Ma Lujza, Ágnes, Henrik névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Szobornyelv
„Ha ő ma szeretve gyűlölt szülővárosába vetődne, ledöntené a saját szobrát.” Szerbhorváth György (NOL.hu):
Nem tudjuk, Orbán olvasta-e a Nero, a véres költőt. Reméljük, nem, mert még inspirálná. De az biztos, hogy amikor meghívták Szabadkára felavatni az új Kosztolányi-szobrot, nem házi kiskönyvtárában találta a benyögött idézetet: „Kosztolányi azt írta, hogy a szobor legtöbbször jóvátétel, elégtételadás és bocsánatkérés valakitől, akit az élet bántott meg, vagy mi bántottunk meg.” Nosza, tessék akkor most úgy nyolcmillió magyarnak is szobrot állítani.
Pénteken kultúrsokkot kaphatott a kormányfő, mert nem stadionba vagy pálinkázni vitték, hanem zsinagógába és a Vajdasági Magyar Képtár megnyitójára. A képtár amúgy fontos, a szobor szép (is lehetne, hasonlít az alkotó másik kurzusmunkájához a csúrogi áldozatokról), de a Fidesztől mindent eltanuló Vajdasági Magyar Szövetségnél annyira átpolitizálják a kultúrát, a magyarországi kampány részévé teszik, hogy Kerényinek és Feketének tőlük kellene leckét vennie.
„Amíg lesz magyar szó Szabadkán, addig Kosztolányi emléke is élni fog” – így az új Desiré-szakértő. Csak hát éppen ez az. A gimnazisták évente versenyeznek belőle (idén épp a Neróról vitatkoztak, amit ott a sajtó következetesen Nérónak ír), a szobor alkotója pedig megszólalt a vajdasági tévének.
A szabadkai születésű, ötvenéves Szarapka Tibor Újvidéken járt Akadémiára, s ezt hallottuk tőle, némileg finomított átiratban: „Azt akartam egy kicsit, hogy mivel o’an fiatal vót, fiatal Kosztolányi, még kicsit o’an slank, o’an szabad. Nem olvastam tőle addig semmit se. No akkor elkezdtem olvasni róla, és akkó... s így megismertem egy kicsit azér’, hogy egy kicsit o’an, hogy egy kicsit o’an slankos... egy kicsit o’an... nem is tudom... nem olyan egyszerűs gyerek.”
Szarapka mondatai úgy rántják le a leplet a szabadkai kultuszról, ahogy Orbán a szoborról. Kiderül, hogy egy szabadkai művész egy sort sem olvasott a város magáénak vallott írójától.
Igaz, nem kell tudni lovagolni egy lovas szobor megkomponálásához se. Az a rémisztőbb, hogy Szabadkán ez az élő magyar szó. Mert ez nem tájszólás, szabadkai nincs is. Ez közönséges nyelvromlás. Ráadásul a fiatalok egy része szerbül nem tanul meg, Szabadkán angolul kéri a kávét. Magyarul meg úgy tud, ahogy – nem Kosztolányi szintjén. Ha ő ma szeretve gyűlölt szülővárosába vetődne, ledöntené a saját szobrát – ha valaki küzdött a jövevényszavak ellen is, az ő volt, a nyelvi igényesség első számú élharcosa.
Hogy oly sok az érvénytelen szavazat a külhonban feladottak között? Hát tetszettek volna világosan fogalmazni, hogy az is értse, mit hová kell írni, akinek Kosztolányi nem csak szobor, amely fölé repül a galamb, hanem előtte vannak Esti Kornél sorai: „Gyerekkorom, mindig téged kereslek / ha járom a poros-boros Szabadkát.” Amit már, érzékelve a nyelvi állapotokat, 1990-ben így figurázott ki egy poéta: „ha járom a vinyakos-prasnya Suboticát”.
Következő cikk: A félisten fát lop
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Sok pénz, semmi eredmény
A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >
A mazsolázók
Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >
Kusturica Szarajevó fölött
És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >
Az elrabolt idők nyomában
Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat. Nem csak >
A tévedhetetlenekkel szemben
Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >
„Nesze semmi, fogd meg jól!”
Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >
A közéleti vákuum depresszív hatása
A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >
A harmincas évek újra meg újra felbukkanak
Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >
Haiku és kapitalizmus
Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >
Független sajtó
Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >
Bűn
Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani >
Kamberi: „Így még Milošević uralkodása idején sem volt”
A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a >