2019. augusztus 21. Szerda
Ma Sámuel, Hajna, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Mrtva trka/Holtverseny

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Mrtva trka/Holtverseny

Magyarországon a helyzet változatlan: folytatódik a nacionalista holtverseny a magyarok lelkéért. Határon innen és túl. (A nyomtatott változat a Danas hétvégi számában jelenik meg.)

Izbori u Mađarskoj su za mene završeni u 15 sati, 6. aprila 2014. godine. Mesto: semafor na Beogradskom keju, peštanska strana glavnog grada. Posle glasanja krenuo sam prema Kitu, staklenoj zgradi, oko koje je bilo sve spremno za slavlje buduće/sadašnje pobedničke stranke, Fides. I tu na raskrsnici, beskućnik je nudio beskućničke novine (uobičajena slika u Budimpešti). Mislio sam, izbori su, daću mu veći bakšiš (i naravno neću uzeti novine). Zahvalio se učtivo i iznenada ljubazno me upitao, za koga sam glasao. Zbunio sam se, tražio sam odgovarajući izraz, i u znaku pretpostavljene solidarnosti, rekao sam: za levicu. I on se zbunio, ali samo na kratko i uzvratio: pa, onda nismo bili na istoj strani, ja sam glasao za Fides.

Ima li racionalnog objašnjenja zašto čovek, koji je dodirnuo društveno dno i koji verovatno ne zna, gde će prespavati, kada ne bude više automobila na raskrsnici, glasa za vladajuću stranku, čija je osnovna poruka: vrediš, koliko imaš? Ima: nacionalizam.

Nekada liberalna Stranka mladih demokrata, već posle pada prve konzervativne vlade Mađarskog demokratskog foruma 1994. godine, shvatila da na liberalnoj i levoj strani političke scene u Mađarskoj nema života, pa su se prešaltali i postali konzervativni i kao takvi dobili su izbore 1998. godine. Vladali su dosta bahato, ali delimično uspešno, zahvaljujući drastičnim privrednim merama prethodne, socijalističke (bivše komunističke) vlade. Bahatost im je došla glave i socijalisti su ih porazili 2002. godine. Ljuljala se tada stolica šefa stranke, Viktora Orbana, ali se održao. Shvatio je poruku na svoj način: nije bio dovoljno odlučan. Napravio je reda u svojoj stranci, eventualni protivnici su se povukli u duboku ilegalu.

Politika čvrste ruke je delovala i tokom 8 godina života u opoziciji: napuštao je parlament, kad god je hteo, preneo je politički život na ulicu. Vrhunac takve opstrukcije legalne vlasti su bili događaji u jesen 2006. godini, kada se u nekoliko medija pojavio audio snimak govora tadašnjeg premijera, Đurčanja, održanog nekoliko meseci ranije na zatvorenom partijskom sastanku. Na tom snimku se nalazi rečenica, koja je postala poznata; lagali smo i danju i noću. Izbile su demonstracije, prilikom koje je skoro zapaljena zgrada državne televizije, MTV. U prvim borbenim redovima „revolucionara” bili su navijači fudbalskog kluba Ferencvaroš, čiji je stadion nekoliko nedelja ranije posetio i vođa opozicije, Viktor Orban (mada nije navijač ovog tima).

2010. godine Fides, posle katastrofalnog vladanja socijalista i liberala,

pobeđuje sa dvotrećinskom većinom, što nije pristojno u civilizovanom delu sveta. I Orban je počeo da sprovodi politiku, koja nema nikakvih ograničenja. Donosio je zakone za nekoliko sati, menjao ustav, koji su njegovi izradili, 6-7 puta. Smetao mu je Ustavni sud, pa mu je brzo oduzeo ovlašćenja. Hteo je da osvoji medije: javne servise (MTV, Duna televizija, Mađarski radio, agencija MTI) je stavio pod kontrolu svoje stranke i od njih napravio obične sluge, koje funkcionišu kao propagandna mašinerija. Ne postoji zemlja u Evropi, pa i šire koja ima takav „javni servis”. Nezavisni mediji su svedeni na jednu televiziju i jedan radio, ograničenog dometa. Nezavisni glas dopire do manje od 10% Mađara u zemlji i uopšte ne dopire do Mađara izvan granica. Nacionalno pranje mozgova.

