteregó.
AMÚGY ÉN BÍROM ŐT, KIVÉVE, AMIKOR LEVETKŐZVE MUTATJA IZMAIT.
Értem én, hogy így sokkal több C.R. feliratú gatya fog fogyni (ha jól tudom, saját gatyakollekciója van, de nem nézek most utána), de hát ez a macsóság… Ha a foci világszövetsége (FIFA, a maffifa) küzd a rasszizmus ellen, miért nem küzd a macsóság ellen (ahogy a korrupcióval sincs sok baja, ha jól olvasom)? Bár a női szíveket is meg kell érteni, ha a nők a férfitestek látványa miatt vannak oda a fociért, tiltakozni jogom nincs. Emlékszem, még a romkocsma-időszak kezdetén, a Rácz-kertben már voltak kivetítések, 2010-et írtunk, hatalmas tömeg, kivetítés (még igen rossz minőségben), és a fiatal költőnő – ha jól rémlik, azt sem tudta, mik a foci szabályai, bár ez sok bíróra, és az összes magyar foci-szakértőre is érvényes – olyannyira megkedvelte egy portugált, a kapus Vitor Baíát (lám, a portugáloknak is van hosszú í-je), hogy az Élet és Irodalomba még verset is szentelt neki. Német drukkerként, ám most együtt érezve a portugál tragédiával, idéznék is Karafiáth Orsolya Futballada c. műalkotásából:
Elkezdődött a Teljes Élet -
ez történt kétezer nyarán.
Ki meccset véletlen se nézett,
most elmereng Vitor Baián.
Tekintetem már rávetődve;
cselezhet, el nem engedem.
Itt a sors, hogy összekösse
a portugál kapust velem.
De a durva négy nulla után én C. Ronaldóéknak inkább Pesoa (pontosabban Álvaro de Campos néven írt) verscímét küldeném (mint a rádióban megy a Szív küldi szívnek): Começo a conhecer – me. Nao existo.
Avagy: Kezdem megismerni magam. Nem vagyok.
A vers utolsó sora pedig: Olcsó univerzum.
Marha drága focistákkal.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”
A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >
Itt minden a párté
Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >
Churchill, a rasszista
Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >
A szavazás vesztese a demokrácia
Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >
A szabadkai kudarc után
A Napló észak-bácskai tudósítója, jól értesült forrásokra hivatkozva, azt jelentette, hogy Pásztor István a szabadkai fiaskó >