Pošto ga je Evropska unija (Barozo) odmah na početku mandata odbila njegov zahtev da može da ima veći budžetski deficit od 3% (EU standard) počeo je da primenjuje tzv. neortodoksnu ekonomsku politiku: uzima pare od privatnih penzijskih fondova (oko 10 milijardi evra), ukida socijalne beneficije (ima više od 3 miliona Mađara koji žive ispod socijalnog minimuma), uvodi javne radove, oporezuje ekstra porezime multinacionalne kompanije i banke. I proglašava oslobodilačku borbu protiv Evropske unije. Okreće se Istoku: prvo Azerbejdžanu (poslao je osuđenog ubicu Azerbejdžanca, koji je ubio Jermenca sekirom u snu u Budimpešti, kući), onda Kini, i kruna svega, Putinu, s kojim sklapa nuklearni dil od 10 milijardi evra za izgradnju nove nuklearke. Čovek, koji je 1989. godine pozvao Sovjete da napuste Mađarsku (nema veze, da su već ranije i sami shvatili, da treba da odu), sada je zadužio zemlju prema Rusiji za bar nekoliko decenija.

I sve ovo nije bilo dovoljno da mađarski glasači glasaju protiv njega. Zato, što su od njega dobili, ono što im se iznad svega dopada: nacionalan (mada lažan) ponos. Suprostavili su se Briselu („Nećemo biti kolonija”), izglasali su zakon o dvojnom državljanstvu i omogućili su Mađarima izvan granica da iz zahvalnosti glasaju za njih (više od 60 hiljada njih je glasalo na izborima, od njih 95% za Fides, ostalo za ekstremnu desnicu, Jobik. I vojvođanski Mađari.)

I počeli su sa prekrajanjem istorije: trebalo je izbrisati neprijatne epizode iz mađarske istorije. Recimo kada je 1944. godine u roku od malo više od dva meseca, deportovano u Aušvic, znači u sigurnu smrt, najmanje 450 000 mađarskih državljana, koji su na svoju nesreću bili jevrejskog porekla. Šef operacije je bio Ajhman, sa nekoliko desetina saradnika, ali i mađarski žandarmi, činovnici, lekari i sestre. Njih oko 200 000, koji su toliko savesno radili na uništavanju svojih sugrađana, da su dobili pohvale od Ajhmana i kompanije. Vrhunac antisemitske politike Orbanove vlade je planirani spomenik na Trgu slobode, nazvan Spomenik nemačkoj okupaciji, koji bi prikazao nevine Mađare u liku anđela Gavrila, iznad koga stoji nemački orao. Inače u Fidesovom ustavu piše, da je Mađarska izgubila suverenitet 19.marta 1944. godine, kada su nemačke trupe ušle u zemlju. A one su ušle (i bile pozdravljene od strane stanovništva) uglavnom zbog nepoverenja Hitlera u sposobnost ove savezničke zemlje da se suprotstavi Crvenoj armiji, a idol sadašnjih vlasti, tadašnji šef države Mikloš Horti (poslednji saveznik Firera) je svo vreme deportovanja bio na vlasti.

Zbog ovog plana krovna organizacija Jevreja u Mađarskoj, Mažihis je proglasio bojkot svih državnih komemoracija 70. godišnjice holokausta. I samo dva dana nakon dobijenih izbora Fidesova vlada je naredila nastavak izgradnje spomenika. Naravno, bez obećane konsultacije sa jevrejskim organizacijama.

Izgleda da je u fokusu nove Orbanove vlade je i dalje prioritet održati korak sa ekstremnom desnicom. Jobik je toliko ekstreman, da ni francuska krajnja desnica neće da ima veze s njima. Njihovi predstanici traže spisak Jevreja u mađarskom parlamentu i njihove paramilitarne grupe zastrašuju Rome uglavnom na istoku Mađarske. I njihovi su se kandidati  u provinciji  plasirali uglavnom na drugom mestu, iza Fidesovih i ispred udružene levice. Jedino su u Budimpešti socijalisti/liberali mogli da pobede u nekoliko izbornih jedinica.

Zbog Fidesovog specifičnog zakona o izborima, ova stranka sa osvojenih 44% glasova izašlih na izbore (27% od ukupnog glasačkog tela) je dobila dvotrećinsku većinu. I pravo da kroji sudbinu 10 miliona Mađara.

Prema prvim najavama (Orbanova međunarodna konferencija za štampu) Fidesova vlada nastavlja sa oslobodilačkom borbom protiv EU. Jobikovi predstavnici spaljuju zastave EU.

Znači u Mađarskoj ništa novo: nastavlja se nacionalistička mrtva trka za mađarske duše. I unutar i izvan granica.

2014. április 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább

Ólomévek

Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >

Tovább

„Út a keresztény szabadság korszakába”?

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >

Tovább

Száz év vendégszeretet

Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony >

Tovább

Az úri Magyarország visszatérése

A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos >

Tovább

A demokráciákat a szavazófülkékben verik szét

Évtizedeken át reménykedtem a demokráciában, most belátom, hogy az autoriter rendszerekhez szabad választásokkal kikövezett út vezet. >

Tovább

A kisebbségek pápája is...

Elismerem, hogy a pokolba vezető út is hamis keresztekkel van szegélyezve, ám ezúttal nem a pártpapokra, >

Tovább